Szó, ami szó nem vagyok elégedett az itthoni műhely iroda szobámmal. Mindig van benne mit dolgozni, így magával a belső térrel nem igazán foglalkozok, ami csúnya dolog egy építésztől. Persze a hosszútávú tervek között ott van, hogy egyszer megcsinálom csodásra, olyan panyizsuzsisra, de egyenlőre csak a ráncfelvarrásig jutottam.
Most benne van a gyermekkorom fehér IKEA könvszekrénye, egy fehér-nyír asztal, meg néhány lebegő polc. Vettem már bele két széket az ecserin, meg van egy ilyen is, mint itt a képen. Még nem döntöttem el, melyik legyen itt. A két ecserist, meg az itt elhelyezett vendég fotelágyat kárpitoztatni kell. Ezen a hangulatképen egy Orla Kiely szövetet választottam, ami remekül passzol a szobában található retro kerámia tárgyaimhoz. A próbababa már ott áll a helyén, bár a lábát lehet, hogy átfestetném, meg valami szebb rudat tennék bele. Jellybeans a pontokból álló fa grafikája már csak a keretre és szögre vár!
Ami nagyon fontos az egy komód, amit csomagolásra és fotózásra használnék. Így lenne egy fix helye a fotódobozomnak, meg a lámpáknak. A komódban meg a sok.sok borítékot tárolnám. Ennek ellenére a fehér textil roló lesz az első, amit beszerzek. Így nem lesz sötét, de a fény nem fog a monitoromon megcsillanni. Utána a tárolók / dobozok következnek, amiben valamiféle szisztematikusságra és a pótolhatóságra is oda kell figyelni.
Végül is nem is állok olyan rosszul, mint ahogy gondoltam. a részleteket kell összefésülni, de azért még biztosan fogok mutatni egy pár verziót!
Theia mondta
Húú, annyira tudom irigyelni, amikor valakinek saját műhelye van…! Ha minden jól megy, talán nyáron nekem is megoldódik ez a kérdés, csak sajna mi egy pici, lakótelepi lakásban lakunk, nekem pedig kéne kalapálnom – na nem a sütis fülbevalókhoz, hanem az ötvös ékszerekhez – ennek meg lehet, hogy a szomszédok nem fognak örülni. :-(