Farkas Tatjanaval, a Lagom desingerével beszélgettünk

Tanultad ezt a szakmát vagy autodidaktaként vágtál bele?
Bár mindig is érdekelt az alkotás, az alkotók, évekig az asztal másik oldalán ültem, kérdeztem és írtam. Egészen véletlenül kezdtem el dolgozni dróttal, egy jó kis lakásfelújításnak, a sok várakozásnak és az ott fellelhető alapanyagoknak köszönhetően. Megtetszett a huzal finomsága, légiessége és az, hogy a ceruzát könnyedén helyettesíthetem vele. Bármi kifejezhető a segítségével, tárgyakat, feliratokat, képeket, dekorációkat készíthetek belőle, amelyek ráadásul tetszés szerint el- illetve áthelyezhetők és bármekkora felület kitöltésére alkalmasak.
Sokat kísérleteztem a különböző fajtájú, vastagságú és összetételű anyagokkal, nem volt könnyű megtalálni a leginkább kézre állót. A sok próbálkozásnak köszönhetően azonban ma már ránézésre tudom, mit mire használhatok. Fantasztikus volt megtapasztalni azt is, hogy színek nélkül csupán „vonalakkal” mennyi érzelmet, karaktert át lehet adni. Így született a Lagom!

lagom1

Honnan inspirálódsz?
Amikor csak tehetem, lakberendezési magazinokat lapozgatok, blogokat olvasok. Leginkább a kreatív emberekkel készített interjúk inspirálnak. Sokszor merítek hitet, erőt és lendületet a szavaikból, történeteikből, élettereikből. Kifogyhatatlan ihletforrás a Pinterest és az instagram is. Imádom a franciák merész és eklektikus lakásait, a skandinávok finom aránytartását és az ausztrál otthonok természetességét.

lagom2

Hogyan tervezel, alkotsz?
Reggel születnek a legjobb ötleteim, vagy talán akkor vagyok leginkább abban a hangulatban, hogy kedvem támadjon alkotni. Erre persze nincs idő a mindennapokban, ezért miközben az ágyban kávézom, sokszor skicceket készítek. Mivel igyekszem a munkáimat egyetlen drótból hajlítani, a kivitelezés átgondolást igényel. Erre jók a vázlatok, rajzok, bár mindig csavarok egyet a dolgokon, amikor a valóságba átültetem a terveket.
Bármit is alakítok ki, megvizsgálom, vajon azt a saját környezetemben jó szemmel nézném-e, tetszik-e az valójában nekem. Nehezen szabadulok attól a vizuális ingertől, ami az otthonomban ér, így egy kicsit mindig magamnak is alkotok.

Hogy választasz anyagot/színt/formát?
Imádok a kezemmel dolgozni. Tapintani, érezni az anyagot, ahogy ellenáll, formálódik, átalakul. Igaz, nem próbáltam még nagyon szerszámokat használni, de tudom, hogy nem nekem valók, még akkor sem, ha megkönnyítenék a dolgomat. Legtöbbször kesztyűt sem húzok, pedig igazán szükség lenne rá. Az anyaggal való közvetlen érintkezés miatt régi vágyam a kerámiázás is, ki tudja, talán azt is kipróbálom majd egyszer.

lagom3

Az alkotás melyik részét szereted a legjobban? Mesélj erről bővebben!
A legjobb dolog az alkotás folyamatában a közepe. Az a pont, amikor már látom, hogy lassan befejezhetem; összeállt a kép, de még néhány vonallal, hajlítással vagy hurokkal lazán megváltoztathatom az egész karaktert, csak rajtam múlik. Ez nagyon izgalmas tud lenni. Akkor kell igazán dönteni, onnan már nincs visszaút.

Melyik a kedvenc alkotásod? Volt már olyan, amit annyira szerettél, hogy megtartottad?
Mindig vannak aktuális kedvenceim, és ezek köre egyre csak bővül . Nehéz elengedni az alkotásokat, odaadni másoknak, ezt még tanulnom kell. Vannak olyan munkáim, amikhez annyira ragaszkodom, hogy azokat megtartom. Ezek többnyire egy-egy állomást jelentenek a számomra, vagy egy különösen jó emléket idéznek. Nem nézegetem vagy teszem ki azokat sem, de jó, hogy a közelemben vannak.

lagom4

Van-e kedvenc történeted valamelyik alkotásod műhely életéről?
Szerencsésnek tartom magam, hogy a munkámról mindig kapok visszaigazolást és az embereknek örömet okozhatok velük. Mivel általában személyesen is találkozom a vevőimmel, közvetlenül részesülök a boldogságukban. Jó érzés tudni, hogy valamivel szebbé, személyesebbé varázsolhatom az otthonaikat.

lagom5

Alkotáson kívül mit csinálsz?
Mindent szeretek, ami dinamikus, ami a haladással kapcsolatos. Gyorsan vezetni, sokat utazni, futni, túrázni. Hangos zenére eszeveszetten táncolni. Tanulni és tanítani. A nagy örömöket és bánatokat megélni, a humort és a szépet értékelni. Filmeket nézni, sokat olvasni és egy másik világba csöppenni. De ezek semmit sem jelentenek a gyerekeim közelsége és szeretete nélkül. Mert ők a legfontosabbak.

A Lagom nyereményjátékon itt tudsz résztvenni!

Tatjana és a Lagom műhelyének kulisszái mögé itt tudsz belesni!

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Lagom női arc drótszobor pottyan

A 2016. szeptember 23. és október 02. között megrendezésre kerülő Design Hét 2016 alkalmából a panyizsuzsi blogon – rendhagyó módon! – 10 napon át pottyan valami. Ez alkalommal Lagom női arc drótszobor keresi gazdáját, ami a ma (2016. szeptember 24-én) 0 és 24 óra között hozzászóló és a panyizsuzsi hírlevélre feliratkozott olvasók között kerül majd kisorsolásra 2016. október 15-én, az ajándékok díjmentes kézbesítése 2016. október 20. után történik. (A játékban való részvétel együttes feltétele tehát a kommentelés és a hírlevél-feliratkozás)!

lagom-potya

Minden munkám egyedi, kézzel készült, ez a szoborként vagy képként is kiállítható női arc egyetlen drótból hajlított. 45 cm x 25 cm méretű, fekete matt bevonattal.

A nyereményt a Lagom biztosítja!

Farkas Tatjanaval, a Lagom designerével készült interjúnkat itt olvashatod!

Tatjana és a Lagom műhelyének kulisszái mögé itt tudsz belesni!

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Madme műhelyében jártunk

Mesélj a műhelyedről!
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az otthonomban van kialakítva egy műhely, ahol alkothatok, ami kezdetben teljesen megfelelő méretnek tűnt, de ahogy telik az idő azt vesszük észre, már minden négyzetcentimétert belaktunk.

madme-muhely1

Kezdetben csupán a praktikum miatt választottuk ezt (a munkahelyem ne legyen messze az otthonomtól), de mára már nagyon megkedveltem ezt a munkakörnyezetet lévén, hogy kertvárosban, zöld övezetben dolgozhatom így, ami nagyon inspiráló számomra.

madme-muhely2

madme-muhely3

Természetesen a műhelyemet tovább szeretném fejleszteni, és kicsit visszatérni a gyökereimhez és minél többet dolgozni fémmel is. Ehhez további szerszámokat és gépeket szeretnék, de természetesen ez még a jövő zenéje.

madme-muhely4

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Madmeval beszélgettünk

Mi az amit életedbe először készítettél és a mai napig emlékszel rá vagy éppen meghatározó volt?
Ami ékszerhez kötődő, az talán egy karkötő volt, amit egy tanáromnak készítettem ajándékként. Talán nem ez volt az első próbálkozás, mivel általában minden gyerek fűz gyöngyöt, készít csecsebecséket. Erre az ékszerre azért emlékszem, mert egyenként vettem hozzá a gyöngyöket és drót híján apró kapcsokat hajtogattam szét és arra fűztem fel őket. Így utólag azt gondolom szörnyen nézhetett ki, de azért mindenképpen mutatja azt a leleményességet, ami ránk magyarokra szerintem mindenképp jellemző.

madme1

Tanultad ezt a szakmát vagy autodidaktaként vágtál bele?
Huszonnégy évesen abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy három évet Ausztráliában, Sydney-ben élhettem és felvételt nyertem egy szakiskola (TAFE – Design Centre Enmore) ékszer és tárgydesign szakára, ahol kortárs ékszerkészítést tanulhattam. A lehetőségeim korlátozottak voltak ugyan, mivel nem vagyok ausztrál állampolgár, ezért ötvös szakra nem jelentkezhettem, de kortárs ékszerkészítésre igen. Utólag egyáltalán nem bánom, hogy így alakult, mert így rengeteg technikát, anyagot kipróbálhattam. Kezdetben nagyon nehéz volt az iskola, hiába volt felsőfokú nyelvvizsgám akkorra, a különböző gépek és technikák tanulásához még megfelelő szótáram sem volt, azt hittem feladom az első félév után. Mégis maradtam, és rengeteget tanultam az ottani, egyébként szintén nemzetközi tanároktól, nemcsak ékszer designról, különböző technikákról, de kitartásról, kísérletező képességről is.

madme2

Van-e mestered? Ki Ő? Mesélj róla!
A kinti tanáraimnak rengeteget köszönhetek, akik közül kettőt mindenképp szeretnék kiemelni Catherine Harrington-t aki az Enmore Desing Center kortárs ékszer tagozatának vezetője és designt tanított nekem az iskolában és Seung Ki Hong-ot, aki a gyakorlati tanárom volt. Így utólag visszanézve, azt hiszem úgy érkeztem meg a kortárs ékszer tagozatra, hogy azt sem tudtam mi fán terem a kortárs művészet. Azonban egyre jobban megtetszett az iskola által kialakított project szemléletű tanítás és hogy egy kutatási folyamat után gyakorlatilag bármilyen témából születhet valami új és az ékszerek nem csak tárgyak, egyben történetük is van. (Ki gondolná első ránézésre, hogy egy ékszer megalkotását a történelem, vallás, orvostudomány stb. is inspirálhatja.) Nekik tehát tényleg óriási szerepük volt nem csak abban, hogy türelmük és segítőkészségük mellett sikerült elvégeznem az iskolát, de abban is, hogy sokkal nyitottabb szemléletem lett a világra.

Honnan inspirálódsz?
Valószínűleg azért mert megtapasztalhattam, hogy milyen egy multikulturális környezetben élni, egyre jobban megszerettem más népek művészetét. Az ázsiai kultúra nagyon közel áll hozzám és ezt a fajta rajongásomat az koronázta meg, mikor az iskola elvégzése után, hazafelé eljuthattam Japánba, Tokyo-ba és Kyoto-ba. Nekem az volt az álmaim netovábbja és tudattalanul is, ahogy ez történt az első kollekció tervezésénél,ez a fajta hatás újra és újra előkerül.

madme3

Hogyan tervezel, alkotsz?
Nagyon szeretek rajzolni, ezért a tervezési folyamatot általában egy pár darab skiccel kezdem, de természetesen mivel itt térbeli dolgok létrehozása a cél, ezért szükség van arra is, hogy megfigyeljük, hogyan viselkedik az adott anyag, amivel dolgozni szeretnénk. Jelen esetben bőrrel dolgozunk, aminek különböző vastagsága, felülete, bevonata is lehet, és ezt mindig figyelembe kell venni az alkotási folyamat során.

Hogy választasz anyagot/színt/formát?
A bőrt, mint alapanyagot húgom, Aliz ajánlásával kezdtük el használni. Ő a társtervező mellettem, és nagyon örülök, hogy együtt tudunk alkotni, mivel ő divattervezést és styling-ot tanult, ezért teljesen más a hozzáállásunk egy-egy projecthez. Vannak olyan pontok, amikor már úgy érezzük, nem tudunk mit kihozni az adott anyagból és akkor a másik jön egy ötlettel és azzal megindul újra a gondolatfolyam. Én inkább a formavilág szempontjából közelítem meg a dolgokat, neki pedig nagyon jó érzéke van a színekhez.

