Írtam idén néhány olyan blogbejegyzést, ami valami miatt nem jelent meg itt a blogon. Aztán aktualitását is vesztette. Nem töröltem ki. Most Karácsony és szilveszter között közzé teszem őket, ami idén a blogból kimaradt címmel. Olvassátok szeretettel!
Az első csöngetést követi a következő. Aztán újra, meg újra csengetnek. Azt mondtam, hogy nem fogok izgulni, de mégis. Gombóc van a torkomban. Életem nagy eseménye ez. 4 éve volt,hogy ez első üveg kikerült a kezem alól. Ma meg itt állok a saját műhelyem megnyitóján. Már kezdek izgulni. Te jó ég!Beszélnem is kell! Nem baj, megoldom. Felmegyünk a műhelybe.
Szerencsére O. Babarczy Veronika beszél először. Az álomról beszél, arról, hogy megvalósult egy álom. Már-már sablonosnak tűnik, de felébredek. Ez az ÉN ÁLMOM és MEGVALÓSULT! Hú ez tényleg hátborzongatóan szép. Szerencsés korban élünk, mert ez a nők évszázada, mondja. Ez így van én rengeteg lehetőséget kaptam. Nem is kaptam, mert azok vannak. Inkább észrevettem. Aztán mikor láttam, hogy ez jó, igyekeztem én is lehetőségeket gyártani. Bizony nálam mindenki ugyanolyan nő, édesanya 1-2-3-4 gyerekkel, mint én. Ez ritka. Ennyi dolgozó nő. Máshol jó ha egy cég egyet megtűr. Én meg úgy választottam ki minden munkatársamat, hogy nő legyen. Nekem így jó. Nekem ez a fontos.
Annyira a szívemből beszél. azt hiszem én is ezt mondanám, ha ilyen szépen tudnék beszélni!
Aztán én jövök. Elcsuklik a hangom, de sikerül végigmondani. Kérdések, válaszok, történetek. Koktélozás, beszélgetés. Mindenki sokáig marad. Jól érzik magukat. Ez jó!
Ez szép munka volt: köszönöm panyizsuzsi csapat!
Vélemény, hozzászólás?