Mindig is büszkén vállaltam, hogy magyar vagyok, ennek az összes előnyével és keresztjével együtt! A dolog, talán akkor erősödött meg bennem, amikor 14 évesen, 1990-ben, pontosan a rendszerváltás idején egy fél évet az Egyesült Államokban éltem. Ott, akkor a külföldi magyar cserkészek közt, New York állam közepén felemelő volt énekelni a magyar Himnuszt!
Persze, ott voltam július 4.-én is, amikor mindenki nemzeti színekben, zászlókkal ünnepelt az ország nemzeti ünnepén. Én azonban akkor nem tudtam volna elképzelni, hogy valaha is piros-fehér-zöldbe öltözzek. Nálunk magyaroknál ez valahogy nem volt sose szokás és nekem azóta a július 4.-e óta nem is jutott az eszembe!
Azóta eltelt 26 év! Éltem az én kis magyar hétköznapjaimat. Végigmentem a felsőoktatás útvesztőin, dolgoztam, majd gyerekeket szültem, aztán dolgoztam és gyerekeket szültem. Azóta élem az életemet, olyan igazi magyar módra. Utalok havonta sok különböző számlára a NAV-nak, kivárom a sorom a rendelőintézetben és van olyan gyerekem, aki részese a magyar oktatási rendszer mindennapjainak. Én, meg ha Budapesten járok, a metró mozgólépcsőjén figyelem a szembe utazók megfáradt, mosolytalan és reményvesztett arcát.
Azonban idén valami megváltozott!
Az év elején nyertünk egy Oscart, de sajnos ez a siker is megosztotta cseppnyi országunkat.
Ezek után következett a Bocouse d’Or-on való szereplésünk, ami ismét elsőséget hozott és az Oscarhoz hasonlóan ismét megosztott embereket, ezúttal a gasztronómiában.
Azonban, most itt a foci EB, amit mindenki együtt néz. Mindenki piros-fehér-zöldbe vagy éppen a magyar csapat mezeibe öltözve igyekszik a nagy meccsnéző pontokra. Az udvaron a kisfiúk már nem Ronaldo nevét kiabálják focizás közben, hanem mindenki Dzsudzsák, Gera és Böde szeretne lenni. Néhány naponta jönnek a sikerek és az emberek EGYÜTT örülnek, ünnepelnek otthon és a Körúton is! Most az egyszer nincs ellentábor és ez annyira jó!
Mint az elején mondtam, soha nem gondoltam, hogy én valaha meccset fogok nézni és nemzeti színekbe fogok öltözni, de mostanában majdnem minden nap a piros-fehér-zöld rozéarany patrióta gyűrűmet veszem fel. Még hétköznapokon is ez van rajtam! Tegnap pedig elhatároztam, hogy muszáj vennem egy zöld szoknyát, a fehér pólóm és piros kardigánom mellé!
Most jó magyarnak lenni! Nagyon jó!
UI: Ha a női szurkolói outfitekről vagy más szuper trendi, piros-fehér-zöld dologról posztoltok az Instagramon, kérlek használjátok a #drukkertrend hashtaget!
Vélemény, hozzászólás?