5 legkedvesebb fotóm

Szeretek fényképezni. Érdekes szép képeket csinálni. Izgalmas szögből, hol éles, hol elmosódó élek, képek. Vonzanak, mert szépek.

Sokan azt mondják a fényképezéshez jó gép kell. Nekem más a véleményem. A fényképezéshez jó szem kell és idő. Nagyon régen nyomom a gombot a masináimon. Az első egy Altix nevű gép volt, bőr tokban. Apukámtól kaptam 10 évesen. Benne egy tekercs fekete-fehér filmmel. Fotóztam vele a kertet, a Balatont és a Macimat. Ez utóbbi máig megmaradt. A Macit szépen elhelyeztem a stégen. Többször kellett állítani, hogy tökéletes szögből tudjam fotózni. Most, hogy visszagondoltam, rádöbbentem, hogy ma is így fotózok!

1. kékég szett

Ez egy nagyon régi ékszerem. 2009 őszén csináltam. A régi kompakt gépek fotóztam. Aztán egyik nap csöngött a telefonom. Stahl Judit volt, személyesen. A karácsonyi magazinjához kért tőlem képet. Nagyon örültem a megkeresésnek, mert szerettem a receptjeit. Felnéztem arra, amit csinált és ahogy csinálta. Ez a megjelenés nekem akkor nagyon sokat jelentett. Addig a legtöbben a WAMP-ról ismerték a panyizsuszi márkát. Budapestiek és környékbeliek, de ezzel a fotóval országosan is ismertek lettek az ékszerek.

2. katica torony

A katicák is nagyon kedvesek nekem. Ez sem egy mai kollekció, de nagyon panyizsuzsis. Szerettem őket tervezni, szerettem őket készíteni és a mai napig szeretem őket hordani. Az én kedvencem a piros és a borsózöld!

3. fragil gyűrű

A fragil, a saját ezüst. Mindig is vágytam arra, hogy legyen ezüst panyizsuzsi gyűrű. Tudtam az ezüst nem olcsó anyag. Én meg olyan gyűrűt szerettem volna, ami hordható, ami elérhető, ami szép. Visy Dórival közösen tervezgettük. Megannyi változat után Ő lett a befutó. Az első, igazi panyizsuzsi ezüst!

4. vintázs hajpántok

Ebben a fotóban nem csak az ékszereket, hanem a fényeket szeretem nagyon. Nekem ez a kép jelenti a reggelt. Amikor felegyek megyek a műhelybe és olyan lágyak, finomak a fények. Amikor ébredezik a műhely, kezdődik a nap, kezdődik a munka.

5. moksha medál

Ez a medál volt az egyik mumusom az elmúlt időben. Több, mint egy évig készült. Valami mást, valami különlegesebbet szerettem volna, mint az eddigiek. Azt hiszem sikerült. Myreillenek, a moksha főszerkeszőjének tetszett. És ez a lényeg!

 

 

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...



Hozzászólok én is

Név: (kötelező)

Email: (kötelező)

Weboldal:

Hozzászólás: