A Licorice lányok biciklibelsőből készítenek finom, nőies ékszereket. Egy igazi női vállalkozás az övék. Fogadjátok őket szeretettel! A Licorice ékszereket most meg is nyerheted, kattints értük ide!
Mi az amit életetekbe először készítettetek és a mai napig emlékeztek rá vagy éppen meghatározó volt?
Szolga Hajnal: Nagyon szerettem rajzolni és festeni, mint minden gyermek. Valószínű ez az első „alkotásom”. Ami meghatározó volt az az, hogy optik art stílusban kifestettem a gyerekszobámat tetőtől talpig.
Pataki Erika: Sokat rajzoltunk nagymamámmal közösen mikor kicsi voltam. Ő elkezdte, én folytattam, befejeztem a rajzot. Nagyon izgalmas volt, a közös alkotás élménye, az, amire meghatározóként emlékszem.
Tanultátok ezt a szakmát vagy autodidaktaként vágtatok bele?
Sz.H.: Kiskorom óta alkotok, művésztelepek, táborok, szakkörök formájában képeztem magam. Művészeti gimnáziumba jártam és az egyetem alatt már projekteket valósítottunk meg egyesületi formában.
P.E.: Én autodidaktaként vágtam bele, már jócskán felnőttként. Eleinte művészeti projektekben dolgoztam, mint projektmenedzser, majd szépen lassan bevonódtam az alkotói munkába…
Van-e mesteretek? Ki Ő? Meséljetek róla!
Sz.H.: Kimondottan nincs mesterem, de sok képzőművészt, rendezőt, zenészt, építészt inspirálónak találtam. Jackson Pollock, Otto Piene, Beat-nemzedék, Bauhaus, Luc Besson, Michael Reynolds és minden ami sci-fi.
P.E.: Nekem sem volt mesterem. A környezetemben élő kortárs művészek, barátok munkái, gondolatai inspiráltak, illetve ahogy Hajnal esetében is – az olvasmány- és vizuális élményein alakítottak.
Honnan inspirálódtok?
SZ.H. és P.E.: Elemek motiválnak az Art Deco, a Jazz, a japán illusztrációk és ételek világából. Vonz a high tech és a környezettudatosság ötvözése, a természetes és az indusztriális anyagok keverése, ezek a munkáinkat erősen meghatározzák.
Hogyan terveztek, alkottok?
SZ.H.: Ha utazom, vagy spontán ötlet jön, leskiccelem, feljegyzem. Ha adott a lehetőség az azonnali alkotásra, akkor nekiugrok.
P.E.: Szintén.
Hogy választatok anyagot/színt/formát?
SZ.H. és P.E.: Upcycling-ban utazunk, így minden olyan hulladék felizgat, ami anyagánál vagy formájánál fogva kreatívan újrahasznosítható.
Melyik a kedvenc eszközötök/szerszámotok?
SZ.H.:Tetszik a kérdés :) Azt hiszem ez nem ékszerkészítés apró szerszámainak egyike, hanem az analóg fényképezőgépem.
P.E.: Olló, olló, olló!
Az alkotás melyik részét szeretitek a legjobban? Meséljetek erről bővebben!
SZ.H.: A tervezést azért, mert doppingol, a kivitelezés pedig azért, mert meditatív és úgy érzem gyógyít.
P.E.: A prototípus elkészítése. Látni, – amit elképzeltem – ahogy átalakul, mert sok minden változik az elkészítés során.
Melyik a kedvenc alkotásotok? Volt már olyan, amit annyira szerettetek, hogy megtartottátok?
SZ.H.: Ebből elég sok van, de amitől biztos nem válnék meg az a piros bicikli gumibelsőkből született limitált kollekciónk egyik spagetti fülbevalója:)
P.E.: Az elkészült prototípust mindig hordom valamennyi ideig, aztán jön egy újabb ötlet, megcsinálom, és akkor az előzőt általában visszaviszem a műhelybe.
Van-e kedvenc történetetek valamelyik alkotásotok műhely életéről?
SZ.H.: Jeney Orsi, az Amnesty International Magyarország vezetője nyilatkozta egy cikkben, hogy úgy születtek meg a termékei, hogy egy valahai Fishing on Orfű fesztiválon egy pécsi csapat workshopján részt vett és inspirálódott. Azok mi voltunk :)
P.E.: Amikor elkészült a webshopunk az első vásárlónk egy bostoni lány volt. Amikor megkapta a fülbevalót nagyon kedves üzenetet kaptunk tőle. Nagyon büszke voltam magunkra, arra, hogy egy kis tárgyunk ilyen messzire eljutott.
Alkotáson kívül mit csináltok?
SZ.H.:Analóg fotózás és képkidolgozás, filmek, könyvek, zene.
P.E.: Ruhák varrása, filmek, könyvek, főzés.
A Licorice ékszereket most meg is nyerheted, kattints értük ide!
Rena mondta
Az első kép nagyon tetszik! :D