Tűzkígyó rajzoló

Vasárnapi világmegváltós sorozatomban a minket körülvevő világ jelenlegi állapotáról írtam és írom meg a véleményemet. Ennek fontos része, hogy tavaly a Balaton-Felvidéken vásárolt pincénket hogyan újítjuk fel. Bár a kettő nem tűnik szerves egységnek, de bennem nagyon is az. A Balaton-Felvidék és a pince, nekem az elvonulást, a nem dolgozást és a világ kívülről szemlélését jelenti. Ennek a néhány napos életmódváltásnak része a tűz, a bogrács, a budi és a mosogató lavór, ami számomra a lassú életnek már-már szimbólumai.

Ezeken a hosszú hétvégéken a gyerekekkel is több időt töltünk és külön programról sem kell gondoskodni. Szinte övék az egész hegy, óriási a tér és a játszás, a “program” magától jön. Úgy, mint az a vadnyúl, aki múlt héten arra tévedt. Először nézték, csodálták, majd meg próbálták megfogni. Nyúlkergetés lett belőle. A nyúl nyert. Sebaj, hagy tanulják a természet rendjét, ezt padban ülve úgysem fogják sosem elsajátítani.

A múlt heti program része volt a szalonnasütés, aminek a végén “cigizni” akartak a lányok. (Cigizés: tűzbe lógatott, parázsló végű bottal való nőcis illegés-billegés és ehhez párosuló csevej). Mikor nekiláttak eszembe jutott, hogy milyen jó fotókat lehetne csinálni ebben a sötétben a tüzes végű pálcákról. Nem kellett kétszer mondani, azonnal akadt lelkes jelentkező, aki lóbálta a botot és továbbgondolta az ötletemet.

Rajzolt gyorsan és meg-meg állva. Volt, hogy stabilan tartottam a kamerát, volt, hogy bemozgott. A legszebbek mégis a neveik lettek!

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Tavasz a Balaton-felvidéken

A Balaton-Felvidéken jártunk a pincénél. A ház előtt már virágzik a krókusz. A nárciszok levelei is kibújtak és a gyümölcsfákon pattannak a rügyek. (Már amelyiket nem rágta meg a vad a télen, mikor nem talált táplálékot.)

Tavaly nyáron rendbe szedtük a szobát és ősszel a konyhában is nagy változások voltak. (Erről is írtam bejegyzéseket: régi konyha, munkálatok és a végleges őszi állapot) Még a tél előtt gyorsan úgy döntöttünk, hogy a csempe leszedést megcsináltatjuk. Így akár hányszor ott vagyunk és kinyitunk, akkor szellőzik, szárad. Tavasszal pedig jöhet a folytatás.

Megállíthatatlanul jön a tavasz és ez jó!

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Konyha: ilyen lett!

Pénteken útba ejtettük az IKEÁ-t és konyhapulttal felszerelkezve érkeztünk meg a pincéhez. Még aznap este gyorsan át is kentük egy rétegben faolajjal, mert használat előtt a tömör fa pultokat több rétegben olajozni és a rétegek felvitele közt szárítani és csiszolni is kell.

Az elmúlt héthez képest ismét sokat haladtunk. Itt már volt rendes szemetesünk, a konyharuhát is fel lehetett akasztani és az alap fűszerek is a pultra kerültek! Így nézett ki a pince 2012-ben, mikor utoljára ott voltam: használható szintre hoztuk a konyhát. (Itt már hűl a sütemény a sparherten, amit ott sütöttem!)

Miközben én a konyhát rendeztem be a fiúk elintézték, hogy a villanyóra télire új szekrényt kapjon.

 

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Konyhai munkálatok

Mikor egyetlen konyhabútor elemmel és egy hűtővel felszerelkezve megérkeztünk a penészes fal száraznak tűnt, de ez a nyári aszályban nem volt meglepő. Gyorsan befújtuk a falat penészölővel és 20 perc múlva már nyoma sem volt a penésznek. Hurrá! Ezt a csatát, úgy tűnik megnyertük, de igazán biztosat majd hóolvadás után lehet csak mondani.

Másnap reggel a fiúkon volt a sor. Ki kellett vinni az alsó konyhabútort a konyhából. A 70-es, 80-as évek bútoraira jellemző robusztus, egyetlen darabból álló bútor bizony komoly kihívást jelentett, hiszen én a baba miatt ekkora súlyt már nem emelhettem. A férjem azonban lelkes segítőre talált a fiam személyében, így ezt a feladatot is abszolváltuk.

A következő lépés az új konyhabútor egyetlen elemének összeszerelése volt, amiben már a lányok is részt tudtak venni. Így lett egy darab fiókunk és egy szekrényünk, ahol a legszükségesebb konyhai felszerelés rendben elfért!

A régi munkalapot a hűtőre és a szekrényre ültettük fel. Végre van pult! Igazán öröm volt így teát főzni és reggelit készíteni!

Ugye, nektek is szemet szúrt a fekete retro csempe? Szeretem a retrót és a feketét is, otthon sötét szürke a konyhám, de ez a fekete ezzel a mintával nem az én világom. Ez egészen biztos, hogy nem fog itt maradni. Sőt, egyáltalán a csempe kérdésen is erősen gondolkozom. Lehet, hogy elég lesz egy vízlepergető festékkel lekezelt fal?!

Ha most visszanézem az egy héttel ezelőtti képeket a konyháról, akkor magam is megdöbbenek, hogy mennyit haladtunk. Jövő héten a pultot hozzuk!

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Konyha és pince: ilyen volt!

Tavaly a vasárnapi világmegváltós sorozatunk Balaton-felvidéki pincénkről szóló része a nyár folyamán ott akadt el, hogy a mienk lett a pince és kitakarítottuk a szobát, hogy a hétvégét már ott tudjuk tölteni. Ez a hétvégén az alsó szintet, azaz a pincét és a konyhát terveztünk rendbetenni. Mivel a konyha teljesen felszerelt, de régen használt volt, munka akadt rendesen.

Az első meglepetést a hűtő okozta. Megérkezésünk után vettük észre, hogy az ajtaja nem zárható. Hűtőnek a nyári melegben a pince is tökéletesen megfelelt, de megbeszéltük, hogy az első beruházásunk egy kis hűtő lesz.

Másnap a konyhai munkát a fenti szekrénnyel kezdtük. Mivel annak a súlyát két papírhenger tartotta, hogy ne szakadjon ki a falból, ez a gyerekek miatt biztonsági kérdés is volt. Ez a szekrény nem fog visszakerülni a helyére, hiszen ez egy nyaraló és nincs szükség egy minden kütyüvel felszerelt konyhaára. Kevesebb tárolóhely is bőven megfelel. A régi alsó szekrény egyenlőre megmarad és kap egy új, szebb munkalapot, fölé pedig a műhely építésekor megmaradt retro polcokból lesz egy nyitott tároló rész.

Vasárnap azonban újabb meglepetés ért. Az alsó szekrényből kipakolva egyre büdösebbet éreztem. Penész! Az alsó szekrény háta teljes egészében szét volt rohadva és a penész a falat is elérte. (Reméltük, hogy nem a fal felől penészedik a konyhabútor.)  A következő héten jön a penészölő-akci!

… és végül, íme a pince. Itt semmilyen különösebb munkát nem végeztünk. Ide hordtuk be azokat a dolgokat, amire nekünk már nincs szükségünk, de másnak még jól jöhet. Ezeknek egy részét faluban lévő szintén pincetulajdonos barátainknak adtuk. A többinek majd keresünk megfelelő új tulajdonost!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!