2015. Leírni még kicsit furcsa. 2014. egy nagyon jól sikerült év volt. A pici lányom két éves lett és a dolgok ismét a régi kerékvágásba kerültek én pedig újra lendületbe jöttem. Ezt a lendületet szeretném idén is folytatni. Szeretnék megint néhány dolgot kiszervezni a cégből. Nem szeretnék már a marketinggel foglalkozni, most ügynökséget keresek. Úgy érzem most már túlzottan sok időt vesz el a tervezéstől, a műhely életének a szervezésétől é a blogolástól. Pedig ezek azok a dolgok, amiket legjobban szeretek a panyizsuzsiban és ezek azok, amik feltöltenek és inspirálnak. Ezek a kreatív tevékenységek nem elvesznek az energiáimból, hanem új ötletek születnek belőlük és továbbgördül az élet…
Az egyik első projektem egy új ékszer lesz, egy ezüst fülbevaló. A tervek már készen vannak, az év első hónapjaiban kezdődik a prototípus gyártás és remélem, hogy tavaszra mát Ti is élvezhetitek ennek a munkának a gyümölcsét.
Fontosnak tartom, hogy folyamatosan tanuljak, csakúgy, mint a kreatív tevékenységek, ezek is nagyon inspirálóak számomra. Tavaly részt vettem egy üveges kurzuson, ahol egy remek, immár térbeli technikát tanultam meg és ezt idén fogom beépíteni a műhely repertoárjába és az ékszereimbe!
Az üveggel az ékszereken túl is vannak terveim. Akik követnek instagramon, már látták, hogy csodaszép tálakkal kísérleteztem ez elmúlt időszakban. Ezeket a tálakat idén bekerülnek a panyizsuzsi ékszerkollekciók mellé és rendszeresen fogok belőlük készíteni!
… és itt van természetesen a blog is. A bloghoz való viszonyom eddig elég ambivalens volt. Mikor elindítottam a panyizsuzsit nem is tudtam, hogy blogot csinálok, azt hittem, ez egy honlap. Aztán szépen írogattam a bejegyzéseket, de nem ment az írás. Mégis úgy éreztem blogolni kell. Olyan szükséges rossz volt. Mostanra azonban összeszoktunk, és és a blog. Megtaláltam a saját stílusomat és ezzel együtt elkezdtem nagyon élvezni a blogolást.
Még tervezek egy nagy dolgot, de ez egyenlőre még titkos. Igazából ezt már sok-sok éve kitaláltam, csak soha nem volt rá időm, hogy kicsiben elkezdjem. Így utólag nem bánom. Hiszen nemrégiben úgy érzem kaptam egy lehetőséget. Nagy lehetőséget, amihez a terveimet is felnagyítottam! Igazából nem is most kaptam, hanem sok sok évvel, talán generációval ezelőtt. 2014-ben csak annyi történt, hogy egy közös főzés-ebédelés során egy rég nem látott ismerősöm elejtett egy fél mondatot, ami megragadt bennem és új távlatokat nyitott. Azóta keményen dolgozok ezen az új és óriási projekten és remélem még az év vége előtt beszámolhatok róla!
Idén úgy gondoltam, a magánéletem céljait is is megosztom veletek. Mikor a panyizsuszit elkezdtem,akkor éjjel-nappal erről szólt az életem. Így volt ez 4 éven keresztül. Dolgoztam, ha csak egy szabad percem akadt a gyerekek mellett, általában hajnali 1-ig meg sem álltam. Én voltam a panyizuzsi és a panyizsuzsi voltam én (egyedül). Aztán felvettem egy asszisztenst és elkezdtem egy kicsit többet aludni. Ekkoriban már kevesebbet beszéltem a cégről és azt is egyes szám harmadik személyben tettem. Végre ketté váltunk! Aztán megszületett a 4. gyermekem és rádöbbentem, nem bírok többet éjszakázni. Egyetemista koromtól életem ezt az életmódot, de eljött az alvás ideje. Innentől kezdve már csak nappal dolgoztam, de sokat, nagyon sokat. Tudom, nem látszik rajtam, de sokszor elfáradok. Idénre azt tűztem ki magam elé célnak, hogy többet foglalkozok magammal. Minden nap szánok egy kevés időt csak magamra! Mondjuk fél órát. Olvasni fogok, veszek egy forró fürdőt, elmegyek a városba ebédelni vagy sétálni. Ez lesz az ÉNidőm!
Ti mit terveztek 2015-re?
Vélemény, hozzászólás?