Így legyen nyugis az iskolaév!

Az iskolaév kezdése minden szülő számára egy rémálom, de nem szükségszerű, hogy az egész év az legyen. Évek óta küzdök ezzel az érzéssel, és minden évben módosítok egy kicsit a rendszeren, hogy az élhetőbb legyen. Bár a módszereim még messze nem tökéletesek, most elárulom, hogyan csinálom!

Előkészületek

Néhány éve még több hetes mataroni futással ért fel az iskolára való felkészülés.  Igaz, akkoriban három iskolás gyermekem volt, idén kettő kezdi meg a tanévet. Ez önmagában egy egyszerűbb helyzet, azonban ennek ellenére is fontos, hogy racionálisan és jól szervezetten felkészüljünk erre az időszakra.

Amit lehet előre!  – ez az egyik mottóm. Nyáron, mikor a nyaralóba kellett egy szekrény foggantyú, bementünk érte az IKEÁ-ba. Ahol ugye mint minden rendes háziasszony körülnéztem, hiszen ott mindig akad valami kedvemre való. A papír osztályon csodás csomagolópapírokat találtunk vignettával. Annak ellenére, hogy éppen nyaralni indultunk azonnal megvettük őket, megspórolva egy újabb utat az áruházba. Ugyanígy tettem, mikor tavaly nyaralás alatt láttunk meg egy remek őszi cipőt az egyik gyermeknek. Megvettük és már rövidebb lett a augusztus végi bevásárlólista.

IMG_4631

 

Idén mindkét iskolásom felsős és a múlt héten ők maguk írták össze a bevásárló listát, amit én csak átnéztem, kiegészítettem. (Magához a listához szerencsére kaptunk segítséget az iskolától, tehát nem kútfőből kellett megoldani a kérdést.) Van nekem itthon egy iskola-dobozom, amiben mindig tartok a fogyóeszközből, illetve az előző évi maradékokból. Ez a doboz azért van, hogy amikor indulás előtt 20 perccel kiderül, hogy kifogyott, elveszett vagy éppen mára be kell vinni, akkor legyen itthon stiftes ragasztó, vonalzó, körzőcsavar, tollbetét, no meg pót füzet. Azért amikor elkészül a lista mindig átnézem ezt a dobozt és ami felhasználható azt fel is használjuk. A vásárlási alapelv, hogy 1-2 szép és drága füzetet választhatnak, azonban a többi a legegyszerűbb füzet, amit házilag bekötünk (az alsósnak én, a felsős magának). A füzeteknél így egyszerűsítek, azonban az eszközöknél pont azt tartom egyszerűbbnek, az ellenkezője az ésszerű. Ragasztóból, ceruzákból és ollóból azonban mindig jó minőségűt veszek, hiszen nincs rosszabb, mint rossz alapanyagokkal dolgozni!

Ennyit az előkészületekről, ami rázós téma, de csak rövid ideig tart így kibírható. Ennél sokkal fontosabb, hogyan vannak megszervezve a tanév hétköznapjai, hogy élhetőek legyenek az egész család számára.

IMG_4630

Programok a tanévben

Évek óta, meglepően tapasztalom, hogy egyes szülők úgy megtöltik a gyerekek délutánjait programokkal és különórával, hogy a naptárjuk egy multiban dolgozó felsővezetőjével vetekszik, mondván, hogy milyen előnyre tesz szert, ha már óvodában is tanul angolt,no meg Ő választotta ezeket és annyira szereti csinálni. Később persze a gyerek beteges lesz, meg utálni fog tanulni, mert arra csak este 6-7 után jut ideje!

Én ennek a szöges ellentettjét csináltam már az első gyerekemnél is, sokszor dacolva a családi ellenszéllel, mert ugye, aki nem járatja a gyerekét heti 5-6 programra ma már nem is tekinthető jó szülőnek.

Mindezt tetézi, hogy tenisz-, akrobatikus rock-and-roll, kerámia-, úszás- és zenetanárok elárasztják szeptemberben az iskolákat és komoly marketing kampányt folytatnak a gyermekeink kegyeinek elnyeréséért. Teszik mindezt szünetekben és osztályfőnöli órákon, ahelyett, hogy velem szülővel, mint törvényes képviselővel tárgyalnának szülői értekezleten. A gyermek pedig lelkesen jön haza, mert ugye neki kipihenten szeptemberben mindenhez van kedve és a barátnő/haver is fog járni… Én meg a füzetbekötési maraton után, kimerülten harcba szállok az elveimért, bár a vereségem előre borítékolható. Győznek a külön tanárok és meg fizetek egész évben. (Azért jó esetben sikerül valamiféle kompromisszumos megoldást kialkudni, ahol mindkét fél enged.)

Az elveim

Egy elsős gyereknek szerintem a legfontosabb iskolai feladata írni, olvasni és számolni megtanulni. Elvárom tőle, hogy bepakolja a táskáját és figyeljen a dolgaira. Mindezek mellet pedig legyen sokat itthon is az udvaron, játsszon és biciklizzen.

IMG_4632

Elsőben, éppen ezért, SEMMILYEN különórát nem engedek meg! Második osztálytól valamiféle sport vagy szakkör jöhet, de maximum összesen heti 1-2 alkalom és csak olyan, ami az iskolában van. Ma már a legtöbb iskolában elég széles választék van!

Felsőben már egy kicsit nagyobbak a gyerekek igényei, de az enyém is. Ekkortól írják össze maguk a felszerelés listájukat és kötik be a füzeteiket. Cserében több vagy éppen különlegesebb különórákra járhatnak, hiszen van, akinek már ilyenkor kezd kialakulni az érdeklődési köre.

