Őszintén szólva az instagramot sokáig csak messziről nézegettem és ritkán tettem csak fel egy-egy képet. Valahogy nem találtam izgalmasnak. Az utóbbi időben azonban találtam néhány remek instagramozót, akik csodás képeket osztottak meg. Elkezdtem őket követni és egyre rendszeresebben kattintottam a telefonom instagram ikonjára. Hamarosan pedig azt vettem észre, hogy naponta több képet posztolok. Az instagrammom nem egyenlő a facebookommal vagy a pinterestemmel. Mindegyiken más és más dolog izgat és mást is osztok meg. Az instagram mind közűl a legszemélyesebb csatornám: az itt és most pillanataimba tekinthettek be itt. Találhattok benne képeket a munkámról és a hétköznapi életemről, a családommal eltöltött időről.
Sok színes-szagos blog van a neten. Tökéletes alakú, tökéletesen felöltözött, tökéletes emberekről, családoktól, akik tökéletes mosollyal az arcukon, tökéletes enteriőrökben élnek. Kívülről bár vágyott állapotot tükröz, az egész sokszor mesterkélt, színpadiasan megrendezett. Én nem ilyen vagyok és az én világom nem ilyen. Az életem nem tökéletes, sokkal inkább hétköznapi, a maga jó értelmében. Vannak véget nem érő bürokratikus procedúrák, viták és kibékülések, elfogyott hajsampon helyzetek, elfelejtett és eltévesztett dolgok. Szerintem mindez így emberi és szeretném, ha az insta követőim tudnák, hogy én is ember vagyok, annak ellenére, hogy ezekről a nem éppen kedves pillanatokról nem osztok majd meg pillanatképeket. Nem érdemesek arra, hogy megörökítsem őket, hiszen nem akarok rájuk emlékezni.
Az instagrammomon (is) maradok olyan amilyen vagyok, amilyen voltam. A dolgok itt sem lesznek tökéletesek, de megkeresem azoknak a szép és jó oldalát. Megmutatom a hétköznapi életem csodaszép pillanatait, azokat, ami mellett sokszor elmegyek és nem veszem észre. Azonban ha jobban figyelek, keresem ezeket a pillanatokat, akkor igenis ott vannak. Egy finom kávéban, egy rendberakott íróasztalon , néhány egymás mellé tett ékszerben és megannyi másban. Ezeket a pillanatokat keressük minannyian és ezeket a pillanatokat érdemes egy kattintással kimerevíteni és egy életre megőrizni, mert ezek a valóban értékesek.
Így instagrammozok én néhány hónapja. Kimerevítem a hétköznapjaim legjobb pillanatait. Erre most az InStyle is felfigyelt és a magazinjában ajánlotta az instagram fiókomat! Köszönöm InStyle!
Ha Ti is kíváncsiak vagytok kövessetek az instagramon és ha panyizsuzsi ékszert viseltek, ne felejtsétek el a #selfie-tek mellé a #panyizsuzsi hashtaget is mellé írni!
Klaudia mondta
Szia Zsuzsi! Szuper, egyetértek… Itt nem arról van szó,hogy Nálad nem esik az eső, vagy nem égeted oda a sütit vagy nem megy el az áram. De ha ezek, vagy akármi más ér, próbálod a pozitív oldalát nézni. :*
panyizsuzsi mondta
Köszi Klaudia! Vékony határ ez, de én szeretnék figyelni rá. Így sokkal hitelesebb. Sőt, csak így hiteles! Nálam már a 4 gyerek miatt így is sokak számára hihetetlen a panyizsuzsi története. Ezért tanítok, ezért vállalok előadásokat, hogy másokat bíztassak: meg lehet csinálni. Nem kitalált tündérmese, nem is egy tökéletesre stylingolt élet, de így emberi, én így szeretem!