Kreativitás kontra magyar oktatás

kreativitas-oktatas-text

Egy éve, az iskolaév végén volt lehetőségem bepillantani a magyar oktatás rejtelmeibe. Lesújtó volt. Dühített. Sokat gondoltam rá, hogy megírom a történetet, de megvártam míg lehiggadok és csak az eszenciáját teszem közzé. Egy év már eltelt…

Önálló, két lábbal a földön járó ember vagyok. Szeretek élni, szeretem a családom és szeretek dolgozni. Nem vagyok átlagember. Nem félek a munkától, a kihívásoktól. Van véleményem elképzelésem az engem körülvevő világról. Ezeknek megfelelően élek. Sokszor, sokan nem értenek. Nem zavar. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy a saját mércémnek feleljek meg. A saját életemet szeretném élni, a saját álmaimat megvalósítani. Elvárásokkal persze mindannyian körül vagyunk véve. Én azonban úgy érzem, hogy ha az elvárásoknak megfelelően élnék, akkor nem a saját, hanem mások életét élném. Majd életem végén elég lesújtó véleményem lenne önmagamról, visszatekintve mindarra amit tettem, ahogy éltem. Példámmal, szavakkal és tettekkel a gyermekeimnek is ezt tanítom.

Azonban van egy bökkenő!

A magyar oktatási rendszer nem szereti az egyéniségeket és még kevésbé az olyan embereket akik kicsit mások mint a többi. Különösen így van ez, ha a gyerek még hangot is ad a véleményének. A magyar iskolarendszerben, a legtöbb iskolában nem az egyéniségét formálják. Nem az erősségeit erősítik. Nem boldog gyerekeket nevelnek! :-(

Ez az iskolarendszer pontosan olyan, mint a másfél éves gyerek forma bedobója. 5-féle formát ismer fel: négyzet, kocka, kör, csillag és szív. Akinek a gyereke csillag csak éppen eltérő domborulatokkal, az szív, de nagyon! A jó gyerek az, aki beleillik valamelyik nyílásba. Ha nem, akkor a pedagógus “segít” neki az 5-ből a számára legideálisabb formára alakulni. Buzdítja, bünteti, csiszolgatja, reszelgeti. Ha sikerül, akkor látszólag minden ok, mert a gyerek rendszer kompatibilissé válik. Látszólag. Ugyanis a gyerek nem önmaga, hanem egy sémának próbál megfelelni. Boldogtalan, szorongó gyerek és boldogtalan felnőtt lesz belőle. Azonban ha gyerek önmaga szeretne maradni, azaz a pedagógiai kísérlet kudarcot vall, azonnal felcímkézik a kezelhetetlen jelzővel. Ez önmagában annyit jelent, hogy itt és most nem tudtunk vele mit kezdeni!

kreativitas-oktatas01

Személy szerint azt gondolom, hogy ezek a nem-rendszer-kompatibilis gyerekek végtelenül kreatívak. Az intézményi problémáik pontosan abból adódnak, hogy rengeteg dolgot új és más módon látnak. Ez önmagában egy kincs. Mi lesz azonban ezzel a kreativitással addig míg valóban értelmes, nagyvonalú dolgokra tudják a gyermekeink használni. Itt vannak a csodálatos rügyek, melyek még bimbózni sem kezdenek, máris letörik őket. Pedig locsolni sem kellene őket, csak engedni, hogy nőjenek. A szívem szakad meg.

Folyamatosan azon gondolkodok, hogyan lehetne a gyerekek kreativitását úgy megőrizni?! Hiszem, hogy még vagy éppen már vannak olyan iskolák, amelyek a gyerek érdekét nézik. Az egyik gyerekem most iskolát vált. Ő akart egy másik típusú iskolába menni, mi csak kerestünk egyet neki. (Erről még fogok bővebben is írni!) A próbanapok után az osztályfőnök azzal búcsúzott tőlem, hogy itt minden és mindenki a gyerekekért van. Számomra ez volt a legfontosabb mondat, pedig mondania sem kellett volna, ezt érezni lehetett!

Végül egy TEDx előadás arról, hogy milyen egy jó tanár:

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Őrizd a gyermeki kreativitást

boya06

Minden gyerek született művész. A probléma, hogy hogyan marad az, miközben felnő!

Picasso

Az én életemben a kreativitás egy fontos és meghatározó dolog. Ebből élek és ez éltet. Nap, mint nap használom. Nem csak az ékszerek tervezésében, hanem a hétköznapi életben, a napjaim megszervezésében és megannyi más dologban. Mint anya, nagyon foglalkoztat a gyermeki kreativitás. A kis gyerekek nincsenek még beleszorítva sablonokba, tudnak és mernek kreatívan gondolkozni.

