Nyílt levél Pedagógusoknak, avagy adjátok vissza a Karácsonyomat!

Kedves Pedagógusok!

Először is szeretném leszögezni, hogy tisztellek Benneteket és a munkátokat. Hihetetlen erőfeszítés lehet nap, mint nap 25-30 kajla, zsizsegő gyerekkel foglalkozni. Tanítani és nevelni őket a tanterv keretein belül és azon túl. Programokat szervezni, versenyekre vinni őket és közösséget kovácsolni belőlük. Le a kalappal előttetek! Köszönjük a rengeteg műsort, a közös színházlátogatást és kirándulásokat, az adventi koncert meghittségét, és azt is, hogy az elesettebb gyerekekre is gondoltok és cipősdoboz akcióban is aktívan részt vesztek. Ezekért óriási köszönet és hála illet Benneteket! Jó tudni, hogy gyermekeink jó kezekben vannak, gondos, jó érzésű emberek tanítják őket!

Bevallom én magam erre nem lennék képes!

karacsony-fekete1-sm

Nézzük meg azonban az érem másik oldalát, engedjétek meg, hogy, mint Édesanya elmondjam én hogy érzem magam most és minden Adventben!

Egy mai magyar gyerek akár 4-5 helyen is “húz”, egy másik gyereket, akit meglep. Régebben, csak a karácsonyi ünnepségen, újabban már egész adventben gondol rá, segít neki. Azonban egy 10 éves gyerek, nem az osztálytársa ceruzáit fogja kihegyezni, hanem a szülőket nyúzza, hogy napi szinten vigyünk valami édességet, hiszen maga is annak örül és még csak tanulgatja az igazi értékeket. A kamaszoknál már jobb a helyzet, ők kezdik érezni a lényeget és díjaznak egy szép idézetet is! (Na jó, csak a lányok!) Mi szülők mindeközben próbáljuk legyártani és/vagy beszerezni, a sokszor nem túl értelmes karácsonyi ajándékot a gyermekeink társainak. Négy gyerekkel mindezekre kb. annyit költünk, mint magára a karácsonyi ünnepi menüre, ha nem többet!

A karácsonyi vásárok ismét egy többlet feladatot adnak nekünk, szülőknek. Értjük, hogy ezekre a vásárokra való felkészülésnek és kézműves termékek gyártásának pontosan az a célja, hogy a szülő és gyerek együtt alkosson és közösen beszélgetve töltse el az időt.  Higgyétek el, hogy ezt magunktól is megtesszük, intézményi nyomás nélkül! Én nem azt szeretném megtanítani a lányaimnak, hogy hogyan készítsenek termékeket egy karácsonyi kézműves vásárra, hanem sokkal inkább azt, hogy hogyan kell itthon “karácsonyt csinálni” a család számára.

Azt, hogy együtt sütünk a családnak és nem eladásra!

Azt, hogy együtt kézműveskedünk a Nagyszülőknek ajándékba és nem eladásra.

Mindenki panaszkodik a karácsony merchandializálásra és mégis jó alaposan bele is neveljük ezt is ezekkel a vásárokkal gyermekeinkbe. Az én gyerekeimnek alig marad ideje és energiája a Nagyszülőknek egy-egy szép rajzot készíteni!

Kinek jó ez?

karacsonyi-csomagolas03

Mindemellett ott van a rengeteg végtelenül igényes karácsonyi program! Hangverseny, heti próbákkal, fuvolás karácsony, óvodás betlehemezés, hajnali roráték és rock-and roll Mikulás kupa, színházlátogatás, csak, hogy néhányat említsek a teljes repertoárból. Egytől-egyig remek programok! Azonban ezek is az egymásra figyeléstől, a közös családi készülődéstől vonják el a figyelmet, no meg az időt és az energiát!

Tegnap a 10 éves lányom este 1/2 7-kor elaludt ruhában az ágyon. Reggel kelt fel! Pedig még alig múlt el Mikulás napja. Hol van még a karácsony?

Melyik?

… a kérdés jogos!

Itthon a gyerekeink a sokadik karácsonyt éleik meg. Már-már belefáradva. Ahhoz, hogy meg legyen az ünnep varázsa, a karácsony misztériuma már nagyot kell “dobni”, hiszen a gyereke az előző hetekben már annyi karácsonyt élt át és meg, hogy kezd immúnissá válni rá. Nem a még nagyobb karácsonyfával és még több ajándékkal szeretnénk áttörni a gyermekeink eddigre megemelkedett ingerküszöbét és überelni a megannyi karácsonyt, hanem az együttlét örömével. De nem megy! Mert a gyerekek ilyenkorra fáradtak és kimerültek!

karacsonyfadisz-reszlet03

Mindeközben mi szülők rohanunk. Ez egyik-programról a másikra! Kettő közé beillesztve a bevásárlást. A karácsonyi koncertet végigálljuk és a tömegében, karunkon a kisebb gyerekkel, lábujjhegyen próbálunk integetni, hogy a színpadon éneklő gyerek lássa, ne csak érezze, hogy itt vagyunk, figyeljük és büszkék vagyunk rá! Otthon, amíg a gyerek gyártja a vásári portékát a konyhában összedobunk egy gyors linzert, mert süti is kell az osztálykarácsonyra, de azért jó ha celofán zacsiba csomagolva is van egy tepsivel a vásárba. Hol van még az itthoni karácsonyi aprósüti!

