Egy kamasz gyerek leginkább enni, aludni és zsebpénzt kérni szeret. Ezen kívül mást nem annyira, de ezekből korlátlan mennyiségre van neki szüksége, véleménye szerint. Természetesen mi, szülők ezt egy kicsit másképpen képzeljük el. Vannak dolgok, melyekben alku képesek vagyunk, azonban vannak melyekben kevésbé. A pénzügyek ez utóbbihoz tartozik.
Sokat gondolkoztam azon, hogyan tudok úgy zsebpénzt adni a gyermekeimnek, hogy abból tanuljanak is. Ugyanis ki fogja nekik megtanítani az anyagi javak beosztását, ha nem mi szülők. Múltkor egy 12.-es osztálynál voltam előadni a munkámról és arról, hogyan hangolom össze ezt a családdal. A tanárnővel beszélgetve megdöbbenve hallottam, hogy a mai 18 évesek nincsenek képben arról, hogy mennyiből él a családjuk és a bejövő pénzt hogyan osszák be. Ott állnak a felnőtt kor küszöbén és nem sok információjuk van arról, hogyan lehet és kell egy család pénzügyeit beosztani. Mindeközben, lehet, hogy ősszel egy albérletben, a szülőktől távol már maguknak kell csinálniuk ezt a feladatot!
Ezért biztos voltam abban, hogy én ezt valahogy másképp szeretném csinálni. Úgy hogy a gyermekeim megtanuljanak kicsiben bánni a pénzükkel, hogy nagyobb korukban ezt a tapasztalést tovább fejlesztve tudják kialakítani a saját rendszerüket! Az elején nem tudtam hogyan fogjak hozzá, azonban abban biztos voltam, hogy nem alkalom szerűen konkrét célra fogom ezt tenni, inkább adok neki egy nagyobb összeget, amelyből Neki kell gazdálkodnia.
Első körben kiszámoltam, hogy menni pénzre van hetente szüksége és ezt felszoroztam néggyel. Hm! Kezdetnek nem rossz, de úgy éreztem, ebben nincs elég mozgástere és egy cseppet sem ösztönzi a gyereket a hosszú távú megtakarításra. Sokat gondolkoztam, hogyan lehetne a gyermeket jobban motiválni. Erre jutottam: minden évben két nagyobb, költségesebb táborba megy. Ezek összegét elosztottam 12 hónapra és hozzáraktam a zsebpénzéhez, azzal a feltétellel, hogy a táborokat mostantól magának kell finanszíroznia.
Hogy a gyermek pénzét biztonságba tudjuk (értsd: nem hagyja el a pénztárcáját táborbefizetés előtt egy héttel) úgy tartottuk jónak, hogy bankban tartsa. Ezért csináltattunk neki egy OTP junior bankszámlát, kártyával együtt. Most havi szinten erre kapja a zsebpénzét. Ezt neki kell beosztania és eldönteni, hogy egy új edzőcipő felülírja e valamely tábort. Néha próbálok tanácsokat adni, de a válasz, csak annyi, hogy Ő úgyis jobban tudja. Most figyelmesen várok…
A rendszer bevezetésével kapcsolatban fontosnak tartom, hogy a szabályokat tisztázzuk! Mi az amit a szülők biztosítanak és mi az amire a saját pénzéből kell költenie. Nálunk az első hetekben voltak félreértések, de újra átbeszéltük őket és most már világos a rendszer.
Íme a szabályok:
- kaját bármiikor, bármennyit vihet itthonról, de a máshol étkezést a zsebpénzből kell finanszíroznia
- az alap ruhatárat megvásároljuk Vele együtt, hogy megfelelő legyen a stílus, de ha azon felül valami extrára van szüksége, azt magának kell intéznie
- elmagyaráztuk, havonta mennyit kell félre tenni, hogy a tábordíjak kijöjjenek belőle
- havonta utaljuk a zsebpénzt, akár egy fizetést
A rendszer az egyik gyermekünknél remekül működik, de a másiknál még nem mertem kipróbálni. Kell hozzá egyfajta érettség, ami szerintem 13-14 éves kor.
A 10 évesem jelezte, hogy ez a bankkártyás zsebpénzes dolog neki is tetszik, de Ő úgy érzi, hogy a táborra takarékoskodás neki még nem menne. Ezzel én is tökéletesen egyet értek, elmagyaráztam neki, hogy ha lesz kártyája, akkor neki először csak a sima zsebpénze lesz és ha már Ő is és mi is úgy érezzük, hogy azzal heti havi szinten jól tud gazdálkodni, akkor lépünk csak tovább!
Nálunk ilyenek a kamaszok pénzügyei! Ti hogy kezelitek a témát?
Katka mondta
Bár én, mi még a közelében sem vagyunk annak, hogy zsebpénzt kelljen adni mégis nagyon tetszett a cikk. Hasonlóan gondolkozom én is, és nagyon sok felnőttnél látom, hogy egyáltalán nem tanultak meg bánni a pénzzel :( Nekem is gyerekkoromtól fogva volt zsebpénzem, úgy érzem elég jól be tudom osztani :)
Tóthné B. Krisztina mondta
Nagyon elgondolkodtató cikk! Az én fiam még csak 9 éves, és sokat gondolkodtam, hogyan legyen zsebpénze. Férjemmel arra jutottunk, hogy a zsebpénz nem jár csak úgy a semmiért, hanem ösztöndíjazzuk, kap kemény 40 Ft-ot egy ötösért. Lassan gyűlik a pénzecskéje. Mondjuk még nem nagyon költött belőle, úgyhogy a pénzbeosztást ezzel még nem tanulja, de legalább érzi, hogy gyüjtöget. Nálunk ez pillanatnyilag így működik.
Ismerőstől hallottam, hogy a kisfiú nagyobb összegű zsebpénzt kapott, és úgy érezte, hogy azt nyomban el kell költenie valamire.
panyizsuzsi mondta
Kedves Kriszta! Tapasztalatom szerint, hogy melyik gyerek gyűjti és melyik néz a fenekére pillanatok alatt, alkati kérdés. Nekem jutott ilyen is olyan is! Aztán a szülő csak győzze terelgetni és mutatni neki a helyes utat. Én bízom benne, hogy egyszer beérik a példa!