Hogy kerül „Minotaurusz” egy „Légikikötő” mellé, „Bagolyasszony” „Mekka” szomszédságába, vagy a „Megfáradt angyal” a „Doboló” társaságába? Furcsa párosításnak tűnhetnek, holott remekül megfértek Bihon Győző festményei, Pistyur Imre szobraival, Korniss Dezső grafikái és szitanyomatai mellett. Mindennek a szentendrei LAKÁSTÁRLAT Alapítvány felkérésére november 4-én vasárnap délután a mi házunk adott otthont, amely egy egyszeri és megismételhetetlen alkalomra „varázsütésre” kiállító teremmé változott. A varázspálca nem jó tündérek, hanem a fent említett alapítvány tagjai és családom kezében voltak, ők az ötletet és a műveket hozták, mi a házat, a vendégeket és a vendéglátást. Különleges egyvelege ez egy szokásos kiállításnak, egy komolyabb méretű állófogadásnak, egy igazi kulturális eseménynek és egy baráti összejövetelnek.
De kezdjük az elejéről: a LAKÁSTÁRLAT Alapítvány három alapítója, Musza Györgyi, Gyürk Dorottya és Balogh Zsuzsa missziójául azt a nem kis célt tűzte ki, hogy „Szentendrét mindenkinek!”, azaz a szentendrei művészek munkáit és üzenetét szeretnék terjeszteni, eljuttatni minél szélesebb közönséghez. A komoly művészeti hagyományokkal büszkélkedő városban ma is 180 aktív alkotó él, a városba behajtó autósok, „Szentendre a festők városa” táblával találkoznak, de még mindig nem építünk eléggé sem a múltbeli hagyományokra, nem használjuk ki a jelenlegi adottságokat. Ez a civil kezdeményezés a művészek felkarolásán, a város nevének öregbítésén dolgozik nem mindennapi módszerrel. A Lakástárlat nyugat-európában már ismert fogalom, nálunk eddig egyedülálló kezdeményezés. Röviden annyit takar, hogy egy napra egy helyi polgár házába költözik néhány művész számos munkája, és élő zene, finom borok, étkek mellett a házigazda által meghívott vendégek egyrészt megismerik a festők, szobrászok munkáit, másrészt, és ez valahol a végső cél, jó esetben vásárolnak is egy-egy művet. A közösségteremtés, a mecenatúra, illetve a művészetpártoló polgári hagyományok felélesztésének érdekes és izgalmas módja ez, igazi többoldalú összefogás nemes céllal.
„Az alapelv az, hogy mindig három művész munkáit mutatják be egy alkalommal: aki lehet klasszikus, már nem élő, ismertebb, befutottabb vagy kevésbé ismert, fiatal művész is. A vendégeket egy jó hónappal előre értesítik, gyönyörű, a művészek által dedikált meghívó útján meghívják, és persze tárt karokkal várják. A művekről műtárgylista készül árakkal, és az eseményen egy hozzáértő művészettörténész, kurátor, gyűjtő méltatja őket, sőt egy kvízjáték keretében még arról is gondoskodik, hogy a vendégek emlékezzenek is a hallottakra. A felkért házigazda komoly nagytakarítás, a falak teljes lecsupaszítása után vasárnap reggel átengedi a terepet az alapítvány szorgos munkatársainak, akik szegekkel, kalapáccsal, létrával felszerelkezve kiállítást rendeznek be a házban, míg a háziasszony süt-főz. Első hallásra ez nem kevés, sőt nagyon sok munkának, áldozatnak tűnik, de mivel én már túl vagyok rajta, bátran állíthatom, hogy megéri! Nálunk a klasszikus vonalat Korniss Dezső kalligráfiái és nyomatai képviselték, a kortárs festő pedig Bihon Győző volt elsősorban az olasz tanulmányútjának „termékeivel” illetve a térképekre emlékeztető „Égi képekkel”. Mivel a házunkban a sok üveg miatt falfelület híján vagyunk, most rendhagyóan nem egy feltörekvő fiatal festő mutatkozott be harmadikként, hanem egy ismert szobrász, Pistyur Imre ember és életközeli szobrai díszítették otthonunkat. Tímár Sára, népi énekes Korniss Dezső népi motívumaira felelve furulyaszó kíséretében énekelt, majd kezünkben a villánykövesdi BLUM pincészet boraival körbesétáltunk, és csodálhattuk a műveket. Az a miliő, az a hangulat, ami ott és akkor mindenkit elragadott valóban egyszeri és megismételhetetlen, hisz minden ház más, mindenhol más művészek szerepelnek, ez tehát egy olyan délután, ami örök emlék marad. Nem utolsósorban pedig szép lassan a vendégek, leendő vevők, látogatók fejében elültetett magok – a képek, szobrok fejekben megmaradó képe – lassan kikelnek, hisz ha helyben nem is, előbb-utóbb lehet, hogy vásárolnak. Erre ad majd lehetőséget az ADVENTI KÉPZŐMŰVÉSZETI LAKÁSTÁRLAT ÉS VÁSÁR, melynek az önkormányzat vendégháza ( Fő tér 12. ) ad otthont december 7-9 között.
Az eddig kiállított művek többsége itt ismét látható, és megvásárolható lesz, stílusosan háznál (Vendégház) csak épp most egy kicsit hosszabban.
Ajándékozz művészetet!
A Szentendrei Lakástárlat Alapítvány Adventi Lakástárlatot és Vásárt rendez a Festők Városa Vendégházában (Szentendre, Fő tér 12.) 2012.december 7-9.között annak összes helyiségeiben azon szentendrei képzőművészek bemutatására, akik a 2012-es évben a lakástárlatokon szerepeltek. Közel 150 műalkotás 15 művésztől, köztük Bálint Endre, Csíkszentmihályi Róbert, Gy.Molnár István, fe Lugossy László, Korniss Dezső, Tzortzoglou Georgios, ef Zámbó István.
Programok:
December 7 péntek
Megnyitó: 18 óra
Tárlatot megnyitja: Fehrentheil Henriette restaurátor
Köszöntőt mond Dietz Ferenc, Szentendre város polgármestere és Gyürk Dorottya, a Szentendrei Lakástárlat Alapítvány kuratóriumi tagja
Közreműködik: Träger Lili énekművész (Balkán Fanatik)
December 8-án szombat
Tárlatvezetés 17 óra, angol nyelvű tárlatvezetés 15 óra
Közreműködik: Balkán Fanatik, Karácsonyi dalok, 20 óra
December 9-én
Tárlatzáró: 17 óra
Tárlatot bezárja: Fehrentheil Henriette restaurátor
Közreműködik: Szvorák Katalin népdalénekes
Művésztalálkozók és művészportré filmek vetítése a rendezvény ideje alatt.
Vélemény, hozzászólás?