Bojti Szilvi mesél ma nekünk a White Lemonról!
Mi az amit életedben először készítettél és a mai napig emlékszel rá vagy éppen meghatározó volt?
Életemben először gyerekkoromban, a szüleim kanapéjának fehér műszőrme takarójából szabtam és varrtam a babámnak bundát, kb. 6-7 éves lehettem. A vállalkozásomban pedig a WL001 számot viselő modell volt az első. Külön csatolom a levélben.
Tanultad ezt a szakmát vagy autodidaktaként vágtál bele?
Ruhaipari szakközépben érettségiztem, majd a Könnyipari Műszaki Főiskolán tanultam ruhatervezést. Iskola után két évig voltam a szakmában, majd 20 év kihagyás után, felnőtt fejjel, egyéb területeken is szerzett tapasztalatokkal vágtam bele egy önálló márka felépítésébe.
Van-e mestered? Ki Ő? Mesélj róla!
Mesteremnek Oszkó Zsókát tartom, tőle tanultam, és tanulom a mai napig a szabásminta szerkesztést, modellezést, ami nélkül nincs produktum. Szívét lelkét beleadja a legapróbb feladatba is, és segít megoldani a legbonyolultabbakat is. Nem tudok olyat kérdezni tőle, amire ne tudná a helyes választ.
Honnan inspirálódsz?
Ösztönösen a 60-as évek klasszikusai adják számomra a legerősebb inspirációt. Yves Saint Laurent, Dior, Geoffrey Bennett, Paco Rabanne illetve a japán mesterek munkái is elbűvölnek.
Hogyan tervezel, alkotsz?
Két út van. Az egyik, amikor szabásvonalak, fazonok alakulnak ki a papíron, és ahhoz választok alapanyagot. A másik út, amikor elém kerül például egy csodás éjkék szaténselyem,és a tompa fényével, súlyával elbűvöl és megihlet. Ilyenkor a kelme diktál, és alakítja a formát.
Hogy választasz anyagot, színt?
Mindig tájékozódom a szezon divatszíneiről, formáiról, és aztán veszem meg azt a színt, ami rendelkezésre áll. Itthon behatároltak a lehetőségek, mind alapanyag, mind szín tekintetében.
Melyik a kedvenc eszközöd?
A szabászkésem. Szervomotoros, nagy körátmérőjű, és hatalmas segítség a gyártás során.
Az alkotás melyik részét szereted a legjobban? Mesélj erről bővebben!
Mindet szeretem. Szeretem a tervezést, amikor megszületik egy elképzelés a fejemben és az papírra kerül, alakul közben. Aztán a szabásmintakészítés igazi kihívás, hogy valóban ott legyen egy-egy vonal, ahová elképzeltem, és úgy ahogy szeretném. Sokszor ilyenkor is változik az elképzelés, mert milliméterekkel arrébb tett pontokkal megváltozhat a végeredmény. Szeretem a mintavarrást is, amikor valójában elkészül, amit addig csak én láttam. És a gyártás is szerethető, mert a termék megszületése, és sorozatgyártása erővel, energiával tölt fel még akkor is, ha az a legfárasztóbb része a folyamatnak.
Melyik a kedvenc alkotásod? Volt már olyan, amit annyira szerettél, hogy megtartottad?
A mintadarabok nagy részét megtartom, kivéve ha nem olyan lett, amilyet elképzeltem, illetve ha a barátnőmnek vagy a lányának jobban áll, mint nekem :-) Nagyon szeretem a ruháimat, ha választanom kellene közülük, most a térdig érő, fekete szaténselyem blúz a kedvencem, a legutolsó kollekcióból.
Van-e kedvenc történeted valamelyik alkotásod műhely életéről?
Egy alkalommal a Palomában ketten választottak egyforma ruhát. Az egyik vevő 18 éves volt, a másik a nagymamája 76 éves. Mindkettőjüknek nagyon jól állt!
Alkotáson kívül mit csinálsz?
Van egy 7 éves lányom, és az apukája, a párom. Mivel vállalkozóként nincs hétvége és hétköznap között nagy különbség, amikor nem dolgozom, akkor velük vagyok. És a barátnőimmel, velük általában kedd esténként találkozunk, koncertre megyünk, vagy csak beülünk valahová, és örülünk egymásnak.
A White Lemon nyereményjátékon itt tudsz részt venni!
A White Lemon műhelyének kulisszái mögé itt tudsz belesni! (15 órától elérhető)
Vélemény, hozzászólás?