Mi az amit életedbe először készítettél és a mai napig emlékszel rá vagy éppen meghatározó volt?
Szövött halacska. Ez az első művem, amit teljesen magamtól, önállóan meg tudtam csinálni kb. 14 évesen.
Tanultad ezt a szakmát vagy autodidaktaként vágtál bele?
Szinte elkerülhetetlen volt számomra az alkotás, hiszen művész családból jövök. Édesapám festőművész, édesanyám muzeológus, a bátyám fotós, az öcsém pedig ír. Így kiskorom óta festmények, színek, kiállítások, könyvek, művész emberek között vagyok. Persze nem vezetett egyenes út ide és ennek kifejezetten örülök, hiszen az akadályok sok mindenre tanítanak. Raáb Rózsától tanultam meg nagyon fiatalon a gobelin szövés technikáját, azóta is a szövés és minden, ami hozzá kapcsolódik, az a technika, ami feltölt és teljesen kikapcsol. Amikor 18 éves voltam mégis a bölcsészkarra mentem horvát-néprajz szakpárosításra. Ez az időszak nehéz volt, mert nem vagyok bölcsész típus (bár tökéletesen megtanultam horvátul), és egyébként érdekelnek a dolgok mögött álló szellemi-történeti, tradicionális folyamatok, mégis a saját bőrömön kellett megtapasztalnom, hogy ez nem elégít ki. Akkor nem volt egyszerű visszaváltani, felvételt nyerni a MOME-re, ott bepótolni a szakmai dolgokat fénysebességgel, de egy cseppet sem bánom, jól sikerült.
Van-e mestered? Ki Ő? Mesélj róla!
Az első mesterem a már említett Raáb Rózsa, akitől a szövést tanultam. Nála találkoztam először a színes fonalak halmazával, ő mutatta meg a módját, hogy nem abszurd és nem lehetetlen dolog szövő modern nőként létezni. Két másik mesteremet a MOME-n készült diplomamunka folyamatában ismertem meg. Egy táncdarab (Le Sacre du Printemps/ Tavaszáldozat) inspirálta ezt a munkát, melyet kézzel szövött textil-plasztikákban fogalmaztam újra. Ennek kortárs táncjelmez aspektusait, bátor anyaghasználatát akkori témavezetőm, Szűcs Edit segítette, Pápai Lívia konzulensem pedig abban adott sok bátorítást, hogy az elméleti érdeklődésemet ne mellőzzem, így integrálni tudtam azt a gyakorlati munkába.
Honnan inspirálódsz?
Maguk az anyagok és a fonalak inspirálnak. A velük való kísérletezés, az, hogy mit engednek, mit nem, mivé lehet őket alakítani, milyen felületet képeznek. Nagyon érdekel a viselési lehetőségük és esztétikájuk az emberi testen. Szinek és fények, tükröződések, felületek, struktúrák, anyagminőségek.
A Pinteresten külön mappát vezetek erről:
Hogyan tervezel, alkotsz?
Kísérletezem, elmerülök az anyagok adta lehetőségekben, hagyom, hogy életre keljenek. Sokat firkálok, ez nem tudatos rajzolási folyamat, hanem melléktevékenység pl. telefonálás, beszélgetés közben. Intuitíven és ösztönösen dolgozom. Ez nem azt jelenti, hogy ad-hoc jön létre a folyamat, viszont sokáig megadom a tárgyaknak a szabad utat, és csak amikor már kialakultak, akkor ‘fogom be’ és terelem keményen őket a termékké válás útjára. Így egyszerre párhuzamosan többféle dolgon is dolgozom, és van olyan munka is, amiből nem piaci termék lesz. Röviden fogalmazva: intuíció és tudatosítás, ez maga a munkafolyamat.
Hogy választasz anyagot/színt/formát?
Szeretem a természetes anyagokat, közülük is legjobban a lennek minden fajtáját. Ennek az anyagnak van egy különleges visszafogott fénye, ami nagyon vonzó a számomra és emellett erős a tartása, a formaalakító ereje. De szeretek az ún. ‘alternatív’ anyagokkal is kísérletezni (műanyag szálak, damil, fémszál, stb.) És legfőképpen keverési arányaik, párosítási lehetőségeik érdekelnek.<
Melyik a kedvenc eszközöd/szerszámod?
A szövőszék és a fém leverő-villa.
Az alkotás melyik részét szereted a legjobban? Mesélj erről bővebben!
Amikor kialakul, hogy mi is született a kezem között. Amikor a káoszból rend lesz, az egy megnyugtató időszak. Valamint magát a folyamatot is nagyon szeretem, amikor eltűnik a világ és megfeledkezem mindenről, elmerülök a fonalak világában. És egyébként a folyamat másik végét is, amikor a kész termékkel kinn állok és beszélek róla, kommunikálok vele.
Melyik a kedvenc alkotásod? Volt már olyan, amit annyira szerettél, hogy megtartottad?
Ezt szinte mindegyikről el tudnám mondani, nincs kiemelt kedvencem, illetve mindegyik a kedvencem. Természetesen vannak, amiket nem adok tovább, leginkább a kísérleti darabok, amikor még nem derült ki, hogy felkerül-e a termékek palettájára.
Van-e kedvenc történeted valamelyik alkotásod műhely életéről?Alkotáson kívül mit csinálsz?
Ezek a területek az életemben nehezen válnak el, hiszen a szakmám egyben a szenvedélyem. De vannak más aspektusai is, amiket talán jobban ide lehet sorolni.
Például tanítok. Egyrészt a (Benkő Lilla festőművésszel együtt alapított) Belvárosi Rajziskolában készítek fel diákokat egyetemi felvételire, és tanítok textilképzési technikákat, mint pl. a szövés, kötés, stb. Másrészt nemrég kezdtem tanítani a KREA-ban viselettörténetet. Ezeken a területeken élem ki a szellemi-történeti érdeklődésemet.
Természetesen a barátaimmal töltöm a szabad időm nagy részét, amiből hétköznapi értelemben nincs túl sok, így inkább összekapcsolódnak a különböző területek. Például nagyon szeretek utazni, szakmai vásárokra is sokszor valamelyik barátom kísér el. Ezen kívűl egész nap zenét hallgatok és nagyon érdekel mindenféle tánc, most épp bonchidai román táncokra járunk.
További információk a Panni Vessey honlapon és a márka facebook oldalán!
Dora mondta
Volt szerencsem egyutt dolgozni panni ekszereivel es egyszerre regeteg dolgot szimbolizalnak, egyszerre torzsi es modern, cerna es fem. A kedvencem egy osszhatasaban zoldes arnyalatu karkoto.
Sághy Erna mondta
Raab Rozi a mestered, ehhez – az egyedi és különleges ékszerek mellett – külön gratulálok!!!