madme4

Az alkotás melyik részét szereted a legjobban? Mesélj erről bővebben!
Én azt hiszem a tervezési folyamatot szeretem a legjobban. Mivel szeretem a 3 dimenziós formákat, amikor az ékszer kiemelkedik térben, ezért a rajzolás sokszor csak a kezdete a folyamatnak. A következő fázis, amikor úgynevezett mocup-ot vagy modellt készítek, ennek anyaga lehet kartonpapír, műanyag és sorolhatnám. Ha a modell volumenében eltérő a véglegesen felhasznált anyagtól, akkor a következő fázisban már a tényleges anyaggal kezdek el kísérletezni. Nagyszerű azt látni,hogy egy ötletből hányféle változat tud megszületni és amikor már azt hinném nincs további forma, amit ki tudnék hozni az anyagból, akkor másnap megszületik egy újabb. Gyakorlatilag csak a képzelet szab határt a variációk számának.

Melyik a kedvenc alkotásod? Volt már olyan, amit annyira szerettél, hogy megtartottad?
Egy, a szakiskolában készített nyaklánc az, amit nagyon szeretek. Ugyan viszonylag nagy és mondhatni, hogy szinte a hordhatatlan kategóriába tartozik a mérete miatt, de mégis nagyon a szívemhez nőtt. Az oka valószínűleg az lehet, hogy ezt még az iskolában készítettem 4 darab ezüst dómot kellett formáznom majd utólag kifűrészelnem és igencsak megszenvedtem vele. A másik ok, amiért nagyon szeretem, mert nagyon játékos darab. Gyakorlatilag, mint egy alma két részből áll és középen egy apró gumilabda tartja össze a két felet.

madme5

Van-e kedvenc történeted valamelyik alkotásod műhely életéről?
Van például olyan vásárlóm Bécsből, aki nagyon szereti a Gami kollekciónkat és szinte már baráti levelezéseink vannak. Ő is művészetet tanul, idén fog diplomázni, és kívánság listákat küld, arról mit szeretne. Legutóbb teljesen szabad kezet kaptam (alkotói kánaán ) és azt írta gyakorlatilag csináljak, bármilyen nyakláncot, amilyet szeretnék, neki az tetszeni fog. Szóval neki, már teljesen egyedi darabokat készítek, és nagyon örülök, hogy ennyire lelkes, szereti és értékeli, amit alkotunk.

Alkotáson kívül mit csinálsz?
Van két gyermekem, akik még elég kicsik, általuk lehetőségem van újra felfedezni a világot kicsit más nézőpontból. A szabadidőmben velük is rajzolunk, maszatolunk (=festünk), gyurmázunk, vágunk, ragasztunk vagy éppen szöcskét fogunk a kertben.

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Madme ékszerszett pottyan

A 2016. szeptember 23. és október 02. között megrendezésre kerülő Design Hét 2016 alkalmából a panyizsuzsi blogon – rendhagyó módon! – 10 napon át pottyan valami. Ez alkalommal  Madme bőr ékszerszett keresi gazdáját, ami a ma (2016. szeptember 23-án) 0 és 24 óra között hozzászóló és a panyizsuzsi hírlevélre feliratkozott olvasók között kerül majd kisorsolásra 2016. október 15-én, az ajándékok díjmentes kézbesítése 2016. október 20. után történik. (A játékban való részvétel együttes feltétele tehát a kommentelés és a hírlevél-feliratkozás)!

madme-potya

Citromsárga Gami kollekcióhoz tartozó nyaklánc fehér bőrmadzaggal ezüst alkatrészekkel és ezüst pici dugós fülbevaló a nyaklánchoz színben illő sárga bőrrel.

Ezt a kollekciónkat a japán papírművészet, az origami ihlette, innen származik a kollekció neve is,ami az origami szó rövidítése és egyben japánul kecsességet is jelent. A formában szintén felismerhető a japán kultúrában oly gyakran használt legyező, amely (a japán népviselet) a kimonó öltözet kiegészítője és a tradicionális táncok kelléke is egyben.

Az ékszert a Madme Design ajánlotta fel!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!