(M)ilyen volt a nyaram?!

Őszintén szólva, alig várom a szeptember elsejét! Életem egyik legbrutálisabb nyarán vagyok túl!

Amikor a panyizsuzsit kezdtem, kicsiben tettem azt. Napi néhány órát dolgoztam a gyerekek mellett. Idén január óta a cég már napi 8 órában számít rám. Ennek én nagyon örülök, hiszen szeretem, élvezem azt, amit csinálok. Nekem öröm 4 gyerek mellett itthonról, főállásban dolgozni! Ez a rendszer június közepéig a férjem segítségével, akivel a gyerekek körüli teendőket itthon megosztom, tökéletesen működött is. Aztán jött a nyár! A szünet előtti utolsó hetekben őrülten dolgoztam, hogy minél inkább felkészüljek a nyárra és a gyerekekkel lehessek! Azonban ahogy kitört a nyári szünet rájöttem, hogy bármennyit és készültem ez bizony nem fog kitartani nyár végéig!

Nyar

Nem csak a munkaidőigényem növekedett meg ebben az évben, hanem a család is átalakult! Eddig a “gyerekek” egy 4 főt számláló gyűjtőkategória volt, akik nagyjából együtt voltak mozgathatóak. Értsd együtt mentünk például nyaralni. Idén ebben is változás történt lettek “kicsik” 2 fő, akik nagyjából együtt csináltak dolgokat és lettek “kamaszok” 1+1 fő, akiknek meg volt a saját külön programjuk. Ez az új helyzet azonban nekem nagyon tetszett! Sokkal inkább testhezálló nekem egy kamasszal a nyár, mint a kicsikkel. Annyira élvezem, ahogy látom, hogy a saját lábukra állnak, saját baráti köreik vannak, szervezik és élvezik az életüket. Folyamatosan jöttek-mentek! Egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány olyan este volt, amikor mindenki itthon volt. ALL IN, mondtam is a férjemnek! Igaz, néha úgy éreztem magam, mint egy utazási iroda, aki ideiglenesen egy youth hostelt is üzemeltet. Indítottam, ami egy lisztérzékennyel többnyire azt jelenti, hogy viszi magával a kajájának egy jelentős részét és érkeztettem, a kettő között pedig mostam. A lányom bejárta majd egész Magyarországot táborok és barátnős hétvégék keretében. Mindeközben a fiam dolgozott. Így az életem nagy része a Keleti Pályaudvar, a lóversenypálya és az otthonunk háromszögében telt.

Voltak olyan napok is, amikor minket látogattak meg a gyerekeink barátai! Ezekre a napokra teljesen szabaddá tettem magam és meg kell mondjam nagyon élvezetem a sütés-főzést és a kamaszok locsogását, a közös programokat. Megismertem a kollegista barátait, beszélgetéseiken keresztül pontosabb információim lettek a többi osztálytársról, valamint a tanáraikról. Teljes nagyüzem volt néhány napig, pedig a kicsik nem is voltak itthon, mégis a kocsi összes ülésén (7-személyes) ült valaki! Esténként nevetéstől zengett a ház! (Azt hozzá kell tennem, hogy csúcsidőszakban, mikor a lányom barátnői és a tengerentúli kölcsönkamasz is nálunk volt, majd minden szobában volt plusz matrac és napi két tekercs WC-papír fogyott. Ez volt a hostel üzemmód!)

Ingo ko

Aztán volt családi nyaralás is, immár nem teljes létszámmal, de ezt is meg kell szokni, hiszen ez az élet rendje. Szerencsére a szolgáltatóm idéntől a Balaton-felvidéken is szolgáltatja a 4G-t, így azért a napi 2-3 emailért nem kellett kávézókba ücsörögnöm, hanem a diófa alól a telefonomról megosztott WiFi-vel tudtam elérni a világot! Azonban az őrült szünet vége felé 3 nap kellett, hogy lelazuljak és élvezni tudtam a nyarat! Direkt nem a nyaralás szót használtam, maradjunk annyiban, hogy nyaralTATás!

Volt néhány strandolós és kirándulós nap, bográcsban főzés, szalonna- és marshmallow sütés. A gyerekek hintát készítettek, mi tereplépcsőt építettünk a kertben. Élveztük a nyarat, a csendet!

A családi nyaralásban a legjobb a sok baráti találkozás volt, mind nekünk, mind a gyerekeknek. Számos vendéget fogadtunk mi is és megannyi ismerőst látogattunk meg a második otthonunk környékén. Ezek a találkozások a mi igencsak hektikus évünkbe ezidáig nem fértek eddig bele és jó volt őket pótolni, nagyokat beszélgetni egy pohár jó bor, egy teli bogrács vagy éppen néhány vázsonyi kifli mellett!

Panyi Zsuzsi

Aztán a nyaralás közben is már nekiláttam az iskolára felkészülni, ugyanis a kollégistának augusztus utolsó napjára mindennel kész kell állnom. Nála nem elég az, hogy majd veszünk őszi cipőt, mikor elromlik az idő vagy suli után elugrunk a papírboltba valamiért. Neki mindennel készen kell lenni! Nyaralás közben megvettük a kiányzó cipőket, itthon pedig, mint majdnem minden évben, idén is egyszerű füzeteket és szép csomagolópapírokat vásároltunk, hogy maguk kössék és dekorálják azokat. Én ebbe csak segíteni szoktam, illetve veszek néhány csomag matricát vagy nyomtatok és vágok nekik a Silhouette CAMEO-mal. Mostanra már összeállít a kép és a sok felszerelés is megvan.

Őszintén szólva alig várom már az elsejét. Amikor reggel 7.20-kor mindenki kilép az ajtón és a kényelmesen elfogyasztott kávém után dolgozhatok a saját tempómban!

Megjegyzés: Igazából a nyárból számomra két dolog maradt ki: az edzés és a pihenés. Ennek ellenére nagyon élveztem ezt a nyarat, különösen, hogy idén két könyvet is el tudtam olvasni a gyerekeim mellett! A saját nyaralásomra pedig remélem még szeptemberben sor kerül!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!