Kis karácsony, nagy DIY könyv

Mindig óriási örömmel tölt el, ha valamelyik blogger társam könyvet ad ki, amiben nem a tanult szakmájáról hanem a blogjának a témájáról ír. Mindez a gasztrobloggerekkel kezdődött. Elkezdtek receptes könyveket kiadni. Én majdnem mind meg is vettem és a család kedvenc receptjei is innen vannak! Most ismét megjelent egy könyv a magyar piacon, de nem főzés, hanem DIY, azaz csináld magad alkotás témában. A könyv különlegessége, ogy nem egy szerző áll mögötte, hanem a DIY bloggerek összefogtak. Mindenki bedobott a közösbe egy megvalósított projektet és dokumentálta, hogy bárki el tudja azt készíteni! Így született meg a Nagy DIY könyv!

DIY-konyv (2)

Ez a könyv az alkotásról és annak öröméről szól, csupa olyan ötletes és könnyen megvalósítható, amihez nem kell külön bevásárlótúrákra menni és speciális eszközöket beszerezni. Elég hozzájuk néhány régi bútor vagy tárgy, ami talán eddig a padláson állt vagy épp nemrég szedted össze egy ócskapiacon. Ezeket gondolja újra és lehet beléjük új életet a sok blogger-szerző.

DIY-konyv (3)

Egytől egyig újdonságokat mutatnak be, de nem biztos, hogy Te is pont ilyen bőröndre vagy hokedlire fogsz rátalálni. Ezek a projektek egy világnézetet adnak, egyfajta gondolkodásmódot, hogy mert a tárgyakta másképp, nagyon másképp, sőt merészen gondolni!

DIY-konyv (1)

Az én egyik legkarakteresebb felújításom a műhelyszékeim voltak. Egy hűvös hajnalon találtam őket az ecserin, ahova a barátnőmmel mentünk lomizni. Én megláttam és beleszerettem az 50-es évekbeli csúnyazöld darabokba. A barátnőm annyit mondott, hogy ugye nem gondolom, hogy ezt be fogom rakni az Ő kocsijába. Én azt feleltem, hodd el én már látom benne, hogy milyen lesz, amikor készen lesz. Egy év múlva készült el a műhelyem, benne a pink műbőr székekkel! Mindenki a csodájára járt. Merjetek ti is új életet, új funkciót álmodni a tárgyakba, ez a könyv sokat fog segíteni benne!

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Mi pottyan? Molymi!

Ezen a héten egy Molymi csomag keres gazdát, amit a 2013. július 26–én délig hozzászóló, hírlevelesek között fogok kisorsolni. (Igen, a játékban nem csak hozzászólni szükséges, hanem a hírlevélre feliratkozni is!) A múlt heti Páratlan Páros 7 fülbevalóját  a 46. hozzászóló, Judit. nyerte meg. Gratulálok! Kérlek a írd meg a címedet az ugyfelszolgalat(kukac)panyizsuzsi.hu-ra! molymi A Molymi Web shop 2012 novemberében indult útjára két lelkes anyukának köszönhetően. Szenvedélyesen szeretik a klassz játékokat és az igazán jó könyveket.
Csak olyan termékeket válogatnak össze, ami megdobogtatja a szívüket, melyeket ők is szívesen megvásárolnának a saját gyerekeiknek.
Hisznek abban, hogy a mai rohanó világban is van igény a különleges, egyedi termékekre, értékes, kortalan kedvencekre és a jó szóra. Ötleteikkel, választékukkal szeretnének segítséget nyújtani, hogy gyorsan, egy helyen tudj ajándékot venni szülinapra, zsúrra, ünnepekre …vagy csak úgy.

Legyél Te is Molymis!

Potya Pénteki ajánlatukból nem hiányozhat a kreativitás, a humor, na és persze könyv szeretete sem. Felkeltettük érdeklődésed? Szívesen átböngésznéd te is a Molymi kínálatát? Akkor itt megteheted: www.molymi.hu és a facebok oldalunkon is!

Mi pottyan?

  1. Djeco origami készlet – Az erdő állatai
  2. Zoobox – Állatos rajzoló szett
  3. Kézfejre való tetoválás – Dinók
  4. Erdős István – Aprótörpe indinánok 2. – A vándor varázsló című könyve

 

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Minivilág pottyan

Ha péntek, akkor potya péntek, a panyizsuzsi blogon, azaz itt minden pénteken pottyan valami.

