Egy ékszer

Ismeretlenül találkoztunk az Angelika kávéházban, ahol hamar ismerősökké váltunk egymás számára. Bolondosnak tűnő kérdésekről beszélgettünk,  öltözködésről, lakberendezésről, színekről és formákról elmélkedtünk.

Éreztem, hogy az Ő ihletésére tervezett ékszer teljesen új utat jelöl majd ki számomra. A találkozó után nem azonnal kezdtem el tervezni, rajzolni. A gondolataimban színek kavarogtak, formák nélkül. Aztán előkerültek a vázlatpapírok és a filctollak. Verziók követték egymást; alig, hogy elkészültek, már tettem is be őket a kemencébe! Megküzdöttem, hogy a valóság is azt mutassa, amit gondolatban megálmodtam. A tökéletesség igénye színváltoztatásokat és további kemencekísérleteket hozott.

Végül megszületett az ÉKSZER. A végleges. Lefotóztam és elküldtem a képét az ihletőjének. “Odavagyok” – jött a válasz.

 

 

 

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...



Hozzászólok én is

Név: (kötelező)

Email: (kötelező)

Weboldal:

Hozzászólás: