Vasárnapi Világmegváltós

A fenti címmel új, rendszertelen sorozatot indítok a blogomon. Nem gondolom, hogy én egyedül megváltoztatnék valami a világban. De abban hiszek, hogy nincsenek véletlenek. Mindennek van értelme és van célja. A dolgok megoldása vagy megoldhatósága pedig legtöbbször önmagunkban dől el. Mi magyarok szeretünk szomorkodni, negatívan állni egy kérdés vagy probléma előtt. Ez azonban nem visz a megoldás felé. Minden nehéz helyzetben azt gondolom, hogy a körülményeken változtatni utólag már nem lehet. A helyzeten rágódni, újra és újra végiggondolni értelmetlen, nem visz előre. Azon kell agyalni, hogy hogyan lehet ebből legjobban kijönni és milyen megoldást találni. Mert egy kicsit előre vivő megoldás is jobb, mint a megoldatlan probléma.

Válság van. Magyarországon és a világban. Hol nagyobb, hol kisebb. Ezen változtatni nem lehet. Most egy másik fajta világ jön. Lehet a régit visszasírni, de az nem fog visszajönni. Szerintem magunknak kell változni. Sok mindenben. Nem tudom milyen lesz, de figyelni kell és alakulni, hogy ki-ki megtalálja a helyét az új világban. Önmagunkat nevelni, formálni nagy kihívás, nem könnyű feladat. Aki erre képes, azt gondolom a korunk hőse!

A Vasárnapi Világmegváltós egy szigorúan politika mentes, a társadalmi és közéleti kérdéseket boncolgató sorozat. Egy nő szemüvegén át. azokról a dolgokról írok, amik ebben a változó világban érdekelnek és foglalkoztatnak. Várom a véleményeiteket, hozzászólásaitokat és az általatok talált pozitív megoldásokat a mai kor kérdéseire és kihívásaira! Azt gondolom, ha egyre többen kezdünk el pozitívan gondolkodni, az képes változást hozni. Mert ha van negatív spirál, akkor van pozitív is!

Az első témám Amiee Mullins, akivel ebben a hónapban több női magazin is foglalkozott. Amiee-nek egy éves korában le kellett vágni mindkét lábát. Amiee egy nagyon boldog nő, aki a fogyatékosságából olyan erényt kovácsolt, hogy azt van aki irígyli tőle! Nem akarok róla sokat írni, hiszen nem adná vissza azt amit egy video tud bemutatni.

Nézzétek meg Amiee egyik előadását magyar felirattal itt!

Várom a véleményeteket!

kép: innen

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Elegem van a politikából

Kinyitom a facebookot és dől a politika, szitkok szállnak jobbra-balra. A jobb tájékozódásmiatt elolvasok néhány hírportált és összerakom belőle a saját verziómat. Az ÁFA nőtt, kiadások szintén, a bevételek alig, a politikai helyzet fokozódik, a gazdaságiról már ne is beszéljünk. NEM FOLYTATOM! Én hiszek abban, hogy lesz jobb, és megéri tisztességesen kivárni. Csak valahogy mégis furcsa, hogy mi magyarok a világ bármely részén is éljünk, de panaszkodunk. Fáradtak vagyunk és savanyúak. Mindenben a rosszat látjuk és ennek jó nagy hangot is adunk!

Nem tudunk örülni. Persze, mert nincs minek, mondják sokan. Ilyenkor van egy blog, amit kinyitok és segít. A NieNie Dialogues, Stephanie blogja, aki “csak” arról blogolt évekig, hogy Ő 4 gyermek anyja és mennyi öröme van nap, mint nap az anyaságában. Meg mennyire szeretei a férjét! Aztán egyszer elmentek a férjével és egy pilótával repülni. Lezuhantak. Stephanie testének 80%-a megégett. Küzdöttek az orvosok az életéért és küzdött a mélyen hívő Stephanie is! Úton van a felépülés felé.

Nagy vágya volt, hogy még szülhessen gyermeket. Stephanie megannyi műtét után, még helyenként heges bőrrel, most várja az 5. gyermekét. ÉS BOLDOG! Boldog, hogy vacsorát csinálhat nekik és tanulhat velük.  Szeretem a NieNidialogues blogot! Igazi terápia egy magyar hírportál után!

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Ami a blogból kimaradt: Én és Steve

Írtam idén néhány olyan blogbejegyzést, ami valami miatt nem jelent meg itt a blogon. Aztán aktualitását is vesztette. Nem töröltem ki. Most Karácsony és szilveszter között közzé teszem őket, ami idén a blogból kimaradt címmel. Olvassátok szeretettel!

Steve Jobs halála megérintett. Többször írtunk is róla a blogon és ékszert terveztem az emlékére. Annak ellenére, hogy nekem csak a konyhámban van almám elgondolkoztam. Világ életemben rajongtam a technikai dolgokért. Kicsiként is szerettem az Apukámmal szerelni. Később a számítógép világa varázsolt el. Az egyetemen sokat foglalkoztam 3D látványtervezéssel, később tanítottam is. Otthonról való elköltözésem a számítógép elvitelével vált véglegessé. Blogolni kezdtem, majd webshopot nyitottam. Természetesen mindezek mikéntjére online bukkantam rá. Online marketing szakértői szakon diplomáztam. Egy online cég tulajdonosa vagyok.

Délután Esze Dórához hasonlóan, aki  A rajongás spirálkörei. címmel írt egy hasonló bejegyzést és én időrendi sorrendbe szedtem a tech életem főbb momentumait.

1986. Első tengerparti nyaralásból hazafelé vettük meg a család első számítógépét, a Commodore 64-et. Floppyval együtt.Néhány hónap múlva egyszer valami zenét csikatram ki belőle, de ezt sohasem tudtam reprodukálni.

1987. A művházba jártam BASIC programozást tanulni.

Steve Jobs közben a GUI-n gondolkozott. (grafikus felhasználói felület: az információ képileg jelenik meg az információ és nem parancssorokat kell beírni, hogy csináljon valamit a gép)

1989. Lett telefonunk és joystickünk, amivel egészen más élmény volt pacman-t játszani.

Steve Jobs elterjeszette az egeret.

1996. Megnéztem a ToyStory-t.

1997. A családnak lett betárcsázós nete, míg én az Egyesült Államokban tanultam. Számítógépes építészeti látványtervezés volt a fő tárgyam.

1999. Neptun rendszerben kellett az egyetemi tárgyakat felvenni és később vizsgára is bejelentkezni. A rendszer telítettsége miatt, nehéz volt belépni. Sokszor egy ilyen akció több órát is igénybe vett.

2001. Még mindig betárcsázós netünk volt, de már számítógépen terveztem a diplomámat és látványtervezési munkákat vállaltam, látványtervezést tanítottam.

2002. Kábelen jött a net!

2003. Steve Jobsnál diagnosztizálják a rákot

2005. Már Wi-Fin neteztem!

2005. Steve Jobs beszéde a Stanford diplomaosztóján

2007. Blogolni kezdtem és megvettem a panyizsuzsi.hu-t

2008. Saját honlapom lett.

2009. Modernizáltam a honlapot és webshopot indítottam.

2011. Meghalt Steve Jobs

Most döbbentem rá, hogy a C64-től és a BASIC-től mekkora utat tettem meg. Ezekben ennek az embernek óriási szerepe volt.

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Szombat reggel és a piac

Saturday morning shopping

Szeretek a piacra járni szombat reggel. Egy kisvárosban ez nem a csak a háztartás része, hanem társadalmi esemény. Vannak a korán járók, az idősek, a gyerekesek. A csalamádés sorban is mindig ugyan azok az emberek állnak. A kedvencem a tojásos bácsi, aki egyébként a sarkon lakik. Őt az esküvőm után egy héttel ismertem meg és azóta is hozzá járok. Sok mindent tud rólam.

No most nézzük a divat oldalát: nem szeretek mackónadrágban menni a piacra, nem is szoktam. De vannak ruhák, amik pont oda valók. Ezeknek kényelmesnek és praktikusnak kell lenni, mert ilyen a környezet. Persze az esztétikum is fontos ahhoz, hogy az ember jól érezze benne magát, ahogy nagyot szippant a hajnali levegőből és lecsap a kedvenc kecskesajtjára.

Most egy ilyen piaci összeállítást raktam össze. Ennek, meg a legtöbb piaci szerelésnek, az alap darabja a farmer. Ez praktikus, kényelmes és nem utolsó sorban semleges, tehát bármivel kombinálható. A következő a meleg, puha és komfortos kellék a kardigán, ami a szürke színe miatt szintén semleges. Így már kényelem és a meleg (mert szombat hajnalban még hideg van) meg van oldva. No ezt a semleges összeállítást kell feldobni valamivel. Ez jelen esetben egy tűzpiros táska és cipő szett. Most már kezd karakteres lenni, de hiányzik a fűszer, ami legyen egy kis okker. Harisnya, textil bross, karkötő és üveg gyűrű. Ennyi, ha az idő megkívánja, akkor még viszek egy pár szürke kötött kesztyűt is magammal.

Azért akosarat se felejtsétek otthon!

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

A Karácsony értelme

Ha egy másik bolygóról pottyannék ide ma, 2008-ban és megkérdeznék tőlem, hogy mi is ez a Karácsony dolog itt a Földön, biztosan nem Jézus születésének ünnepe jutna eszembe. Feltehetően az utcán és boltokban rohangáló emberek láttán valami olyan jutna eszembe, hogy a boltok vagy a vásárlás, esetleg a fogyasztói társadalom ünnepe. Sőt, még lehet hogy az is felmerülne bennem, hogy ez a hónap a Szolidaritás az Ideges Emberekért projekt 2008-as csúcspontja.

Szó, ami szó, én minden évben kivonom magam ebből az őrületből azáltal, hogy december elejére elkészülök az összes ajándékkal, sőt be is csomagolom őket, így a december tényleg csak a sütésé, a gyerekekkel való készülődésé és várakozásé. Igaz, idén az ékszerek körüli teendő miatt valahogy belekavarodtam. Higgyétek el a pult másik oldaláról épp oly kiábrándító a fogyasztói karácsony, mint a vásárlók oldaláról!

Az ékszer alapanyag vásárlást október elején intéztük. Akkor egyes szerelékekből már csak az utolsó darabok voltak a nagykerben és az eladó figyelmeztetett is, hogy idén már nem lesz új áru. Hmmm. Ekkor gyorsan elkezdtem a családi bevásárlást, persze egy-két dolog mindig maradt az utolsó percre. Mikor a nagymamákat megkértem, hogy így az utolsó héten segítsenek és vállaljanak be 1-1 napot, hogy könnyítsenek rajtam, kiderült, hogy mindenkinek vannak fontosabb dolgai. Még szerencse, hogy nálunk 3 nagymama van és a 3. valahogy mindig szakít időt az unokákra!

Ezzel kapcsoltban meg kell, hogy osszam veletek a legértelmesebb karácsonyváró programunkat: fiam iskolájában, nagyon szép karácsonyi vásárt szerveznek, ahol csak a gyerekek árulhatnak és vásárolhatnak és csak az általuk készített tárgyakat lehet “forgalomba hozni”. Nekem nagy dilemma volt, hogy mit készítsünk, amit ők csinálnak, eladható és szép. Végül két dolog maradt: süti és aranydió. A sütit egyik délután megsütöttük és a diót is befestettem arany spray-vel. (50 dió befestése így, kb. 3 perc!) Aztán jött az egyik – a fent említett 3. – Nagymama, akivel közösen csináltuk a masnikat a diókra, csomagoltuk és matricáztuk a kekszeket. Közben a Nagyi a gyerekkori karácsonyokról, az Ő készülődéseiről mesélt, amit a gyerekek szájtátva hallgattak és olyan jók voltak, hogy a Nagyi szerintem így még nem is látta őket!

ENNEK van értelme!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!