Közben a Nagymama megkéri, hogy az Ő ajándékát is intézzük ha lehet. Vaníliarudat vagy kandírozott narancshéjat tuti, hogy csak a harmadik közértben kapunk, mert “most mindenki ezt viszi”. Persze ott van még a porszívózás, hogy a függönymosást ne is említsem! Kész csoda, hogy még vannak olyan anyukák, akik a fáradtságtól nem sírják el magukat Szenteste, mikor a család körbeállja a karácsonyfát! Úgy érzem, hogy mi vagyunk a modern Máriák, hogy a karácsony velejénél maradjak! … de Neki legalább volt értelme, azonban nekünk pontosan a lényeg veszik ki az egész karácsonyi történetből!

Kedves Pedagógusok!

Kérlek Benneteket, adjátok vissza a családi Karácsonyokat! Engedjétek meg, hogy az ünnep ismét elsősorban családi ünnep lehessen az együttlét örömével, mert a gyermekeink igazából ettől fognak fejlődni!

Ez a legtöbb, amit közösen tehetünk a gyerekeinkért!

UI: Kedves Szülők, ha egyetértetek a levél tartalmával, kérlek osszátok meg, terjesszétek, hogy minél több Pedagógushoz eljusson!

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Őrizd a gyermeki kreativitást

boya06

Minden gyerek született művész. A probléma, hogy hogyan marad az, miközben felnő!

Picasso

Az én életemben a kreativitás egy fontos és meghatározó dolog. Ebből élek és ez éltet. Nap, mint nap használom. Nem csak az ékszerek tervezésében, hanem a hétköznapi életben, a napjaim megszervezésében és megannyi más dologban. Mint anya, nagyon foglalkoztat a gyermeki kreativitás. A kis gyerekek nincsenek még beleszorítva sablonokba, tudnak és mernek kreatívan gondolkozni.

Azonban amint intézménybe kerülnek a kreativitás helyett a szabályokra tevődik a hangsúly. Hogy hogyan lehet ebben a helyzetben megőrizni a gyerek kreativitását? 4 gyerekes anyaként és kreatív “munkásként” 3 fő elvet tartok fontosnak a saját tapasztalataim alapján:

1. Önállóság
Egy gyerek kreativitását nagyban segíti, ha nem kényszerítjük bele a saját sémáinkba, hanem hagyjuk önállónak lenni. Ez elég időigényes, de megtérül, hiszen ha egyszer kivárjuk, hogy bekösse az oviban a cipőjét a maga módján, azzal megtanulja, hogy egy folyamat végén, amit elejétől a végéig neki kellett megoldani, övé a sikerélmény, így legközelebb is fog gondolkozni azon, hogy egy számára fontos dolgot, hogyan lehet megoldani. Azonban ha bekötjük neki, nem fog a kérdésen gondolkodni. Ha túl sokat megcsinálunk neki, akkor pedig szinte semmin nem fog gondolkodni, hanem kér. Tetteket, tárgyakat és természetesen hozzá az elismerést, mintha Ő érte volna el.

2. Korlátlan tér élménye
A másik dolog, ami nagyban segíti a gyerekek kreativitását, az az egybefüggően eltöltött hosszabb idő a természetben. Nálunk ez a Balaton-Felvidéken valósul meg, ahol a nyaralónk pillanatnyilag egyetlen szobából áll 6 darab ággyal, így bent nem lehet semmit csinálni. (Kamasz gyerekesek kedvéért jelzem, hogy térerő sincs!) Szerencsére! Ergo a gyerekek kikényszerülnek a szabadba. Mint afféle városi gyerekek, baromi nagyokat szoktak unatkozni, aztán szép lassan kitalálnak maguknak valamilyen megvalósítandó projektet. Múltkor például hintázni akartak. Elkérték a fészer kulcsot, ahol csak spárgát találtak. Azzal akarták a hintát felfüggeszteni. Mikor megláttam, mondtam nekik, hogy az nagyon vékony lesz és nem fogja őket elbírni, inkább fonjanak egy vastagabbat. Megcsinálták, az Apjukkal felkötötték a fára, az aljára meg egy ócska deszkát kötöttek, olyan lett, mint egy tányéros felvonó. Nagyon büszkék rá és sokat játszanak vele, pedig a hinta már több, mint egy éves!

