Végigettük a Balaton-felvidéket!

Néhány hete volt lehetőségünk a Férjemmel kettesben szabadságra menni! Ilyen már évek óta nem volt! Nem azt mondom, hogy nem voltunk szabadságon, de én a nyári közös nyaralást nem nyaralásnak, hanem nyaraltatásnak szoktam nevezni, ugyanis az! Akkor kelek, amikor felkeltenek, reggeliztetek, figyelek, hogy mindenki igyon, hogy legyen törölközője, sapkája és fürdőruhája a a strandon, ne menjen túl mélyre, elkísérem a toalettre és kiszedem a szálkát. Ezek mellett ha marad annyi időm, hogy ráérősen megiszom a kávémat vagy egy éppen aktuális magazinból egyhuzamban elolvasok egy cikket, az már maga a mennyország.

balatonfelvidek05

Egy olyan nyaralásra vágytam, vágytunk, ahol akkor kelünk, fekszünk és azt csinálunk, ami nekünk tetszik! Ez néhány hete sikerült és felejthetetlen volt. Azóta is érzem a hatását! A Férjjel kettesben indultunk a Balaton-felvidékre azzal a céllal, hogy lelassítunk és kipihenjük magunkat. Azt csináljuk, amihez kedvünk van és mindezt lazán, ráérősen. A Férj szervezte a nagymamát én pedig a programot!

balatonfelvidek02

Amikor megérkeztünk első utunk a Mi a kőbe vezetett. Úgy vagyok vele, hogy ilyen jellegű helyeket szeretek gyerek nélkül meglátogatni, ahhoz, hogy igazán élvezni tudjam. Hát ez valóban sikerült is! Mivel már kellően hűvös volt, kacsát ettem, ami az egyik nagy kedvencem! Az étel fenomenális volt. A csendes őszi hétfő délután pedig nagyon jól esett Köveskálon. A Balaton-felvidéknak olyan különleges hatása van, nekem (nekünk) olyan könnyű ott pihenni. Lelassít a táj, a levegő és a páratlanul csillagos esti égbolt, egy séta a révfülöpi kikötőben!

balatonfelvidek01

A Szentgyörgy hegyről Heni, a Folqa tulajdonosa egyszer azt írta, hogy aki nem járt a Szentgyörgy hegyen az nem látta még a Balaton-felvidéket. Ez a mondat annyira megragadt bennem, hogy első kirándulásunk ide vezetett. A hegy teteőről nyíló, nem is akármilyen panorámára a bazalt orgonák látványa rálicitál. Az egész hegy maga a csoda! (Köszi Heni!)

Következő nap a Hegyestű lépcsőin másztunk fel, hogy egy újabb pontról tekinthessük meg a Káli-medence lenyűgöző látványát! A fantasztikus, már-már futurisztikus hegy lábánál érdekes geológiai mini kiállítás is található, ami a felsős természetismeret tantárgy kőzet fejezetének szerintem remek alternatívája lehet.

balatonfelvidek03

A Kővirág étterem instagramját már jó ideje követem. Szeretem a fantáziadús ételeiket, szeretem, ahogy tálalnak és az egész környezetet. Ezt nem szabad kihagyni! Látogatásunk előtt néhány nappal beugrottunk megnézni a helyet, amikor sikerült összefutni és megismerkedni Katával, a tulajdonossal. Szeretem amikor egy online elindult kapcsolat átnyúlik a valóságba. Ez mindig egy különleges pillanat. Ez az én pillanatom volt. Amikor ebédelni mentünk a Kővirágba, akkor meg a Férjem gazdagodott egy különleges pillanattal. Beléptünk az étterembe, még le sem ültünk az asztalhoz, mikor megjelent a felszolgáló, akivel a férjem hosszú éveken át együtt dolgozott és azóta nem sűrűn találkoztak. Az egész ebéd egy nagy sztorizás lett!

Utolsó kirándulásunk a Kőtengerhez vezetett. A csodás kőzeteket végiglátogattuk és kíváncsian másztunk fel az Ingókőre, azonban nekem nem mozdult meg, Igaz, a tériszonyom miatt nagyon nem próbálkoztam, mert engem ez a magasság már zavar. Bíztam benne, hogy valaki jön és megnézhetem, ahogy megmozgatja, de szerda délelőtt ennek nem volt túl nagy realitása. Remélem, mikor a gyerekekkel visszatérünk ők majd megmozgatják a követ!

balatonfelvidek06

Bár már hűvös volt az idő a nyári emlékeket visszacsalogattuk egy kis fagyival. Szerintem az ország egyik legjobb fagyizója a füredi Korzó fagyizó. Náluk az abszolút kedvencem a bécsi krémes!

