Akik olvassák a blogot, ismerik a panyizsuzsi ékszereket, tudják hogy szeretem a retro stílust. Élénk és kontrasztos színeiben, letisztult formáiban szeretek elmerülni. Valahogy ez az én világom. Ilyen a személyes környezetem és ilyen az ékszereim.
Az idei évben azonban új irányokba elindulok. Eddig csak olyat csináltam, ami maximálisan az én ízlésem volt. Azonban előfordult, hogy megírtátok, miért nincsenek pasztel színek vagy kék ékszerek. Akkor döbbentem rá, tényleg nincsenek. Tudtam is miért. Nem nagyon szeretem pasztell színeket vagy éppen a kéket. Eddig azt éreztem, nem tudnék belőlük szépet és jót alkotni. Azonban én is fejlődök és eljött a pillanat, mikor az ilyen színeket vagy anyagokat vagy stílusokat kihívásként tekintem!
Először fél éve kezdtem el a sárgásabb, vörösebb fémek és a lágyabb stílusok felé fordulni. Tudtam, hogy ez első ilyen kollekció a vintázs lesz. Messziről csodáltam őket. Hiszen nem tudtam velük azonosulni. Annyira izgalmasnak tűntek. Éreztem, hogy kezdeni kell velük valamit, de tudtam, hogy csak óriási alázattal lehet olyanhoz nyúlni, amiben az ember nem mozog magabiztosan. Lassan haladtam, néha el is felejtkezem az új ékszereimről. Aztán jött a tavasz, ami friss gondolatokat hozott és elkezdett a kollekció kikristályosodni. Először formákban, majd színekben öltött testet. Végül mindezeket üvegbe öntöttem.
Ez volt az első tőlem kicsit messzebb álló kollekció. Lassan és döcögősen haladt, de az eredménnyel elégedett vagyok. Sőt! Hordani is szoktam őket. Mert mindeközben megszerettem a vintázs stílust!
Vélemény, hozzászólás?