boya08

3. Esztétikai környezet
A harmadik és egyben legfontosabb dolog az a környezet. Szerintem nagyon fontos, hogy a gyerek milyen közegben nő fel. És itt elsősorban a gyereket körbevevő épített környezetre gondolok. Nem a drága designer bútorról szól ez az bekezdés, hanem sokkal inkább az igényességről. A gyereket körbevevő rendről (OK, ebben én sem vagyok erős) a bútorok arányáról, arról, hogy ne a bútorok és a játékok uralják a gyerekszoba terét, hogy a színek és felületek harmonizáljanak egymással és a funkciójuknak megfeleljenek. Végül, de nem utolsó sorban pedig a tárgyak, a játékok és könyvek, amik a gyerekeket körülveszik igényesek legyenek.

boya09

Pontosan mire is gondolok? Íme egy példa! Nálunk a legkisebb, legtöbbször a nagyoktól örökölt dolgokkal játszik. Neki nem veszek új dolgokat, régebben úgy vásároltam, hogy a játékaik minőségiek és tartósak legyenek. Karácsony előtt bajban is voltam. Ekkor találtam rá egy csodálatos dologra, egy gyermekkézbe tervezett zsírkrétára a boya-ra. Nekem rögtön megtetszett már a csomagolása is. Amikor kibontottam, láttam rajta, hogy ez nem az a napon elfolyós, mindent összezsírozós kréta lesz. Legjobban azonban a formája tetszett meg. Ahogy ránéztem a boya krétákra, rögtön azt éreztem, hogy ezeket a tárgyakat arra tervezték, hogy kicsi gyermekkéz kulcsolódjon rájuk. Fantasztikus élmény volt mikor a 2 éves a Karácsonyfa alatt kibontotta. Azonnal rajzolni akart. A nagy ajándékcsomagoló papírokat adtuk oda neki és hihetetlenül boldog volt. Azóta is ezzel a krétával és csomagoló papírra szokott rajzolni.

Az öltözködésükbe próbálok nem beleszólni. Hagyom hagy válogassák össze a dolgaikat, még ha nem is tökéletesen passzol. Ritkán teszek csak hozzá egy-egy gondolatot a mintákról és a színekről és azt általában ügyesen beépítik a saját stílusukba. Azt gondolom ezzel segítem Őket művésznek maradni. … ahogy Picasso mondta!

Most a boya zsírkrétákat meg is nyerheted itt a panyizsuzsi blogon!
Kattints ide és hagyj egy hozzászólást!

boya07

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Gyerekeimről a neten – saját történetek

Az elmúlt héten két remek cikk: született a gyermekeinkől posztolás témában a WMN és a Szeretlek Magyarország oldalán. Óriási népszerűségre tett szert a téma a facebookon. A cikkek a szívemből szóltak. Ezért gondoltam megírom az én privát véleményem és szokásaim és történeteim a témában! Hiszen én is érintett vagyok: agy anya a neten! (Akik rendszeresen olvastok, tudjátok, hogy több mint 7 éve élem az életem egyik részét online és mellette 4 gyereket nevelünk a férjemmel. )

Panyi Zsuzsi 3.

Kicsi ország ez a Magyarország és a világon mindenhol vannak szándékosan vagy önhibájukon kívül csúnya emberek. Én az online életem kezdetén (értsd: nlc fórum) egyszer nagyon pórul jártam. Cseteltünk online. Aztán találkoztunk személyesen. Ne egy kétszemélyes helyzetet képzeljetek el, ez egy csoport volt. Egy nagy csoport. Egy idő után már egymás lakásán is találkoztunk. Egyszer valaki felvetette, hogy az egyik lány nem az, akinek kiadja magát. Kiderült, hogy egy súlyosan beteg lány volt, aki egy szerethető/sajnálható történettel próbált magának barátokat szerezni. Páran felvették a kapcsolatot a családjával, akkor még az iwiw-en. Az Édesanyja megköszönte, hogy szóltunk és megígérte, hogy mindenképpen jelzi a kezelőorvosának. A lány többet nem jött, azonban ez a történet azóta is bennem van és úgy gondolom, jobb elővigyázatosnak lenni, különösen, ha a gyerekeimről van szó!

Később, a panyizsuzsi korai szakaszában egyszerre voltam Panyi Zsuzsi és panyizsuzsi. Az életem összefonódott a márkáéval. Ami velem történt, az a panyizsuzsival is történt. Írtam a blogot, ami az életem története is volt. Néha tettem fel egy-egy képet a gyerekeimről, de nem túl gyakran. Sokat gondolkoztam rajta. Mert mindig vannak édes szófordulataik, tündéri fotóik és remek családi történeteink. Nehéz volt ezeket a dolgokat visszatartani. Azonban bennem szép lassan, de annál határozottabban kettévált Panyi Zsuzsi és a panyizsuzsi és már nem volt olyan feszítő ez a közlési inger.