Azonban amint intézménybe kerülnek a kreativitás helyett a szabályokra tevődik a hangsúly. Hogy hogyan lehet ebben a helyzetben megőrizni a gyerek kreativitását? 4 gyerekes anyaként és kreatív “munkásként” 3 fő elvet tartok fontosnak a saját tapasztalataim alapján:

1. Önállóság
Egy gyerek kreativitását nagyban segíti, ha nem kényszerítjük bele a saját sémáinkba, hanem hagyjuk önállónak lenni. Ez elég időigényes, de megtérül, hiszen ha egyszer kivárjuk, hogy bekösse az oviban a cipőjét a maga módján, azzal megtanulja, hogy egy folyamat végén, amit elejétől a végéig neki kellett megoldani, övé a sikerélmény, így legközelebb is fog gondolkozni azon, hogy egy számára fontos dolgot, hogyan lehet megoldani. Azonban ha bekötjük neki, nem fog a kérdésen gondolkodni. Ha túl sokat megcsinálunk neki, akkor pedig szinte semmin nem fog gondolkodni, hanem kér. Tetteket, tárgyakat és természetesen hozzá az elismerést, mintha Ő érte volna el.

2. Korlátlan tér élménye
A másik dolog, ami nagyban segíti a gyerekek kreativitását, az az egybefüggően eltöltött hosszabb idő a természetben. Nálunk ez a Balaton-Felvidéken valósul meg, ahol a nyaralónk pillanatnyilag egyetlen szobából áll 6 darab ággyal, így bent nem lehet semmit csinálni. (Kamasz gyerekesek kedvéért jelzem, hogy térerő sincs!) Szerencsére! Ergo a gyerekek kikényszerülnek a szabadba. Mint afféle városi gyerekek, baromi nagyokat szoktak unatkozni, aztán szép lassan kitalálnak maguknak valamilyen megvalósítandó projektet. Múltkor például hintázni akartak. Elkérték a fészer kulcsot, ahol csak spárgát találtak. Azzal akarták a hintát felfüggeszteni. Mikor megláttam, mondtam nekik, hogy az nagyon vékony lesz és nem fogja őket elbírni, inkább fonjanak egy vastagabbat. Megcsinálták, az Apjukkal felkötötték a fára, az aljára meg egy ócska deszkát kötöttek, olyan lett, mint egy tányéros felvonó. Nagyon büszkék rá és sokat játszanak vele, pedig a hinta már több, mint egy éves!

boya08

3. Esztétikai környezet
A harmadik és egyben legfontosabb dolog az a környezet. Szerintem nagyon fontos, hogy a gyerek milyen közegben nő fel. És itt elsősorban a gyereket körbevevő épített környezetre gondolok. Nem a drága designer bútorról szól ez az bekezdés, hanem sokkal inkább az igényességről. A gyereket körbevevő rendről (OK, ebben én sem vagyok erős) a bútorok arányáról, arról, hogy ne a bútorok és a játékok uralják a gyerekszoba terét, hogy a színek és felületek harmonizáljanak egymással és a funkciójuknak megfeleljenek. Végül, de nem utolsó sorban pedig a tárgyak, a játékok és könyvek, amik a gyerekeket körülveszik igényesek legyenek.

boya09

Pontosan mire is gondolok? Íme egy példa! Nálunk a legkisebb, legtöbbször a nagyoktól örökölt dolgokkal játszik. Neki nem veszek új dolgokat, régebben úgy vásároltam, hogy a játékaik minőségiek és tartósak legyenek. Karácsony előtt bajban is voltam. Ekkor találtam rá egy csodálatos dologra, egy gyermekkézbe tervezett zsírkrétára a boya-ra. Nekem rögtön megtetszett már a csomagolása is. Amikor kibontottam, láttam rajta, hogy ez nem az a napon elfolyós, mindent összezsírozós kréta lesz. Legjobban azonban a formája tetszett meg. Ahogy ránéztem a boya krétákra, rögtön azt éreztem, hogy ezeket a tárgyakat arra tervezték, hogy kicsi gyermekkéz kulcsolódjon rájuk. Fantasztikus élmény volt mikor a 2 éves a Karácsonyfa alatt kibontotta. Azonnal rajzolni akart. A nagy ajándékcsomagoló papírokat adtuk oda neki és hihetetlenül boldog volt. Azóta is ezzel a krétával és csomagoló papírra szokott rajzolni.

Az öltözködésükbe próbálok nem beleszólni. Hagyom hagy válogassák össze a dolgaikat, még ha nem is tökéletesen passzol. Ritkán teszek csak hozzá egy-egy gondolatot a mintákról és a színekről és azt általában ügyesen beépítik a saját stílusukba. Azt gondolom ezzel segítem Őket művésznek maradni. … ahogy Picasso mondta!

Most a boya zsírkrétákat meg is nyerheted itt a panyizsuzsi blogon!
Kattints ide és hagyj egy hozzászólást!

boya07

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!