Virág néni és az Euró árfolyam

 

1996-ban gyűjteni voltunk Gyimesben. Minden portára 4 embert osztottak be. Így kerültem Virág nénihez. Minden reggel mentünk hozzájuk és velük éltük a mindennapjaikat 10 napon át. 12 év után mikor bementem a kapuján rám nézett és azt kérdezte: Zsuzsika, Te vagy az? Majd levette azt a képet a falról, ami még 97-ben készült rólam az udvarában, ezzel bizonyítva, hogy Ő valóban emlékszik rám.

Virág néni Erdély legkeletibb részén Gyimesben él, egy kis házban, amihez nyári konyha, gazdasági udvar és vetemény tartozik. Két hagyományos elöl gombos otthonkája van, meg egy ünneplő ruhája. Gyerekkora óta dolgozik, de ez neki nem teher. Nyugdíja kb. 6.000Ft, de nem érzi magát szegénynek. Rengeteget tanulok tőle, pedig sohasem tanít. Keveset szól, de annak súlya van.

Virág néni az Istennel és a földdel él. Mindkettőt tiszteli és féli. Ez a kettő tartja életben. Azt eszi, amit megtermel. Csak lisztet vesz vagy cserél a románokkal deszkára, mert a búza nem terem meg a Gyimesekben. Ismeri a földművelés csínját-bínját, tudja, mikor fog esni az eső és mikor jön ki a patak a medréből. Az Ő életében mindennek megvan az ideje, pedig órája sincsen. A naphoz a haranghoz, és a megérzéseihez igazít mindent. Tudja mikor kell az állatokat levágni, vagy éppen a krumplit elvetni.

Nekem két diplomám van, külföldön tanultam, autóval járok és egy laptopon írom ezt a bejegyzést. Én vagyok a tanult értelmiség! …de mikor nála vagyok mindig elcsodálkozom: mennyi mindent nem tudok. Mire jó az én tudásom? S mire az övé?

Víz és élelem nélkül nincsen élet. Ez Virág néni jövőjének a biztonsága! Őt semmi olyan külső körülmény nem érheti, ami ellehetetleníti az életét. Két éve kijött a patak. A konyhában is állt a víz. Az állatokat áthajtották az út túloldalára, de az egész veteményes odalett. Nem esett kétségbe. Télire maradt a tavalyi krumpli, amihez kapott valamennyit még a testvéreitől. Tudta, hogy meg fogja oldani és megoldotta.

Virág néni BOLDOG! Virág néninek teljesen mindegy mennyi az Euro árfolyam!

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Békás-szoros

Nem véletlen hagytam utolsónak ezt a bejegyzést. Ez volt a legnagyobb élmény, “turistaként” és emberileg is. Reggel Gyergyószentmiklósba indultunk 2 magyarországi család 6 gyerekkel. Gyergyóban várt minket egy erdélyi család (további két gyerek), hogy közösen menjünk kirándulni. Természetesen egy tízóraira beugrottunk hozzájuk. Itt a meghívás kötelez és nem szabad visszautasítani! Elindultunk kirándulni, irány a Békás-szoros Könnyű kis sétának ígérkezett  dolog. Az Édesapának és a fiúnak fantasztikus erdőismerete volt. Azon beszélgettek, hogy ki járt erre később és hány kidőlt fa van az úton.

gyerekek

gyerekek

Hamarosan kiértünk egy mezőre, ahonnan a Nagyhagymást lehetett látni. Miután a mezőn átvágtunk felkapaszkodtunk az erdős hegyoldalba. Közben remek, de igaz történeteket hallottunk a medvéről és medvenyomot is láttunk! Mentünk egy darabig, majd a hegyimentő vezetőnk, az Édesapa egy szikla szélén megszólalt megérkeztünk itt óvatosak legyetek, mindenki egyesével jöhet ki a sziklára és nézhet le. A Mária-kőről, a Békás szorost láthattuk 400m magasról! Fantasztikus élmény volt. (El kell mondani, hogy én csak oda sandítottam, mert már sokkal kisebb magasságoktól is tériszonyom van!)

Pokol torka

Pokol torka

Később megnéztük a szorost alulról is. Ott tartósabban tudtam szemlélni a természet csodáit. Ott van például az 1154 m magas, magányosan álló Oltár-kő, aminek a tetején egyetlen kereszt áll. (Régebben vajmi kommunista jelkép állt itt, aminek ledöntésében a túravezetőnknek is nagy szerepe volt!) Most minden évben felmásznak ide a hegyimentők egy mise erejéig (a papot viszik magukkal!)