A fiam mindig is karakteres egyéniség volt. Ha látta, hogy itthon fotózok valamit, tudta, ahogy a blogra készül. Ha őket fotóztam, azonnal kérdezte is, hogy a blogra megy-e, de nem szólt érte. Az első lóversenyén, a 2013-a Nemzeti Vágtán büszke anya üzemmódban fotóztam, Az eseményről készült blogbejegyzés rólam, anyai érzéseimről szólt. A fiam kiakadt, hogy neki miért kell az én blogomon szerepelnie. Le akarta szedetni a posztot. Akkor megbeszéltünk, hogy ez az utolsó, így maradhatott. Ő azonban többet nem szerepelt és nem is fog a blogon. Ez az ő élete és én ezt tiszteletben tartom!

Ekkor megfogant a 4. gyermek. A férjemet egy családi temetés után izgatottan kérdeztem, hogy mit szóltak a rokonok, hogy várjuk a negyediket? Már tudták. A blogról! … mert ugye itt egy idő után közzétettem. No, itt kezdődött a nagy dilemma. Külföldi blogokon rendszeresen látni remek fotókat, amit havonta készít el a blogger a kisbabájáról. Nekem, ezek mindig is tetszettek, de ugye ekkorra már volt néhány, feljebb leírt tapasztalatom a gyerekeimről való posztolásról. Rengeteget gondolkoztam a dolgon. Hiszen kicsi baba és úgysem így fog később kinézni. Annyit változnak ezek a gyerekek. Nyugtattam magam. A gyerek oldaláról nézve a dolgot, már egy kicsit más a helyzet. Mi lesz akkor, ha a leendő főnökre rákeres a google-ban? Itt kezdett leesni, hogy nem biztos, hogy jó ötlet ez! Pedig tuti biztos voltam benne, hogy ez nagyon népszerű lenne itt a panyizsuzsi blogon. Hiszen gyerekkel és kutyával mindent el lehet adni. Azonban ha jobban a dolgok mögé nézünk, akkor ezen a ponton világossá válik, hogy ez nem más, mint a saját gyermekem áruba bocsájtása. … és ez nagyon durva! Soha nem lehetett volna örömöm abban a bevételben, amit a saját csecsemőmmel, mint egy eszközzel szerzek meg. Mikor megszületett, megmutattam, de nem lettek havi fotók a lányomról és most két évvel később boldog és büszke vagyok azokra a pillanatokra, amiket mi éltünk meg vele és a többi gyerekkel.

Ezek a pillanatok örökre a mieink maradnak és EZ ÍGY JÓ!

Big ones

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Cuki dolgok: nami kutya pottyan

Ha péntek, akkor potya péntek, a panyizsuzsi blogon, azaz itt minden pénteken pottyan valami.

Ezen a héten egy nami kutya keres gazdát amit a 2011. február 18.-án délig hozzászóló, hírlevelesek között fogok kisorsolni. (Igen, a játékban nem csak hozzászólni szükséges, hanem a hírlevélre feliratkozni is!) A múlt heti panyizsuzsi paralel medált, a 95. hozzászóló, márti nyerte meg. Gratulálok! Kérlek a kontakt oldalon írd meg a címedet!

Azért érdemes benézni a NAMI-ba, ahol ez a kutya is született, mert itt magyar tervezők itthon készült tárgyaival (figurák, párnák, táskák stb.) lehet „egymásra találni”. Több vásárlónk is jelezte már, hogy azért választotta azt a bizonyos tárgyat, mert úgy értezte, „szólt hozzá”! Saját márkanevünkkel, NAMI, készítünk egy különleges állatfigura-sorozatot is, aminek neve: Hazai Válogatott. Azért különlegesek, mert eredeti magyar háziszőttes az alapanyaguk az őshonos, groteszk állatfiguráknak (mangalica, túzok, racka). Kapható nálunk még a kortárs magyar gyermekirodalom színe-java, illusztrátorok csodás képei, matricák, kitűzők stb. www.nami.co.hu oldalunkon láthattok is egyet s mást. Illetve facebook oldalunkra kattintva a legfrissebb dolgokat is nyomon követhetitek! Figurka, Manka, Marbushka, Nyúlgyár, ojni, panyizsuzsi, Pappet, picibutik, picidia, PUCC…mind-mind megtalálható nálunk!

Nálunk igazán sokszor lehet feltenni a kérdést: Na mi (ez)?

Ez a kutya 100% pamutból készült, 100% antiallergén poliészter szálhalmaz töltettel. 40 fokon mosógépben mosható. kb. 60 cm magas és a legkisebb babaruhákkal szereti, ha öltöztetik és nagyon szeret kirándulni is!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!