Ma számomra véget ért a Karácsony: elkezdődött az óvoda, iskola.
Most, hogy így visszatekintek veszem észre, hogy nem is nagyon írtam sem üvegről, sem ékszerről. Ez az időszak nem erről szólt. Sokkal inkább a pihenésről. Míg az ünnepek alatt nem mindig éreztem, hogy pihenek, tegnap este, mikor lefeküdtem tényleg pihenés érzésem volt, nyugalom volt körülöttem. A szünet legnagyobb hozadéka, meg, hogy a két nagy megtanult egymással játszani, amit 5 éve próbálunk elmagyarázni nekik, hogy kell. Azt hiszem az indította el őket ezen az úton, hogy kaptak egy olyan társast, amiben nem egymás ellen, hanem együtt a szél ellen játszanak. Ergo, nincs min összeveszni. Ajánlom mindenkinek.
Gondolom, most sokan azt gondolják, hogy hogy is jön az üvegékszer blogba ez a bejegyzés. Szerintem egy vállalkozásban is fontos, hogy az ember meg tudjon pihenni és ez ugyanúgy motorja az egésznek, mint amikor sokan szeretik az ékszereinket.
Most azonban tényleg a dolgos hétköznapok következnek. Amiben első lépésként a PATRIÓTA kollekció lesz legyártva, újra fotózva és még egy prosit is csinálok belőle. Ennek a kollekciónak az ötletét a 7 éves fiam adta, aki tavaly közölte, hogy neki üveg kokárdája legyen. És lett. Azóta a nemzetiszínű üveg kitűzőből kiindulva lett már könyvjelző, kulcstartó, mandzsettagomb és karácsony előtt medál és fülbevaló is. Most az egészet összerendezzük és egy állandó kollekciót készítünk belőle.
Amint kész van megmutatom!
davir mondta
Szia Panyizsuzsi! :)
Érdekes, hogy pont mostanában kezdtem olvasgatni a blogodat és belebotlottam ebbe a patrióta kollekcióba… mert én kutyafelszereléseket csinálok, s én is pont egy „patrióta”, szóva nemzeti színű nyakörv-póráz-hám kollekciót tervezek éppen.
Egyébként nagyon tetszik, gratulálok! (és a mákgubót is olvasom!)
davir mondta
Jaj, „szóval”, nem szóva, természetesen, csak gyorsan gépeltem.
galang mondta
Szia Zsuzsi!
Régóta követem a blogodat, olvasom a mamamis tanácsaidat, s mindenhol remek ötletekre bukkanok. Köszönöm.
Engedd meg, hogy a kokárda kapcsán ezúttal én legyek a segítségedre.(Annak szánom, nem kötözködésnek.)
Szóval, a férjem márciusban mindig felhergeli magát azon, hogy az emberek az olasz nemzeti színeknek megfelelő kokárdát tűznek magukra. Ugyanis a heraldikai szempontokat figyelembe véve a piros színnek kéne legbelül lennie, kívül pedig a zöldnek. Most, hogy megláttam a te nemzetiszín ékszereidet, gondoltam, utánanézek a neten is, igazat mondott-e az uram. S lám, valóban:
„Az eredeti szabály szerint a kokárda színek mindig belülről kifelé olvasandók. A zászló fölső (függőleges csíkozásnál a bal oldali) része kerül a kokárda belsejébe, az alsó része pedig a külső szélére. A magyar kokárda piros-fehér-zöld színű, tehát helyesen kívülre kerül a zöld. Az 1848-as pesti forradalom idején a márciusi ifjak még valóban így is használták, de Than Mór festményein is megfigyelhető, hogy a huszárok csákórózsáján is helyesen szerepel a színsorrend. Téves viszont Szendrey Júlia kokárdája amit Petőfinek készített, hiszen ezen az olasz színek sorrendje figyelhető meg. Valószínűleg már a forradalom idelyén is használtak téves kokárdákat, nem mindeki tudhatta hogyan kell helyesen hajtani. A piros-fehér-zöld színhármas először 1848-ban vált az ország hivatalos jelképévé, a forradalom egyik jelentős eredményeképpen. A piros szín az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi.”
Forrás: wikipedia és http://www.ok.hu
További jó munkát!
panyizsuzsi mondta
Kedves Galang!
Köszönöm a leveledet és egyáltalán nem volt kioktató. Igazából, azon gondolkoztam el, ha én helyesen tervezem bele a színeket, akkor mindenki engem néz hülyének. :-(
Egyébként a magyar kolleció elkészült, illetve az utolsó adag most hül. Majd jövőre.
galang mondta
S ha én rendelek tőled 4, a fent említett szabályoknak megfelelő kitűzőt, elkészíted?
panyizsuzsi mondta
Természetesen! Megcsinálom és felrakom a meskára. Kérlek írd meg a mail címedet és értesítelek ha készen van! info(kukac)panyizsuzsi.hu