Két történet egy közös Intuíció…

Két történet összeért. Sok-sok hónapnyi közös munka után elkészült Lengyel Zsuzsival közös ékszerkollekcióm, ami nem másról, mint a színekről szól. Ezúttal nem csak üvegbe, hanem bőrbe álmodtuk a színeket. Fogadjátok szeretettel!

Az Intuíció kollekció 2013. április 22-től elérhető a panyizsuzsi és lengyelzsuzsi webshopjában egyaránt.

A lapozható kampánykatalógushoz kattints ide!

panyizsuzsi-lengyelzsuzsi design karkötő

panyizsuzsi-lengyelzsuzsi design karkötő

panyizsuzsi-lengyelzsuzsi design karkötő


Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Panyizsuzsi kiállítás!

Szombaton nyílik életem első önálló kiállítása Szentendrén a Péter Pál Galériában. A kiállításon nem csak ékszereimet, hanem legújabb mukáimat azaz kisplasztikáimat is be fogom mutatni!

Várok mindenkit szeretettel a megnyitóra!

A részletekhez kattints ide!

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Üvegmágus a tengerentúlról

Minden porcikám szomjazza már a tavaszt, és mindent, ami ezzel jár, színeket, szagokat, izgés-mozgást, sok mosolygást. Addig is, amíg megérkezik, egy kis színorgiát bocsátok rátok. A mágust Dale Chihulynak hívják, aki még a hatvanas évek közepén esett szerelembe az üvegfúvással, és művein végigtekintve egyértelmű, hogy ez a lángolás a mai napig kitart.

A keze alól kikerülő csodákra alapvetően az organikus formák, a merész színválasztás, a növényekre vagy tengeri élőlényekre hajazó kompozíciók jellemzőek. Érdekesség, hogy a mester rendszerint csapatban dolgozik. Életrajzírói szerint Chihuly azután kezdett üvegfúvó teameket alkalmazni, hogy valamikor a hatvanas évek végén három hetet volt szerencséje eltölteni egy muranói üveggyárban, mások szerint Fritz Dreisbach üvegművész stúdiójában kapott kedvet a csoportos művészkedéshez. Nem csoda, ha egyik társalapítója lett a legendás Pilchuck Glass Schoolnak, amely már a hetvenes évek eleje óta vonzza magához a világ minden részéből a művészeket és a gyűjtőket.

Más források szerint azonban a csapatmunka szeretetének egészen máshol húzódnak a gyökerei: először is, Chihuly 1976-ban egy autóbaleset következtében megvakult az egyik szemére, három évvel később pedig szörfölés közben megsérült a válla, ezek után pedig már nem tudta tartani az üvegfúvó pipát, ezért volt szüksége mások segítségére is. Ő maga erről egy interjúban azt mondta, hogy a munkafolyamat alatt szeret egy lépéssel hátrébb lépni, és adott esetben egy másik perspektívából is megszemlélni a készülő művet. Saját szerepét jellemezve úgy vélekedett, hogy ő maga sokkal inkább koreográfus, mint táncos, inkább felügyelő, mint résztvevő és inkább igazgató, mint színész.

Színei melegek, élénkek és mélyek: sok a sárga, a kék, a zöld, a vörös. Sok kísérletezés után Chihuly 2006-ban művészetében újra felfedezte a feketét: hogy ezzel akarta volna hangsúlyozni a többi szín élénkségét, vagy más, sokkal privátabb jelentéssel bírt a fekete a művész számára, az nem teljesen világos. Én a magam részéről hajlok az előbbire, hiszen nála a fekete sokkal inkább kiemel, és súlyával nem nyomja agyon az alkotást.

Chihuly munkája sok esetben önéletrajzi ihletésű, a család jelentősen hatott és hat művészetére: anyjával ápolt szoros kapcsolata, bátyja korai halála, a tenger szeretete vagy tacomai kertjének virágai mind-mind nyomot hagytak a keze közül kikerülő műremekeken. Az úgynevezett kosár-sorozat például úgy született, hogy valamikor a hetvenes évek végén egy látogatás alkalmával Chihuly szeme megakadt az északnyugati part mentén élő indiánok fonott kosarain. De művészetében ugyanúgy felfedezhetőek a navajo indiánok szőnyegeinek, a 12-14. századi közel-keleti üvegtárgyaknak, az olasz art decónak vagy éppenséggel a japán ikebanának a hatásai.

