Szeretek piacra járni! Sokan, sok helyen írnak piacokról. Távoli vagy egzotikus helyekről. Nekem mégis a legcsodálatosabb a szentendrei piac. S, miért nem írtam eddig erről? Annyira hétköznapi volt, annyira az életem részévé vált, hogy már nem is vettem észre, hogy mennyire különleges. Ma indulás előtt felkaptam a fényképezőgépemet és elhatároztam, hogy megmutatom Nektek ezt a Budapesttől 20 kilométerre lévő csodás piacot.
A Bükkös-patak partján egy kockaköves részen, lebetonozott vaslábú fa asztalok állnak egész héten. Szerdán és szombaton azonban megtelik élettel a patakpart. Hömpölyög a tömeg a kicsi, de annál hangulatosabb piacon. A standard zöldséges és gyümölcsös standok mellett van friss fűszernövény, csalamádé, házi kecskesajt, disznóság, szörp, lekvár és méz is. Oldalt van egy pék és más piaci csecsebecsék, mint például konyhafelszerelés, ruházat és egyéb zsibvásár. Én ezt a részt nem nagyon látogatom, a mainstreamben, a fővonalon szoktam végigmenni. A 11-es úttól indulok, már ha találok arra parkolóhelyet. Először veszek a gyerekeknek egy kürtöskalácsot, amivel megduplázom a türelmüket és nyugodtabb lesz a délelőtt. Utána lesétálok a végéig alaposan szemlélődve, majd a végétől elindulok szép lassan visszafelé, ekkor már vásárlással és kellemes találkozásokkal, beszélgetésekkel múlatva az időt.
Nekem ez a hely nem csak a „piacsága” miatt fontos. Évek óta mondom, hogy Szentendrén a szombati piac társadalmi esemény. Itt szinte mindenkivel lehet találkozni, aki közelben él. A gyerekek mondják is amikor indulunk, hogy ugye nem fogsz sokat beszélgetni. Itt azonban nem lehet csak köszönni egymásnak, muszáj beszélgetni. A piacnak vannak rétegei, mind árus, mint vásárló részről. A vásárlók között van a 7 órás korán kelő, a 8 órás, a kényelmes 9 órás és a leugrok 10-kor, hátha van még kecskesajt típusú vásárló. Az egyes emberek mindig ugyanabban az időpontban járnak, így igen kellemes meglepetés, ha a megszokottól eltérő időben intézem a hétvégi bevásárlását a patakparton.
Megvannak a standard árusok is, akivel az embernek egy különleges kapcsolata alakul ki az évek során. 14 éve, mikor erre a piacra kezdtem járni a tojásos bácsi „kisasszonynak” nevezett. Én ezt kissé zokon véve elmeséltem, hogy két hete volt ez esküvőm, így már nem vagyok kisasszony. Először hitetlenkedett, majd ennek kapcsán jóba lettünk. A tojásos bácsi végigkísérte az életünk elmúlt 15 évét, a négy gyerek születését, hogy mikor ki ment óvodába vagy iskolába, az első ráncaimat, bár ez utóbbiról nem beszélgettünk soha. ;-) Ő már nem nagyon jár ki a piacra, de az utcán mindig köszönünk egymásnak.
Árusok mennek, árusok jönnek. Most fedeztem fel egy kedves párt. Fiatalok, kedvesek és látszik, hogy szeretettel csinálják a piacozást. A fiú friss zöldséget, szörpöt és friss főszernövényeket árul. A kezem még most is koriander illatú a reggeli bevásárlástól. Vastag csokorba szedi őket, csodás kis fa táblákra írja ki a nevüket és 100Ft-ba kerül egy csokor. A lány a mellette lévő asztalon árul. Egyedi koszorúkat és ajtódíszeket. Termésekből készíti, a kézzel festett táblákat is maga csinálja. Kérdezik hova írom a cikket. A lánynak felcsillan a szeme, mikor kiderül, hogy a panyizsuzsi blogra. A lány ismeri!
A nagy kedvencem ez a néni, aki zöldségeket árul a fiatalok mellett. Sokféle dolgot hoz ki, de mindenből keveset, hiszen Ő termeli. Vérprofi üzletasszony. Remekül ad el, odaszól az embernek, hogy nézze csak meg ezt a gyalult tököt, fagyasztani is lehet. Igaza volt, már sok mindent vettem, de a fagyasztóban tényleg eláll. Amikor megkérdezem, hogy csinálhatok-e róla egy fotót kifejezetten örül, majd megkéri, hogy várjak egy pillanatot. Kezébe kap egy zacskó zöldbabot és azzal pózol.
Szeretek erre a piacra járni!
Ti jártatok már itt? Ha nem, gyertek el! Ha igen, hogy tetszett? írjátok meg ide a hozzászólásokba!
juditeszter mondta
a szentendrei piacon ugyan még nem jártam, de szeretem az ilyen piacokat, az idős és bölcs embereket, az érdekességeket, belső és külső kincseket, és azt a jófajta pezsgést és életet, amit ilyenkor tapasztalunk és amiért jó embernek lenni. nagyon tetszett ez a bejegyzés, gyönyörű képek!
panyizsuzsi mondta
Kedves Juditeszter!
Nagyon örülök, hogy tetszett a blogbejegyzés. Egyszer gyere el és nézd meg ezt a „csodapiacot”!
Farkas Móni mondta
Szia Zsuzsi!
Nagyon tetszett a bejegyzésed, mert én pont ilyen lelkesedéssel kerekedek fel hetente a Bosnyàk téri piacra. Megvannak azok a gazdàk akikkel egy két jó szót vàltva friss àruval a kiskocsimban élményekkel gazdagodva szàllítom a friss és finom hozzàvalókat az asztalum
nkra. Azóta mióta beszélgetek a termelőkkel, jobban felismerem az értékes élelmiszereket!
Üdv Móni
GlooGlooShop mondta
Kétszer jártunk eddig a piacon, mind a kétszer szerdai napon… Nem volt túl nagy a nyüzsgés, de ennek a patak parti piacnak tényleg varázsa van… Márciusban írtunk is róla a blogunkon: http://gloogloowebshop.hu/cms/blog.html
Örülök, hogy itt is olvashattam róla!
Ági