Oltár-kő

Oltár-kő

A napunkat tarkította még egy csodás ebéd a Gyilkos-tó partján, valamint egy csónakázás ugyanott. A Gyilkos-tónak csodaszép története van. Nem is egy, de álljon itt a legautentikusabb: Eszter legendája.

Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja kökényfekete volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye. Egy napsütéses júliusi délelőtt Eszter elment a szentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, és aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken, de tudott házat ezermesterkedni és szekeret faragni is. Ahogy a szemük összevillant – és mert a szerelem hirtelen jön, és szíven üt, mint a villám – megszerették egymást. A fiú égszínkék selyemkendőt vásárolt Eszternek a tükrös pogácsa mellé és megkérte, hogy legyen a mátkája. Az esküvőre nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány hűségesen várta kedvesét. Esténként, amikor a nap a hegyek mögé ereszkedett, agyagkorsójával kiment a fenyvesek alá a csobogóhoz és ott sóvárgott órákon át szíve választottja után. Még a közeli hegyeknek is meglágyult a szíve a sóhajtozásaitól, fájdalmas szép énekétől. Történt azonban egyik vasárnap délután, hogy meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Nyergébe kapta a gyönyörű lányt és elvágtatott vele, mint a szélvész a Kis-Cohárdhoz, az ezerarcú sziklák közé, ahol tanyája volt. Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, gyémántos palotát akart építeni, csakhogy megszeresse. A fiatal lány nem viszonozta a zsivány szerelmét. Régi mátkáját várta vissza, amikor felkelt a nap, és akkor is, amikor lehunyta szemét a világ. Ennek láttán feldühödött a zsivány és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák és ezen a júliusi éjszakán eget-földet rázó mennydörgéssel válaszoltak. Zuhogott az eső, a cikázó villámok megvilágították a koromsötét éjszakát. Hajnaltájban hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, sőt meg a pásztort is nyájastól, aki a szembe levő hegyoldalban legeltetett. Július utolsó vasárnapjának hajnalán, a nap első aranyló sugarai bevilágították a sziklákkal borított vidéket. A völgyet, ahol tegnap még kristálytiszta vizével a Vereskő-patak csobogott, teljesen elzárta a leomlott hegyoldal. Amikor a megáradt patakok zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat. (forrás: wikipedia)

útközben...

útközben…

Érdekesség! Odafele a férjemet felhívta egy itthoni újságíró, aki már hetek óta szeretett volna róla egy fényképet készíteni, hogy mikor lehetne. A férjem mondta, hogy Erdélyben van, Gyergyó felé útban. Semmi gond, jött a válasz. Gyergyói stúdió, kölcsön fehér ing. 30 perc múlva kész volt a fotó, amit itthon 3 hete nem tudtak összehozni. Ez Erdély és az erdélyi magyarság. Itt mindenki ismer és segít mindenkit, óriási kapcsolatrendszerük van.

Egyik este a teraszon Tisztivel (csíksomlyói atya) beszélgettünk. Felsorolta, hogy kik vannak itt Magyarországról. Béres. Az asztaltársaságban volta CTP IÜP szervezője. Megkérte, hogy beszéljen béresékkel, hogy ugorjanak be egy előadást tartani. Tiszti másnap velem üzent Béresék jönnek és előadnak, mintha misem lenne természetesebb!

Végül egy dal legyen itt, ami összefoglalja egész Erdélyt nekem. Ha valaki pedig nem értené az első mondatot, akkor elmesélem, hogy Virág néni egy abból a három asszonyból, aki még meg tudja varrni a gyimesi viseletet. Kértem, hogy hímezzen nekem egy bőr mellényt télire és ezt felelte:

Zsuzsika, bőröm is van, hímezni is tudok, de nincsen már olyan ember, aki kikészítené a bőrt nekem. – és megmutatta a saját és az Édesanyja 80 éves mellényét.

A sorozat további részei:

1000 éves határ

Nyerges tető és málnázás

Csíksomlyó

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Nyerges-tető és málnázás

Nyaralásunk egyik reggelén a Nyerges tetőre vitt az utunk egy nagyon kedves családdal. A Nyerges tető,  az a hely, ahol az 1948-49-es szabadságharc egyik utolsó csatája zajlott. Innen védte Tuzson János őrnagy Alcsíkot a 200 fős székely sereg a többezres osztrák-orosz sereggel szemben, akik végül árulással tudták legyőzni a székelyeket.