Ezen a héten  gyereknap alkalmából  egy fiú és egy lány Minivilág könyvcsomag csomag keres gazdát amit a 2011. június 3-án délig hozzászóló, hírlevelesek között fogok kisorsolni. (Igen, a játékban nem csak hozzászólni szükséges, hanem a hírlevélre feliratkozni is!) A múlt heti bringabag biciklis szettet a 28. hozzászóló, Kata nyerte meg. Gratulálok! Kérlek a kontakt oldalon írd meg a címedet!

Gyereknapi mini ajándék 2-4 éves fiúknak – Kirakókönyv Hogyan épül fel a ház? a minivilág sorozatból és Mi MICSODA mini Nézd, merre megy a kukásautó című kötet
A csomag összértéke: 4500 Ft
Gyereknapi mini ajándék 2-4 éves lányoknak- Kirakókönyv Ismered az évszakokat? a minivilág sorozatból és Mi MICSODA mini című kötet Menjünk ki a kertbe! című kötet
A csomag összértéke: 4500 Ft
Infó a könyvekről:
Kirakókönyv:  A gyerekek a kirakóval játszva újból és újból feleleveníthetik, amit a könyvből megtudtak az építkezésről és az évszakokról, és közben fejlődik kezük finommotorikus mozgása. Szórakoztató olvasmány és vidám játék három-négyéves gyerekeknek.
Mi MICSODA mini: A 2-3 éveseknek szóló Mi MICSODA mini sorozat fő vonzereje a kedvesen megrajzolt figurákban és a részletgazdag képekben rejlik. Erőssége az ismeretterjesztő szövegek és az elbeszélés jó aránya is.
A könyv végén vidám minikvíz vár, ahol a kukucskálók alatt az óvodás gyermekek számára izgalmas kérdésekre választ is kapunk.

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Pásztohy Panka – grafikus

Kaposváron születtem 1977 szilveszter éjjelén. Kései gyermek vagyok. Művész családban. Édesapám ( Szabados János) festő-, édesanyám (Weeber Klára) szobrászművész. Kis túlzással a műtermükben nőttem fel. Színes festékes-tubusok, vásznak és ecsetek között. Szabadon, mérhetetlen szeretetben. Ha számba veszem a korai inspirációkat, mindenképpen meg kell említenem azt a kitörölhetetlen és örökre meghatározó élményt, melyet az jelentett, hogy testközelből láthattam, megélhettem, miként születik édesanyám kezei között a szürke kavicsdarabból mókás lovacska, vagy édesapám lapra rajzolt vonalaiból durcás sündisznó. Erős és eleven képek ezek. Számomra teljesen természetes volt, hogy az alkotás nyújtotta szabadsággal felvértezve élem az életemet, fejezem ki magam.


Mivel szüleim otthon dolgoztak, én délelőttös ovis voltam, majd iskolás koromban sem kellett a napköziben senyvednem, rengeteg időt töltöttünk együtt.. Anyuval soha sem unatkoztam, mindig ott volt velem, nekem. Egyre ment, hogy rántottát süt, matekpéldát magyaráz, vagy szobrot farag. Apámhoz nehezebb volt közel férkőzni. Gyakran vont kényelmetlen falat közénk a festőállványa. Ami viszont az alkotást illeti, soha senkitől nem tanultam annyit, mint tőle. Ennek ellenére a műterem sokáig olyan volt nekem, mint egy örökké változó, óriás játszótér. Aztán persze hamar tudatosították bennem, hogy ez igazából a felnőttek játszótere, minek következtében kicsit megkopott a varázs. Szívesen mentem le, ha éppen nem volt bent senki, de az már nem az én műtermem volt – az első igazi munkáim a szobámban születtek. De a műtermek még így is végigkísérték a gyermekkorom. Ha kinéztem az ablakomon, a dombtetőn műtermes házakat láttam. Ha vendégségbe mentünk, a házigazda a műtermébe invitált, és anyám mellett ülve kényszeredetten hallgattam a felnőttek művészetről folytatott unalmasabbnál unalmasabb beszélgetéseit. Nyaranta művésztelepekre jártunk. Az egyiket apám vezette a Balaton parton. Varázslatos helyek voltak. Magával ragadó és inspiráló volt a környezet, nemkülönben az ott megforduló emberek, játszótársak azonban csak elvétve akadtak. Így aztán, ha a szünetekben a kedvemre való játékoknak és játszópajtásoknak nemegyszer híján is voltam, az alkotói kíváncsiságomat legalább maradéktalanul kielégíthettem. A művészet tehát, ha közeg, nem mindig és nem feltétlenül izgalmas, de kétségkívül jelentékeny része volt az életemnek, gyermekkoromban mindenképpen.

