Karnevál

A világ két leghíresebb karneválja a velencei és a riói. Sokan azt mondják, a riói kellemes, a velencei szép. A riói inkább a látványelemekre, táncra és ruhákra épít, míg a velencei kicsit misztikusabb az álarcokkal, és magával a helyszínnel: lagúnák, sikátorok, középkori utcák és terek.
A karneválok története messzire nyúlik vissza, maga az elnevezés a középkori latin carne vale, „a hús elhagyása” kifejezésből alakult ki. A hús szó azonban nem csak a keresztény ünnep böjtmegelőző jellegére utal, hanem a farsangi eszem-iszomra is. Ilyenkor ugyanis rengeteg hús fogyott, amelyet aztán a böjtben mellőztek.
A karneválnak a Dionüszosz ünnepekkel való rokonítása nem teljesen alaptalan, ugyanis az ókori Görögországban volt egy olyan Dionüszosz ünnep, ami éppen a mai farsangi időszakkal esik egybe. December-januárban ünnepelték, és a vidám mulatságokat hangos, álarcos felvonulások kísérték. A régi görögök Dionüszosznak áldoztak, míg az ókori Rómában a február 15-én rendezett Lupercalia-ünnepeken kecskét szenteltek az isteneknek. A Saturnáliák ősrégi latin népünnep, mely a hagyomány szerint annak a boldog aranykornak emlékezetét rejtette, amely Saturnus uralkodása alatt volt a világon. Évfordulója többnapos ünnep volt, versenyek, gladiátorjátékok és alakos felvonulások követték egymást, melyek a bolondok ünnepe, karnevál és más ünnepek ősképéül tekintendőek.


A középkorban is tovább éltek ezek az álarcos, állatjelmezes felvonulások. A maszk kétségtelenül a karnevál jelképe, Velence szimbóluma. A városba érkezők mindenhol maszkárusokba botlanak, rengeteg manufaktúra működik a mai napig az álarcokat gyártva.   Velencében a XIII. század végén nyilvánították hivatalos ünnepnek a húshagyókeddet, és a maszk-készítőknek már a középkorban saját alcsoportjuk volt a festők céhén belül. Európa több országába eljutottak az itt készült maszkok, Magyarországra is innen hozatták az álarcokat és ruhákat Mátyás király korában.
Velence a XVIII. században elnyerte a karneválok városa címet. Ekkoriban már Európa nemesei százával özönlötték el, hogy jól kimulassák magukat a város terein és utcáin, a kaszinókban és színházakban.  Amikor a köztársaság megbukott, a város fejlődése alábbhagyott, a karneválról is megfeledkeztek. A hagyomány pompás újraélesztése két évtizeddel korábbra tehető.

Képek: innen és innen

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...



Hozzászólok én is

Név: (kötelező)

Email: (kötelező)

Weboldal:

Hozzászólás: