Azon gondolkodtam, mi is dobhatja fel az embert ezeken a hideg, sötétszürke reggeleken?
A forralt bor és a puncs jó megoldás lehet, mindkettő melegít, jókedvre derít, de nem reggel munkába menet, így ezeket csak este és hétvégén kortyolgathatja az ember fia/lánya. Jól tud esni az is, ha beburkolózunk egy meleg takaróba, fogunk egy igazán jó könyvet, vagy bekapcsolunk egy romantikus filmet, és elvarázsolódunk. Igen ám, de ez sem megy, ha az embernek dolga, gyereke, munkája van, megjegyzem, egy jó kis önfeledt játék egy kisgyerekkel nagyon jó módszer. Az is főképp a délután, az este illetve a hétvége programja, hacsak nem kismama vagy. Kell valami, ami mégis felpezsdít, mosolyt csal az arcodra reggel, és a megoldás nem is olyan bonyolult: keress a gardróbodban egy igazán vidám, élénkszínű ruhadarabot, mondjuk napsárgát, pipacs pirosat vagy tengerkéket (figyelsz, ezek mind a nyár színei!), és rögtön jobb lesz a kedved.
Megfigyeltem, hogy az emberek többsége télen fekete-szürke-kék kabátot visel; a múltkor a metrókocsiban ülve megszámoltam: 30 emberből 29-en viseltek sötét kabátot. Csak egyetlen kivétel volt: én. Nekem eperszínű dzsekim van, és fehér kabátom. Jó, elismerem, a fehér kényes, lefröcskölik, összesározzák az autók, a kisgyerek összetapogatja, rugdossa, de annyival vidámabb, mint az a sok sötét ruhadarab! Ha mosható, akkor csak be kell hajítani a mosógépbe, és másnap újra „működik”.
Ha pedig ragaszkodtok a fekete-szürke-barna stb. kabáthoz dobjátok fel citrom vagy narancssárga sállal, sapkával, kesztyűvel, tegyetek rá vidám kitűzőt, vagy vegyetek legalább egy igazán élénk színű táskát hozzá. A kabát alatt pedig nem baj, ha nem a „kötelező” téli színeket viselitek, higgyétek el a kollégák is észreveszik, értékelik majd, ha hirtelen egy kis szín kerül a szemük elé. Ennek remek módja persze az is, ha egy feltűnő, élénk kiegészítőt választotok, mondjuk egy napot idéző panyizsuzsi gyűrűt. Én gyakran hordom a fekete ruhámhoz a sárga kiegészítőket, sokkal szembetűnőbbek, így a színkombináció is érdekesebb, mint a szimpla fekete-fehér. És jöjjenek a minták: pöttyök, virágok, színes kockák, bátran télen is. Én azt sem tartom infantilisnek, ha valaki pingvines, vagy éppen vicces szarvasos pulóvert vesz fel; évszakhoz illő, de mégis vidám. Van tehát módja a jókedv becsempészésének ruhán keresztül is az életünkbe: „let the sunshine in”.
Ha már szürkét vesztek fel, – bevallom, néha én is megteszem, – akkor próbáljatok melegebb szürke árnyalatot hordani, és mintákkal tarkítani az együttest. Ezen túlmenően, próbáljatok nőies ruhadarabokat választani, mondjuk szürke kötött ruhát, és azt övvel, hosszú csizmával felvenni. Így már nem unalmas szürkeegerek, hanem csinos, időjáráshoz öltözött nők lesztek. Gyönyörűek a norvégmintás holmik is szürkében, és a kötött anyag maga is melegséget sugároz, csúf időben nem csak praktikussága miatt választandó, de lélekmelegítő hatása is van egy kötött, gyapjú darabnak.
Van még egy tuti módszerem: a mosoly. Egy angol versike döbbentett rá erre még régen, hogy ha valakire rámosolyogsz, az (jó esetben) visszamosolyog rád, így ha mosollyal az arcodon közlekedsz, folyton mosolygós arcokat látsz. Ez egyfajta küldetés i s lehet, mosolyogj, hogy viszonozzák, így a te napod is jobb, és embertársaidé is. A versike nyersfordításban körülbelül ennyi:
Az igazi csoda az,
hogy egy mosoly újat fakaszt.
Rámosolyogsz valakire, s ő vissza rád,
Így egy mosoly kettőt csinált.
És aztán, ha eljön az este, és hamar eljön, mert fél ötkor már sötét van, süssetek otthon gesztenyét és héjában sült burgonyát, játsszatok egy jót a gyerekekkel, és este egy pohár bor mellett nézzetek meg egy filmet.
P.S: Reggeli indítónak azért a legjobb, ha az ember kap egy-két puszit a szeretteitől!
Vélemény, hozzászólás?