A színek

Hogyan inspirálnak a színek?
Az emberiség ősidők óta rajong a színekért. Hatnak ránk, befolyásolják a koncentrációs képességünket, a kedélyünket, még az étvágyunkat is. Különböző életkorokban másként viszonyulunk hozzájuk, de országonként is. Érdekes módon a színhasználatnak is megvan a maga korszakolható történelme aszerint, ahogyan az emberiség éppen kedvelte vagy nem kedvelte az egyes színeket. Manapság (talán újra) felfedezzük, hogy a puszta esztétikai hatásnál jóval több, mélyebb jelentéssel is bírnak.

A bennünket körülvevő színek megtervezése éppen ezért nem lehet véletlenszerű, hiszen erősíthetik és inspirálhatják az érzéseinket, más esetben megnyugtatnak, lecsendesítenek, csak jól kell tudnunk használni őket.

A színek szerepe
Egy lakás mindig az ott élők számára készül, ezért fontosak a személyes színpreferenciák. Ugyan mindnyájan másként viszonyulunk a színekhez, az egyes embercsoportoknak mégis jellemzően hasonló a színkedvelésük. Ez egyrészt az életkorunk szerint változik: a kisgyerekek például rajonganak a tüzes pirosért, szokás is a bölcsőbe piros textilt kötni. A felnőttek viszont szívesebben látnak törtebb árnyalatokat maguk körül. A nők a sárgákat és ibolyákat kedvelik. A férfiak inkább a kékeket és a zöldeket. Másrészt az adott élethelyzet, a karakter, sőt a földrajzi helyzet is befolyásolja a színkedvelést.

A tervezésnél ügyelni kell az egyes színekhez tartozó asszociációkra. A különböző színek különböző egyéni érzelmeket, hangulatokat idézhetnek fel, de nem csak az egyéni tapasztalataink, hanem az emberiség kollektív színélménye is tovább él bennünk. Például a kék ösztönösen az égboltot, vörös a tüzet, narancssárga a napfényt juttatja eszünkbe.

Színtörténelem
Az emberiség története során a színpreferencia a meleg színektől a hideg színek irányába változott. Azt is tudjuk, hogy a régi idők embere nagy áldozatokra volt képes egy-egy új, szép színárnyalat megszerzése érdekében. Hatalmas utakat tett meg távoli festékbányákhoz, és sok helyütt a festékanyag nagyobb értéknek számított az aranynál. A színek történelmi őskora a vörös korszak volt, hogy azután fokozatosan átadja a helyét a kéknek. Érdekes, hogy a sárga kedvelése az idők során nem változott. Bizonyított, hogy a szem színmegkülönböztető képessége folyamatosan fejlődik, a színárnyalatok száma, amit ma látunk, messze meghaladja, amit pár száz éve elődeink láthattak.


Hogyan éljünk (együtt) a színekkel?

Érdemes tudatában lenni az olyasféle élettani hatásoknak, mint hogy a kék lázcsillapító hatású, csökkenti a fájdalomérzést, vérnyomást. Egyre többet alkalmazzák iskolákban, ahol pozitív hatással van a koncentrációs képességre és a szellemi teljesítményre.

Az ibolya kedvezően hat a szívműködésre, a vörös pedig izgatóan az idegrendszerre, növelve a vérnyomást, a pulzusszámot. Gyakran találkozni vele éjszakai szórakozóhelyek domináns színeként. A narancssárga kedvezően befolyásolja az emésztőszervek működését, csökkenti az anyagcsere zavarait, a citromsárga az agytevékenységet serkenti. A sárgáról általában elmondható, hogy fokozza az étvágyat, ezért alkalmazzák előszeretettel éttermekben – nem véletlen, hogy számos gyorsétteremlánc jellegzetes színe. A zöld pedig nyugtatóan hat az idegrendszerre, csökkenti a vérnyomást, tágítóan hat az erekre.

Míg a lázas beteg irtózik a narancsszínű környezettől, az öregek, a fázékony, vérszegény emberek szeretik. A szangvinikus alkat kedveli a cinóbervörös és krapplak környezetet, miközben a depressziós beteggé lesz tőle. Ő a zöldet és a sápadt violákat szereti. Más színek hatnak ránk hideg, téli környezetben, mint nyáron, mást szeretnek a magas helyen és mást a síkságon lakók, mást az afrikaiak, mást a franciák, mást a magyarok. Megfigyelések igazolják, hogy bizonyos betegségek tünetei kiegészítő színterápiával is javíthatóak.

Ma már számtalan iskolája van a színek használatának. Egy érdekes és gyakorlatias módszer a színpreferencia évszakok szerinti analízise, amit ki-ki maga is alkalmazhat úgy, hogy az ősz, a tél, a tavasz és a nyár színeit vizsgálva dönti el, melyik az a színcsoport, amelyet leginkább kedvel. De izgalmas az egyes színek vizsgálata is: melyeket szeretjük és látnánk magunk körül szívesen, s ezek miként társíthatók egymással. Az élettani hatások ismerete pedig megkönnyítheti az egyes helyiségek funkciója szerinti színválasztást.


Amikor pedig már kiválasztottuk a majdani festéket, érdemes próbát tenni vele egy nagyobb felületdarabon – ez pedig ne valami kis piciny próbafelület legyen, hanem kellőképpen nagy ahhoz, hogy megfigyelhessük a választott szín viselkedését napszakokban, fényviszonyokban. Sok hibás döntést elkerülhetünk egy ilyen próbával.

A témáról részletesebben a NemArtDecor blogon tudsz olvasni!

 

szerző: Babarczy Veronika

Veronika kommunikációs szakember, újságíró. Különböző területeken szerzett tapasztalatokat, amelyeket a vizuális érdeklődés és érzékenység fűz fel egy szálra. Lelkes lakásfelújítóként indította útjára a Nem Art Decor blogot, amely könnyed, kreatív szemléletmódot, bátor alkotókedvet igyekszik elhinteni az érdeklődők körében, és kikacsintva a képzőművészet, a film, a színház felé, egyfajta ízlésmissziót vall küldetésének.

Nem Art Decor blog

 

 

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...



Hozzászólok én is

Név: (kötelező)

Email: (kötelező)

Weboldal:

Hozzászólás: