panyizsuzsi blog: magyar iparművész ezüst ékszerek, egyedi design üvegékszerek, gyermekékszerekékszerek iparművész tárgyak tárgy tervezés szépség elegancia karakteres formavilág domináns színek kézi munka

A műhely elkészült. A panyizsuzsi padlás, amiről fél évig csak mesék szóltak itt a blogon ma már valóság. Ezt a blogbejegyzést itt gépelem az új asztalomnál, a fény beragyog és a műhelyben még a friss festék illata száll. Felemelő pillanat mennyiszer álmodtam ezt az elmúlt hónapokban. Márciusban még csak inspirációk címmel írtam, hogy mennyire várom azt a pillanatot, mikor az én istállóajtóm gördül a sínen. Eljött a nap! A pink ajtó valóban csodás hangot ad, a látványról nem is beszélve.

A műhely másik karakteres darabja a kredenc, amiről még nem írtam. egy régi darab,ami sok mindent látott már szép és nehéz pillanatokat is megélt valakinek a konyhájában. És most egy műhelybe került és megannyi apróságnak lesz tárolója.

A falon katonás rendben sorakoznak a kis pink vödrök, amibe a rendeléseket tesszük, amíg a számlák és a borítékcímkék elkészülnek. Annyira örülök, hogy találtam pink színű vödröcskéket hozzá.

A pink színről meg kell jegyeznem, hogy nem úgy indultam neki a műhelyépítésnek, hogy ez, vagy az pink lesz, hanem jártomban-keltemben figyeltem a pink dolgokra online és offline. Ebben nagy segítségemre voltak a barátok és ismerősök is, akik sokszor megleptek valami pink csodával. Így mire a végső berendezésre került a sor komoly pink gyűjteményem volt, melyek mind megtalálták a helyüket. (Megj. A négyévesemmel mostanában ha vásárolni megyek, akkor ha meglát bármilyen pink dolgot, akkor hangosan kiabálni kezd, hogy PANYIZSUZSI PINK. )

A polcokat ha jól megnézitek, akkor a 70-es évek betonvasból hajlított polcai jutnak eszetekbe.Ez nem véletlen. Egy éve komoly gyűjtőmunkát végeztem a vaterán és folyamatosan vásároltam a vas polckonzolokat. A végén két párat vittem el először homokfújatni, majd pinkre szintereztetni (porfestés, amit az anyagra égetnek).

Az az utolsó pedig a kedvenc képem: a mosogató tengelyébe varázsolt, szintén vaterás kis szekrény. Ő is a polcokkal együtt változott pinkké, a fáradt, kopott fehérből. Valamiféle katonai elsősegély szekrényke lehetett Külön érdemes megfigyelni a nyitóját. Egyszerűen csodálatos. A felette lévő órát a férjem találta nekem. Neki, külön köszönet, hogy kibírta a nyarat, a kiköltözéssel és az összes “kreativizmusommal” együtt, mert amikor nem lett kész a kredenc a berlini utazás előtt, akkor ő naponta csiszolta és “gurította” a különböző elemeit, hogy a megnyitóra minden készen álljon! És lám sikerült! Köszönöm!

A padlásmesék nem érnek még véget, mert az elmúlt hetek történéseiről hamarosan blogbejegyzéseket írok!

Fotó: OGM