A műhelyem még mindig a lakásomban van, ami elég karakteressé teszi a berendezést és a hangulatot is.
Két ipari gépet használok, egy adler karos bőrvarrógépet és egy serfelőt. Először a varrógépet vásároltam meg – még az egyetem alatt -, amihez gyakorlatilag a teljes család hozzájárult. Azóta sincs – és remélem még sokáig nem is lesz – rá panasz, megbízható munkatárs. A serfelőre már az egyetem után ruháztam be és az is nélkülözhetetlen a munkámhoz.
A műhelyem nagy előnye – és egyben hátránya -, hogy gyakorlatilag bármikor dolgozhatok és ha elkezdem, általában nehezen hagyom abba.
A kézi szerszámaimat egy cipészbácsitól „örököltem” és mivel kellően sokat használták már őket, ezért gyönyörűen fekszenek bele a kézbe. Már csak egy valamit nem említettem, a bőröket. :) Ha saccolnom kellene, akkor azt mondanám, hogy kb. 40m² bőr van a műhely lakásomban. Ahhoz, hogy ezt „el tudjam rejteni” és ne legyen állandóan szem előtt, azt hiszem ehhez kell igazi tehetség.
Vélemény, hozzászólás?