Rogyasztott flaskák

Sokféle rogyasztott üveget láttam már. Szépet is, csúnyát is, de csodálatosat keveset, íme ez utóbbira egy példa:

Az üvegek a finn Tapio Wirkkala (1915-1985) a finn formatervezés zsenije, korának Philippe Starck-ja aki nagy publicitást kapott a II. Világháború után. Tervezet már üvegárutól kezdve a grafikán át pénzjegyig szinte mindent. Az a fantasztikus benne, hogy úgy tud tömeggyártásra tervezni, hogy közben mégis egyedi. Ez az igazi design.

Ezt az 5 flaskát 1968-ban a Venini számára tervezte egy 500 éves üvegfújási technikát felhasználva. Az alsó bemélyedés az üveg valamikori folyékony halmazállapotára utal.

Még ma is megállják a helyüket design szempontból.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...



14 hozzászólás van eddig

  1. 1. judit

    2009. április 16. @ 03:49

    gyonyoruek!

  2. 2. kwandera

    2009. április 16. @ 09:48

    Vicces. Totál azt a hatást kelti, mintha rajzolták volna őket! :)

  3. 3. davir

    2009. április 16. @ 10:29

    Ezek nekem is nagyon tetszenek! Tényleg csodálatosak.

  4. 4. fehérsolyom

    2009. április 17. @ 09:46

    Mi az a roszasztott flaska

  5. 5. fehérsolyom

    2009. április 17. @ 09:47

    Persze kérdőjellel a végén????

  6. 6. panyizsuzsi

    2009. április 17. @ 18:32

    Rogyasztátsos technikával készültek!

  7. 7. fehérsolyom

    2009. április 17. @ 19:18

    A rogyasztott technikát ismerem ,csak a roszasztott technikát nem,köszönöm hogy javítottad a helyesírási hibát.

  8. 8. Bognár Koppány

    2009. április 18. @ 17:50

    Elnézést, de valami nem stimmel. A rogyasztott termékek alatt azokat a síküvegből készült termékeket értjük, amelyeket formába rogyasztanak. A cikkbe írva is van, hogy szájfújásra lettek tervezve. A flaskák csodálatosak, de akkor, hogy készültek?

  9. 9. panyizsuzsi

    2009. április 18. @ 17:58

    Az üveg rogyasztás technikát az angol fusing azaz a egyesítés szóból fordították. Ezeket az üvegeket fújták, majd a különböző színű részeket fusing (magyarul: üvegrogyasztásos rogyasztásos) technikával állították össze. Természetesen a hőfokot nem emelték olyan magasra, hogy az üvegen alakváltozás jöjjön létre.

  10. 10. Bognár Koppány

    2009. április 18. @ 18:11

    Köszönöm a felvilágosítást most már értem, hogyan készültek, azaz nem rogyasztva, hanem „Fusing technikával „összeolvasztva-összeragasztva.

  11. 11. Bognár Koppány

    2009. április 18. @ 21:18

    Kedves Zsuzsi!
    Még annyival egészíteném ki, hogy a roskad, süllyed, rogy angol megfelelője: slump.
    Slumping : rogyasztás
    Elnézést a helyesbítésért, de szeretném, ha mindenki ezeket a megnevezéseket megfelelően és a helyén használná. Még annyit, hogy én 1964-ben már a Műszaki Üveggyárban rogyasztóként dolgoztam .

  12. 12. Lipovszky-Drescher Mária

    2009. április 19. @ 12:56

    Szió
    Engem is a rogyasztás technika megnevezés érdekelt volna ami alatt én is azt értem mint Koppány.
    Én anno kisképzőben érettségiztem kerámia szakon, ott néha üveget is rogyasztottunk… Ennél a technikánál tulajdonképpen rámártanak egy újabb színt nem?

    Amúgy gyönyörűek és ha már az érdekes üvegekről van szó Sípos Balázs munkáit ismered?
    http://hg.hu/galeria/9756-a-kozma-lajos-kezmuves-iparmuveszeti-osztondij-idei-nyertesei/foto/46656?page=2
    ő is Kozma ösztöndíjas… szerintem szenzációsak….

  13. 13. panyizsuzsi

    2009. április 20. @ 23:16

    Mária: A rogyasztás az alakváltozás. Például mikor egy sík üvegből lesz egy tál!

  14. 14. Kecskés Krisztina

    2011. január 03. @ 16:04

    Szerintem a fusing szó magyar megfelelője az összeolvasztás.

    A rogyasztás az alakváltozásról szól, a fusing két (több) anyag összeolvasztásáról. Ránézésre nem tudnám megmondani, hogy ezeket a palackokat hogyan készítették de az biztos, hogy a rogyasztás nem jó szó ide! (Még abban sem vagyok biztos, hogy nem valamilyen überfang (színköpeny) technológia.)

Komment RSS

Hozzászólok én is

Név: (kötelező)

Email: (kötelező)

Weboldal:

Hozzászólás: