És most nem a ruhák üzenetére gondolok, bár arról is szót ejtek majd egy másik alkalommal, hanem arról, hogy ha egy karácsonyi meghívóban a „DRESS CODE: xxxxxx” áll, akkor mihez kell tartani magunkat.
Kiindulásképp létezik hivatalos, nemzetközi dresscode, és hamarosan segítek eligazodni benne, de nekem mégis az marad emlékezetes élmény, amikor megfejthetetlen volt a dress-code…
A hivatalos dress-code-okat többé kevésbé mindenki ismeri, de ha nem, utánanézhet, rákérdezhet, nagyot nem tévedhet. Nem úgy, a nemhivatalos dresscode-okkal. Egy-egy magánpartira szóló meghívón akármi is állhat, és sokszor a fantáziádra bízzák, hogy kibogozd. Ha nem éltél külföldön, nem jártál ott partikra, lehet, hogy meglep, ha egy angol kollégád meghív, és a meghívón ez áll:„Clashing colours”. Velünk ez történt. Lázasan keresgéltem a korábbi protokoll könyveimben (nem volt még Google, régi szép idők!), utánanéztem több helyen, de így dresscode-ként nem találtam, így értelmezni is nehéz volt. A kifejezés azt jelenti elütő színek, de kitől üssenek el. Én üssek el a páromtól, vagy ő tőlem (detto)? Üssünk el a többi vendégtől? De honnan tudjam, ők miben igyekeznek ütögetni? Üsse kő, valamit kitalálok. Én bordóban mentem, zöld sállal, a férjem feketében, hogy tőlem elüssön. Nem volt rossz, csinos is volt, de…nem erre gondoltak. Erre akkor jöttünk rá, amikor a rózsaszín-vörös, lila-narancs párosításokban érkező, hajmeresztő ruhákat viselő vendégek megjöttek az egyébként elvileg elegáns vacsorára (kastély, többfogásos ételsor, ezüstök stb.) Nincs mese, ehhez angolnak kellett volna születni, és velük bulizni Exeterben, Cambridgben, ahogy ők tették anno, mint kiderült. Nem volt nagyon ciki, de nem voltunk igazán adekvát ruhában a kiíráshoz képest.
Ugyanilyen kéz alatt forgó kifejezés a „mix and match”, ami arra utal, hogy keverd nyugodtan a színeket, anyagokat, mintákat (a jóízlés határán belül), azért nem árt, ha a rád néző ember nem őrül meg a látványtól. Megintcsak az angoloknak van erre egy remek kifejezése: „eyesore”, ami annyit jelent, fáj a szemem, ha ránézek. Erre ne hajtsunk!
Örökérvényű igazság, hogy a kevesebb több, ezt tartsuk mindig szem előtt.
És most akkor fussunk végig a hivatalos dresscode-ok értelmezésén, megjegyzem bizonyos esetekben vannak eltérő értelmezések. Ha valamely társasági eseményre meghívót kapsz, amelyen a következő kifejezések egyike áll, akkor nagy valószínűséggel jelenti (én is óvatos vagyok ám!) a következőket jelenti:
White tie: a csúcs; a lehető legelegánsabb öltözék. Naná, hogy a férfiak körül forog a világ, az ő nyakkendőjükből indulunk ki, ami ezek alapján fehér, és kézzel kell megkötni. Hozzá frakk, fehér piké ing, mellény és speciális cipő illik. A nőknek pedig szigorúan nagyestélyit kell viselni, ami viszont nem szigorúan tüllhabcsók, lehet teljesen egyenesvonalú, elegáns földig érő ruha, a lényeg az anyagban és a szabásban rejlik. (A több kevesebb, emlékszel?) Mindenképpen tűsarkú cipőt, szandált vegyünk hozzá, kiegészítőnek még nagyon szép a hosszú kesztyű, és persze elegáns arany, drágaköves ékszerek, tollboa stb.
Black tie: a szmokinggal szokták azonosítani férfiak esetében, hozzá fekete kézzel kötött csokornyakkendő kell. Az ing duplamandzsettás díszgombbal, anyaga lehet fényesebb. További kiegészítő a dísz zsebkendő (fehér), spanyolöv (fekete) és lakkcipő. A zsebkendő és öv esetében láttam már bordót, sötétzöldet is, de elvileg fekete az eredeti. A nőknél lazább az előírás, viselhetnek estélyit kesztű nélkül, ujjatlan hosszú ruhát, de akár koktélruhát is attól függően, mennyire formális az esemény.
Black tie optional/invited: kevésbé szigorú keretek. A férfiak szmokingot vehetnek fel vagy akár elegáns fekete öltönyt visszafogott nyakkendővel. A hölgyeknek természetesen elegáns ruha javallott.
Formal: Ez a megjelölés igen eltérő tartalommal rendelkezik a világ egyes tájain: általános azonban, hogy elegáns öltözetet jelent. Uraknál 6 óra előtt és után is elfogadott a sötét öltöny, ám ha a rendezvény dress code-ja „formal, black-tie optional” öltözéket kíván, 18:00 után „black tie” az elvárás. Hölgyek esetében 6 óra előtt elegáns ruha, lehetőleg nem fényes anyagból. 6 óra után estélyi, koktélruha.