Ha valaki személyesen akarja megtekinteni Dale Chihuly alkotásait, annak bizony egészen Amerikáig kell utaznia, ahol több állam is állandó kiállítással büszkélkedhet. Addig is, amíg összegyűjtjük a repjegyrevalót, belinkelem a művész honlapját, ahol szebbnél szebb üvegcsodákban gyönyörködhettek. (A képek is egyébként erről az oldalról vannak.)

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Az angol pubok és az üveg

Az angol pub: üvegen innen, sörön túl

Az angol pub szóról sok minden eszünkbe juthat, a szebbnél szebb, és a régebbinél is régibb ablak- és dekorációs üvegek azonban nem feltétlenül. Pedig az angol „nyilvános házakra” (a pub szó eredetije ugyanis a public house) nagyon is jellemző a díszítés ezen fajtája. Eredete még valamikor a késő középkorra nyúlik vissza, amikor a kocsmák – az engedélyeket kiadó hatóságok jóváhagyását elnyerendő, valamint az egyre izmosabb középosztály erkölcsi aggályait elhessegetendő – az ilyen és ehhez hasonló designelemekkel próbálták bizonyítani tisztes mivoltukat. Így a pubok egymással versengve igyekeztek mívesebbnél mívesebb üvegekkel dekorálni mind a homlokzati ablakaikat, mind pedig az enteriőrt.

Érdemes azonban kicsit visszatekinteni, honnan is indultak hódító útjukra a pubok. Inni már a rómaiak idején is szerettek az emberek: erre a célra szolgáltak a tabernák, ahol még a bor volt a domináns ital, de nagy valószínűséggel a helyi főzésű sör is jól fogyhatott. Aztán a rómaiak elmentek, s bár jöttek helyettük mások, az emberek még mindig szerették a finom nedűt – mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Kent királya, Ethelbert a 7. században kénytelen volt korlátozni a sörárusító helyek számát.

Több mint 300 éve várja a szomjas betérőket a londoni The Old Bell

Három évszázaddal később egyik utóda, Edgar pedig már arra vetemedett, hogy szabályozni próbálta az ivóedények méretét: mivel egy edényt többen is használtak, ezért egyfajta pecekkel jelölték meg, hogy meddig kortyolhat a szomjas vendég, és mi az a pont, amikor már tovább kell passzolnia poharát bajtársainak. A szomjas angolok azonban gyakran a pecek alá itták magukat (erre vezethető vissza egyébként a „take down a peg or two” kifejezés is, ami nagyjából annyit tesz, hogy leszállít valakit a magas lóról, letöri a szarvát).

Exkluzív környezetben várja a biliárdozókat a londoni The Boleyn

Szóval, az angolok szomjúsága mit sem csillapodott, sőt, mi több, a középkorban – mivel a víz gyakorta szennyezett volt – előszeretettel verték csapra a söröshordókat. A pubok, innek és tavernák népszerűsége töretlen maradt az évszázadok folyamán (az innekben a szerzetesek eredetileg szállást és ételt is kínáltak, az egyik leghíresebb ezek közül a The Tabard, amelyet Chaucer is megemlít a Canterbury mesékben, a tavernák ezzel szemben pár száz évvel később a városi elit, a jogászok, bankárok, írók törzshelye volt).

A 19. századtól néhány pub – így a londoni Mitre – már a hölgyvendégekre is számított

Bár a pubok száma Angliában az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent (jelenleg olyan 55 ezer körül mozog), ám a mai napig megtartották közösségi szerepüket. És ami nem utolsó szempont: egy pohár sör vagy finom étel mellett a mai napig megcsodálhatók ékességeik.

A képek innen és innen vannak.

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Iparművész design és az üveg

Matthew Cummings

Matthew Cummings

Megint találtam egy üveg csodát. Ez nem más, mint Mathew Cummings Gesture (gesztikulációk) sorozata. Amiben az emberi mozdulatokat zárja az üvegbe. Csodálatos ellentmondás ez. Mozdulat és üveg. Kimondva valami elképzelhetetlen, de mégis mozogni látszik e merev anyag.

A barokk és a reneszánsz által inspirált Cummings nagy rajongója a cseh üvegművészetnek, amiből szintén sokat merít. Munkái mégis egyediek és dinamikusak. A színek és a fény életre keltik a minimalista formát és a rideg anyagot.

Nem tudok vele betelni. Nem írok többet. Nincs rá szükség. A lényeg ennyiből is érthető.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

12