A szülői elvárásokra is tekintettel az egyetemi felvételinél még vacilláltam egy csöppet, vajon a “képző” vagy az “ipar”. Végül is a Magyar Iparművészeti Egyetem mellett döntöttem. 1998-ban felvettek az animáció szakra. Az egyetemi évekről rengeteg tanúságos dolgot lehetne papírra vetni. Hogy ezt mégsem teszem, annak legfőbb oka, hogy negyedéves koromban megszületett kislányom, Lili. Teljesen felforgatta az addigi életemet. Sok minden átértékelődött. E folyamat lenyomata diplomafilmem is, mely egyrészt az ismeretlen világra való gyermeki rácsodálkozás és megérteni akarás mozgó képekben való megformálhatóságát, másrészt az anyaság csak személyesen megtapasztalható és átélhető szubjektív élményét, a gyermekvárás naiv és őszinte csodáját megragadni törekvő kísérlet. Egy pillanat a TEGNAP-ból, mely bennem a gyermeki irracionalitás szuggesztív képiben örvénylik.. Az utolsó egyetemi évre a Lili is beköltözött a kollégiumba, és kilenc négyzetméteren másodmagammal újra kellett gondolnom a lehetőségeimet. Animációs munkák helyett az adott körülmények között kényelmesebben végezhető grafikai munkákat vállaltam. Elkezdtem magazinoknak dolgozni, majd kisvártatva olyannyira megszaporodtak a felkérések különböző újságoktól és könyvkiadóktól, hogy már nem volt égető szükség váltani az amúgy jobban fizető, de megterhelőbb animációs munkákra. Meg aztán egyre inkább úgy éreztem, hogy kedvvel csinálom, és mindig találok benne új kihívásokat. Az utóbbi időben például egyre több időt szentelek a különböző webes alkalmazási lehetőségeknek. No, és persze az sem utolsó szempont, hogy így azért még mindig több időt tölthetek a családommal. A klasszikus animációs munkák még mindig izgatnak, nagyon remélem, hogy nem kell örökké búcsút intenem nekik.

Jelenleg Szentendrén élek férjemmel, és a kislányunkkal. Sajnos messze kerültem a szüleimtől, de amikor csak tehetjük meglátogatjuk őket, bár a rengeteg munka mellett nincs rá gyakran lehetőség. Jelenleg a Nemzeti Tankönyvkiadónak illusztrálom a legújabb elsős, másodikos olvasókönyvét, és feladatlapjait, állandó képregény rovatunk van a Minimax magazinban, készülődöm a Panka és Csiribí sorozat 5.-részének illusztrálására, egy kiállításra a budafoki gyermekkönyvtárban, és tervben van egy 80 kötetes verses mesekönyv sorozat is.

Sajnos a blogomra nincs mindig időm, de tervezem, hogy átalakítom, bővítem, és végre a weboldalamat is befejezem.

Szabadidőmben angolul tanulok, a kisállatainkkal foglalkozom, és tavasztól kertészkedem, meg biciklizem. Hogy mik a kedvenc filmjeim, könyveim? Nagyon hosszú lenne mindet felsorolni. Azért néhány:

A nagy kedvencek:

Filmek:

  • Moebius: Idő Urai
  • Yurij Norsein: Süni a ködben
  • Frédéric Back: The Man Who Planted Trees
  • Akiyuki Nosaka: Grave of the Fireflies
  • Hayao Miyazaki: Chihiro
  • Jacques-Rémy Girerd: Özönvíz
  • Tim Burton: The Nightmare Before Christmas
  • Luc Jacquet: Pingvinek vándorlása

Könyvek:

  • J. Otto Seibold: Penguin Dreams
  • Stanislaw Lem: Teljes science-fiction univerzuma
  • Goscinny és Sempé: Kis Nicolas
  • Craig Thompson: Carnet De Voyage
  • Delphine Durand: Ma maison
  • Rhode Monijo: Cloud Boy
  • Mo Willems: Knuffle Bunny
  • Jean-Luc Fromental: 365 Penguins
  • Valérie Peronnet: Tippi afrikában

10 év múlva mi lesz velem? Amit leginkább remélek, hogy még mindig mehetek látogatóba a szüleimhez, hogy mindannyian jól leszünk, hogy Lili lassan befejezi a gimnáziumot, megtanulok angolul és még mindig olyan és annyi munkám lesz, amit szeretek. Nem biztos, hogy könyveket fogok illusztrálni, lehet, hogy újra képeket festek majd, vagy filmeket csinálok, vagy ha sok pénzem lesz, utazgatok a világban! .

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!