Nyerges tető, emlékmű

Nyerges tető, emlékmű

Az út egyik oldalán emlékmű magasodik, míg a másikon található a hősök temetője, amely az itt elesett katonák sírja. Ez egy nagyon érdekes temető. Középen pici fakeresztekkel, ami olyan, mintha gyerekek kötözték volna össze őket. Körülötte pedig kopjafák állnak, amit híres emberek, városok, osztályok állítottak a csatában elhunytak emlékére. Nyerges tető a kitartás és a helytállás jelképe.

Nyerges tető, Hősök temetője

Nyerges tető, Hősök temetője

De minek is meséljek erről többet, hiszen már nálam nagyobb emberek is megírták e történetet:

Kányádi Sándor

Nyergesető
(1965)

Csíkországban, hol az erdők
zöldebbek talán, mint máshol,
ahol ezüst hangú rigók
énekelnek a nagy fákon,
s hol a fenyők olyan mélyen
kapaszkodnak a vén földbe,
kitépni vihar sem tudja
másképpen, csak kettétörve,
van ott a sok nagy hegy között
egy szelíden, szépen hajló,
mint egy nyereg, kit viselne
mesebeli óriás ló.
Úgy is hívják: Nyergestető;
egyik kengyelvasa: Kászon,
a másik meg, az innenső,
itt csillogna Csíkkozmáson.
Nemcsak szép, de híres hely is,
fönn a tetõn a nyeregben
ott zöldellnek a fenyőfák
egész Csíkban a legszebben,
ott eresztik legmélyebbre
gyökerüket a vén törzsek,
nem mozdulnak a viharban,
inkább szálig kettétörnek.
Évszázados az az erdő,
áll azóta rendületlen,
szabadságharcosok vére
lüktet lenn a gyökerekben,
mert temető ez az erdő,
és kopjafa minden szál fa,
itt esett el Gál Sándornak
száznál is több katonája.
Véres harc volt, a patak is
vértől áradt azon reggel.
Támadt a cár és a császár
hatalmas nagy hadsereggel.
De a védők nem rettentek
– alig voltak, ha kétszázan –,
álltak, mint a fenyők, a harc
rettentő vad viharában.
Végül csellel, árulással
délre körülvették őket,
meg nem adta magát székely,
mint a szálfák, kettétörtek.
Elámult az ellenség is
ekkora bátorság láttán,
zászlót hajtva temette el
a hősöket a hegy hátán.
Úgy haltak meg a székelyek,
mind egy szálig, olyan bátran,
mint az a görög háromszáz
Termopüle szorosában.
Nem tud róluk a nagyvilág,
hõstettükrõl nem beszélnek,
hírük nem őrzi legenda,
dicsőítő harci ének,
csak a sírjukon nőtt fenyők,
fönn a tetőn, a nyeregben,
s azért zöldell az az erdő
egész Csíkban a legszebben.

Nyerges tető, kopjafa

Nyerges tető, kopjafa

Innen a völgybe mentünk egy szabadtéri püspöki szentmisére, majd meglátogattuk a közeli Sóskút-fürdő forrását és magát fürdőt. Ez nagyon érdekes volt. Két forrás található itt, egymástól néhány méterre. Az egyik édes víz, a másik kénes-sós, amit elsősorban cukorbetegség kezelésére javasolnak ivókúraként! A fürdő szabadtéri. Van egy a 80-as évek Balatonjáról mintázott “labirintus” bejáratú fa öltözőkabin az erdő oldalában. A fürdő előtt egy sekély, alig 1x1m-es lábmosó található, majd egy 4x4m-es merülő medence, végül a forrás. Ennyi. A medencék széle csodásan, de egyszerűen fából van kialakítva. A forrás mellett pedig olyan fürdőzési szabályok vannak a kiírva, mint például, ha elhaladunk a fürdőzők mellet, akkor ne nézelődjünk, az ivókúra során ne legyen az üvegen semmiféle piros (nálunk piros műanyag pohár volt) és fohászkodjunk a gyógyulásért!

kút, fürdő és lábáztató

kút, fürdő és lábáztató

Ezeket a fürdőket kalákában újítják fel. Ezt 2004-ben hozták rendbe. A történetéről részletesebben itt olvashattok, további képeket pedig itt találtok!