Balatonfüreden nagyot sétáltunk és meglátogattuk a  Vaszary villát és a Vaszary családról, különösen annak művész tagjairól szóló kiállítást. Vaszary János festő több korszakából mutattak be képeket. Engem legjobban a fürdőzők világáról, olaszországi utazásai alatt készített képek ragadtak meg. Az általa használt élénk színek nagyon közel áálnak az én színvilágomhoz és ezeket festészetben ritkán látni ilyen párosításban. Az épületben jelenleg megtekinthető még egy retrospektív fotókiállítás Talabér Gyula balatoni képeiből. Ez szintén nagyon izgalmas látnivaló. Ma a digitális fotózás világában annyira jó olyan képeket látni, amelyek filmre lettek fotózva és kézi munkával laborálva. A technikai tökéletlenségük érzésekben köszönnek vissza, különösen, ha elolvassuk a képek melletti gondolatokat. Nagyon élveztem mindkét kiállítást!

balatonfelvidek04

Barátaink ajánlották a velős pirítóst Gyulakeszin, ezt a Szentgyörgy hegyi túra után meg is látogattuk és nagyon finomat ettünk. Egy másik barátnőm azonban mindig a Hatlépcsőst emlegeti, hogy Ő bizony sok hajnalt töltött ott a vitorlás bulik után. Természetesen ezt sem hagytuk ki és itt sem csalódtunk. Nekem a Hatlépcsős fűszeressége sokkal jobban bejön, de mindenképpen érdemes hozzá fröccsöt és zöldséget kérni!

Nekem ez a nyaralás tökéletes lezárása volt a nyárnak, most energiával tele tudok készülni az év végi feladataimra. Az új kollekciókkal már többnyire készen vagyok, a karácsonyon jár az eszem! Ilyen nyaralásokat meg egészen biztosan fogunk még szervezni magunknak, mert jó együtt lenni és pihenni sem árt néha!

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Vendégségben a Kerékbárban

kerekbar-001 A hó elején említettem, hogy nekem az augusztus a nyaralás hónapja. A nyaralás lehet hosszú vagy éppen csak néhány napos, azonban nekem ez a szó az elmúlt években a Balaton-Felvidéket jelenti. A táj varázsa, a gazdag programok, Balatonfüred európai eleganciája és természetesen a saját pincénk is mind ide vonzanak. Nyáron hosszabb, az év többi részében rövidebb időket töltünk el itt. Egy biztos, ha van néhány szabad napunk, csomagolunk és megyünk. Hol pihenni, hol jönni-menni, mert látnivaló akad bőven. Ez adta az ötletet, hogy időnként megmutatok nektek néhány helyet, úgy, ahogy én látom. kerekbar02
Egyik hűvösebb hétvégén kirándulni indultunk Salföldre. Visszafele nem a parti úron, hanem a falvakon át autóztunk. Ekkor tértünk be Köveskálon a Kerékbár nevű helyre. Egyszerű udvar benne két házzal: egy modern, de a környezetébe tökéletesen illeszkedő, amiben a Budapestről leköltözött Zsuzsa néni lakik és mellette egy régi háromosztatú ház, a végében hozzáépített pajtával. Az udvarban és a pajtában imitt-amott asztalok székekkel. Nem tipikus “vendéglátó-egységnek” néz ki inkább, mintha vendéget várnának. Ez nagy különbség! Az ételek egyszerűek. Néhány féle szörp, sütemény. Kenyér, vázsonyi kifli különböző krémekkel. Zsíros kenyeret ettem, olyat, amilyet még sehol. Nem az a fehér műanyag dobozos volt, sőt nem is házi szárnyas zsírja, hanem olyan, amiben sertéscomb sült, egészen addig, míg darabokra nem esett. …és ezek a húsdarabok ott landoltak a kenyéren lila hagyma társaságában. Mennyei volt.

kerekbar Mindezt a csepegő eső elől védő diófa alatt szolgálták fel. Megannyi különböző tányérban, ami egy idős asszonyé, talán ez épület eredeti tulajáé lehetett valamikor. Egy biztos, hogy most is egy csodás kredencből vették elő. Sokáig időztünk el ott a kertben. Valahogy nem volt kedvünk tovább indulni! Egy egy ilyen hely…

kerekbar06

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!