Semi-formal: A „semi-formal” a „formal” megjelöléshez hasonlóan a rendezvény kezdési időpontjához képest mást és mást jelent: 18:00 előtt elegánsabb, míg utána ünnepélyesebb megjelenést. Uraknak 18:00 előtt öltöny, utána sötét öltöny, nyakkendő, míg hölgyeknek 6 óra előtt elegáns ruha, utána koktélruha.
Informal: Hétköznapi viselet, bármi felvehető. Amennyiben az „informal” megjelölés különleges alkalmat jelöl, vagy 18:00 utáni eseményt, úgy hölgyeknek a teljesen hétköznapi öltözéknél valamivel elegánsabb ruha ajánlatos. Uraknak ing, nyakkendő, nadrág, és a nadrág színével nem feltétlenül egyező zakó szükséges. Soha nem farmer!
Business formal: Férfiaknál gyakorlatilag ugyanazt jelenti, minta a semi-formal, nőknél az elegáns, de nem kivágott ruhát várják el. Én azt mondanám, hogy egy decens, sötét kosztüm pont jó.
Business attire vagy business standard: Férfiaknak fekete vagy sötétkék illetve szürke öltöny, ing-nyakkendő. Nőknek ugyanennek a női változata: sötét kosztüm illetve szoknya elegáns, világos blúzzal. A szoknyának legalább térdig kell érnie, és a felsőrész ne legyen kivágott!
Smart casual: Itt szinte nincs megkötés, de farmer tornacipővel itt sem ajánlott (kivéve, ha Steve Jobbs vagy). Jó lehet egy szövetnadrág inggel, illetve nőknek elegáns nadrág csinos blúzzal. Szokták a Business Casual-ként is emlegetni. A lényege valahol az, hogy laza hivatali öltözet, de fontos, hogy rendes, összeszedett legyen. A legtöbb munkahelyen manapság ez a használatos dresscode, de őszintén elég sokoldalúan szokták értelmezni. Nem sportos, utcai ruha!
Casual: Ez a legszélesebben értelmezhető, egészen a mindennapi öltözéktől a laza eleganciáig sok minden belefér. Hivatalosan úgy magyarázzák, hogy hétköznapi öltözet, de nem sportos ruházat. Tulajdonképpen hasonlít a hivatali megjelenéshez, de annál valamivel lazább, gyakorlatilag bármi viselhető, de eredetileg farmer nem. Ez mára már megváltozott, hisz a farmer szinte egyenruha szerepet tölt be; napjainkban a tizenévesektől az ötvenesekig mindenki hordja. Még a vörös szőnyegen is előfordul…
Streetwear: utcai viselet. Nos, ha ez áll a meghívóban, akkor nincs is meghívó (fából vaskarika). Azt szeretném evvel mondani, hogy ha ilyen viseletet várnak el, valószínűleg meghívó sem készül, farmeres házibuliba nem szoktak dresscode-ot adni.
Sleepwear: ez most vicc, a pizsiparti meghívóban szerepelhet, ha ilyenre hívják a gyerekeket!
Összefoglalnám a legfontosabbakat: a white tie, és black tie nagyon szigorú, komolyan betartandó elvárásokat takar, a többinél az ilyen-olyan elnevezés ellenére a legyegyszerűbb megoldás, ha a férfi sötét öltönyt vesz inggel, nyakkendővel, a nő pedig egy szép, elegáns, nem mini ruhát (kis fekete?). Ha gondban vagy, kérj tanácsot, kínos lehet, ha nagyon nem illesz bele a társaságba (Bridget Jones rémlik?).
Irodai munkahelyen is alapvetően az öltöny, kosztüm a szokás, de manapság több munkahelyen ennél kevésbé kötöttek a ruhákkal kapcsolatos elvárások. A legjobb tanács: figyeld a főnököd, és igazodj hozzá!
Megjegyzés: én gyakran tartok vacsorákat, és néha megkérem a vendégeimet, hogy a témához illő ruhában jöjjenek, így volt már ilyen dresscode-om, hogy „Fehér Éjszakák”, „Vörös bor – fehér bor” vagy a „Nyár és tenger”, de ilyenkor mindig elmagyaráztam a vendégeknek, hogy mit értek ezalatt, mit várok tőlük. A nyár-tenger esetében például mindenkit kékben hívtam türkiztől az égkékig, nagyon szép volt a vendégsereg! Ajánlom, hogy ti is kisérlezzetek ilyesmivel is, a vendégek sosem vették zokon, sőt mindig nagyon lelkesen igyekeztek betartani a kéréseimet.
Jó kódolást és dekódolást, magyarán jó vendégeskedést és vendégvárást kívánok, különös tekintettel a közelgő ünnepekre!
Finm mondta
Jó kis írás és hasznos is. Köszi :)