A délután egy remek grillezéssel, majd egy erdei málnázással folytatódott. Itt a málna olyan mennyiségben és akkora területen terem meg vadon, hogy szinte sohasem fogy el. Óriási élmény volt az erdőben sétálni és közben friss málnát szedni, gombászni. Itt ittuk életünk legfinomabb forrásvizét. Nem palackozott volt. Az erdő mélyén, egy borkor alján, szinte észrevétlenül folydogált bele egy besüllyesztett fa hordóba. Remek nap volt ez is!

A sorozat további részei:

1000 éves határ

Csíksomlyó

Békás-szoros

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Virág néni és az 1000 éves határ

Ezen a héten egy különleges, nyaralós hetet tartok. Az összes szokásos bejegyzésemet hanyagolva, egy élménybeszámolót fogtok kapni tőlem. 10 nap bejegyzésekbe sűrítve csakúgy, mint tavaly, mikor Bécsben töltöttünk néhány napot.

Idén nyáron 10 napig Erdélyben nyaraltunk. Nagyon különleges utazás volt ez több okból kifolyólag is. Az első talán az, hogy a gyerekeinkkel még sosem jártunk külföldön nyaralni. Ennek egyetlen oka van, mégpedig az, hogy véleményünk szerint teljesen mindegy, hogy egy kicsi gyerekek a Balaton parton gázol térdig a vízbe vagy egy tengerparton. A kultúrát a történelmet még nem érti. Idén azonban a 6 és 8 éves gyermekeink már megérettek arra, hogy egy kicsit kitekintsenek a világba és betekintést nyerjenek egy másik kultúrába. Erdély mindkettőnknek kedves hely ezért esett erre a választásunk és nem bántuk meg.

A másik érdekesség, hogy kevésszer adatik meg az ember életében, hogy egy kegyhelyhez olyan közelségen lakik, mit mi tettük e néhány nap alatt. Ez a hotel egy volt azon erdélyi szállások közül, melynek teraszáról minden reggel az csíkomlyói kegytemplom látványa tárult elénk.

Utazás

Első nap reggel 9 órakor sikerült elindulni. Szendvicsekkel és különböző úti játékokkal felszerelkezve vágtunk neki a hosszú útnak. Irány Csíksomlyó. 9 óra, 3 öt perces kiszállás, autópálya és román mellékutak.

Az érkezés azonban különleges volt. Néhány száz méterrel az erdélyi hotel előtt, előttünk haladt egy egy magyar autó rajta egy bank logójával. A férjem megkérdezte: Nem az Zoliék azok? Ők voltak. Zoli a férjem gyerekkori barátja, sőt Ő volt az esküvői tanunk is, de mostanság nem sok idejük volt találkozni, beszélgetni. Most azonban otthontól 700 km-re összetalálkoztak. Csíksomlyó. Mint kiderült reggeliző helyet keresetek és megbeszéltük, hogy másnap reggel együtt reggelizünk. Így is lett.

1000 éves határ és Virág néni

Másnap reggel az 1000 éves határra, Gyimesben indultunk. Ez nekem különösen fontos kirándulás volt, mert 13 évvel ezelőtt 10 napot töltöttem Gyimesben. Gyűjtöttünk. Az iskolában voltunk elszállásolva, de reggeltől estig hármasával egy-gy portára voltunk beosztva, ahol tanultuk a helyi népszokásokat, dalokat és éltük a gyimesi ember mindennapi életét. Én Virág néninél voltam. Jó sorunk volt, mert Ő még tényleg ismerte a szokásokat, viseletet és megtanított kenyeret sütni. Tipikus erdélyi család volt: Virág néni a háztájival foglalatoskodott, János bácsi feljárt az esztenára és rendben tartotta a kaszálót, ahogy télire takarították be a szénát az állatoknak. Télen Virág néni szőtt az udvar végében lévő kis házban, János bácsi meg fakitermelésből, ahogy ott mondják „deszkából élt”. Nagy élmény volt az a 10 nap. (Mellékesen jegyzem meg, hogy az a nyár egy kulturális kaland volt: Erdély, Magyarország és legvégül az Egyesült Államok) Következő éveben a csíksomlyói búcsúban találkoztunk János bácsival, de abban az évben Virág néni nem jött, mert gyengélkedett (azért egy fekete kenyeret küldött nekünk). Azóta nem láttam őket, nem s hallottam róluk. Ma reggel izgatottan indultunk útnak, megtaláljuk-e Virág nénit?

Tatros patak a Rákóczi várból

Tatros patak a Rákóczi várból

Először az 1000 éves határra mentünk. Ez volt a Nagy-Magyarország határa 1000 évvel ezelőtt. Itt van a Gyimesi-szoros, melyen túl már magyar ember már csak Moldvában él, a moldvai csángók. Itt még megvan a határkő, fel lehet menni a Bethlen család által építtetett Rákóczi várba és meg lehet nézni a vasúti őrházat, amit tavaly újítottak fel és egy vasúttörténeti kiállítás működik. Itt még található egy eredeti határkő, ami Magyarország határát övezte. Hogy az élvezeteket halmozzuk el kell mondani, hogy itt folyik a kristálytiszta vizű Tatros patak is.

Gyimes: vasúti őrház

Gyimes: vasúti őrház

Felmásztunk a várba, meglátogattuk a vasúti múzeumot, a gyerekek térdig gázoltak a patakba, mikor odaért a helyi tanító, aki egy kicsit felkarolta ezt a környéket és turistákat hoz ide, vendégel meg és mesél nekik Erdélyről, történekemről. Megkérdeztük tőle, hogy Virág néniék megvannak-e még. János bácsi már meghalt, de Virág néni él!

Virág néni

Virág nénivel

Ezért elmentünk és meglátogattuk. Fantasztikus élmény volt. Virág néni, mikor bementem az udvarra és elmondtam, hogy itt voltam 13 éve, emlékezett a nevemre, majd beszaladt és levett egy képet a falról, amin rajta voltam. Meghatódtam. Azonnal meghívott uzsonnára, hiszen 4 órakor ők is mindig meguzsonnáznak, ha az esztenán dolgoznak. Mi nem dolgoztunk, de uzsonna nekünk is járt. Míg az uzsonna elkészült, mi kimentünk a Tartosra, ami a kert végében folydogált. A gyerekeknek óriási élmény volt. Majd megérkezett Jóska  is, az unoka. A fiam kérésére kivezette a lovat, amire a gyerekek felültek és a többi állatot is megnézhették. Ezalatt elkészült a fantasztikus uzsonna.

Gyimes: uzsonna

Gyimes: uzsonna

A sorozat további részei:

Nyerges tető és málnázás

Csíksomlyó

Békás-szoros

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Csíksomlyó és honlap

Már napok óta tervezem, hogy posztolok erről a témáról, de mikor is lenne ez aktuálisabb, mint Pünkösd napján. A történet nem a búcsúról fog szólni és nem fogom illusztrációként berakni a Nyereben lévő 500.000 emberről készült légi fotókat sem. Személyesebb vonatkozása van ennek a témának.
Van két magyar üzletember, aki havonta Erdélybe, Csíksomlyóra utazik egy hotelbe, hogy tudásával segítse az ottaniakat. Nem kérnek érte és nem is kapnak pénzt. Koszt és kvártélyért folyik a munka. Bő egy hónapja azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a pünkösdi búcsúig elkészíttetnek egy teljes brandet (márka), logóval. E munka pedig a külvilág számára egy honlapon jelenne meg. A ráfordítható összeg kb. a tizede volt a piaci árnak. Üzletasszony, grafikus és programozó barátaik azonnal benne voltak és belevágtak a munkába. Egy hónapig többen gyerekek mellet őrült tempóban dolgoztak. Volt, hogy éjszaka 4-en, 4 gépnél, e-mailezve egymással készült a honlap.
… és KÉSZ LETT! Pünkösd előtt 3 nappal elindult a Hotel Salvator honlapja! Ennyi idő alatt, ilyen minőség, szinte hihetetlen, de azt hiszem nem véletlen, hogy pont itt és pont erre az időpontra sikerült.

Csíksomlyói búcsú

Csíksomlyói búcsú

Aznap reggel ez a levél érkezett Erdélyből:

Egy álom lett a honlap ! Megvalósult az én álmom ! Fél 7 van és sírok egy honlap miatt, mert annyira csodálatos lett és olyan amilyennek én is megálmodtam !!!
Nem találom a szavakat ….
Köszönjük és én külön köszönöm az egész csapatnak !!!

ÉRDEMES VOLT!

A holnaphoz klikkelj ide! Ha feliratkozol a Salvator Hotel hírlevelére, akkor nyerhetsz egy ingyen hétvégét Csíksomlyón a családodnak!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!