Amit azonban elvárok, mivel nem vagyok főállású sofőr, hogy maguk menjenek el a különórára, ha az nem az iskolában van és én csak egy utat, a hazafelé vezetőt intézem. Ezzel már azt is bebiztosítottam, hogy nem lesz este 6 után semmilyen program, hanem a család együtt van vagy éppen a kamasz a szobájába elvonulva mereng el az életének és felnőtté válásának nagy kérdésein.

Lehet, hogy sokan azt gondolják, hogy túlságosan kemény vagyok és a magam érdekeit nézem, azonban én nem így gondolom. A szülői oldalt, azaz a magam oldalát tekintve fontosnak tartom, hogy ne egy megfáradt kiszolgáló személyzet legyek, ugyanis egy kimerült anya a családban biztos hogy nem a jó-lét forrása! A gyerekek oldaláról pedig hiszem, hogy alsós korban a megfelelő mennyiségű játékidő és felsősen pedig az önálló ügyintézés és közlekedés a gyerekeimnek előnyére fog válni. A legnagyobbon már erősen látszik ennek a nevelésnek a hatása. ;-)

Néhány nap és itt a szeptember, elkezdődik a tanév és csak rajtad szülőn múlik, hogy ezt az évet hogyan szervezed meg. Mit engedsz meg a gyerekednek és mennyire figyelsz oda önmagadra. Itt a lehetőség változni és változtatni, mindenkinek a saját igénye szerint!

Nektek mi a véleményetek? Ti hogyan szerveziktek a tanév délutánjait?

 

 

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!

Hello Szeptember!

Az elmúlt 24 óra számomra érzelmileg igen intenzív volt, ezekkel szeretném köszönteni a szeptembert itt a blogon. Ebben a 24 órában három évnyitóra voltam hivatalos, de csak egyre mentem el. Miért? … és mit kaptam ott? Ezzel kapcsolatos érzéseimet szeretném megosztani veletek.

hello_szeptember2016 szepmtember, iskolakezdés, évnyitó

ÉVNYITÓ 1. – Erre az évnyitóra nem voltam hivatalos, hiszen egy kamasz gyerek nem feltétlen szeretné, hogy az anyukával együtt menjen bárhova és ezt “megfelelő” módon a tudtomra is adja. Egy idő után már fel sem merül a lehetősége az ilyen jellegű közös programnak. A konfliktusok elkerülése végett ezen az évnyitón való részvételem még kérdés formájában sem manifesztálódott. A haverokkal ment!

ÉVNYITÓ 2. – Erre az évnyitóra mehettem volna, de nem tettem. Ez egy olyan évnyitó, amit 7 éves koromtól számos alkalommal meghallgattam: köszöntenek mindenkit, elmesélik a nyári fejlesztéseket, melyekkel épült és szépült az iskola és bíznak benne, hogy a nagyot nőtt gyermekek örömmel kezdik az évet. Egy megszokott évnyitó!

ÉVNYITÓ 3. – Ezt nem hagytam ki! Tudtam, éreztem, hogy ez más lesz, mint a többi. Már a kezdetek is remek alapokat teremtettek. A gyerekek örömmel mentek az iskola épületeibe. Nem csak a barátaikat, hanem a nevelőiket is puszival, öleléssel köszöntötték! Az évnyitó előtt helyére került több száz szék az udvaron, melyeket egyesével letöröltek. Nem volt rohanás, kapkodás, mindenki tudta és tette a dolgát. Leülhettek a gyerekek és a szülők is. Külön gesztusként, minden évben nagyra értékelem a tálca poharat és a kancsó vizet, ami a szülőknek ki van készítve az évnyitóra. Van, hogy a védőnő még körbe és kínálja a szülőknek a vizet, majd két kör között elmossa a poharakat! A gyerekek kis üveges vizet kapnak.

Persze ezek mind eltörpültek az igazgatói beszédhez képest! Ez volt legjobb igazgatói beszéd, amit valaha hallottam. Egyetlen gondolatsort szeretnék kiemelni belőle. Az igazgató arra buzdította a gyerekeket, hogy legyenek ÁLMAIK. Persze az álmokkal még nem elég, ezért legyenek CÉLJAIK is. Azonban, hogy ezeket elérjék ERŐFESZÍTÉSEK-re lesz szükség. Az iskola célja az, hogy egy év múlva, mindenki elmondhassa, hogy ÖNMAGÁHOZ KÉPEST lelkiekben és szellemiekben fejődött, közelebb került a céljaihoz és boldog ember. A célok elérésében pedig együtt segít az iskola, tanárokkal és minden alkalmazottal, valamint mi szülők. EGYÜTT! Nekem ez nagyon bejött és tudom, tapasztalom, hogy a gyerekeket szeretettel, gondolkodásra, célok és tervek készítésre inspirálják. Nem csak az igazgatói beszédben, hanem egy sima szerda délután is. Ahogy a beszédben is elhangzott, ezek a gyerekek nem átlagos felnőttek lesznek. Bennük van jövő! A gondolatok olyan inspirálóak voltak, hogy nekem Steve Jobs stanfordi ballagási beszéde jutott eszembe. Szerintem kb. 1000-en vagy annál is többen voltunk ott az udvaron. A beszéd végén, a közel egy perces csendben vágni lehetett a levegőt. Nem volt mocorgás, sem gyerek, sem felnőtt sem pisszent. Mindenki gondolkodott! Ez a beszéd mindenkit megérintett, gyereket, szülőt, tanárt egyaránt. Végtelenül hálás vagyok érte, hogy az egyik gyerekem egy ilyen fantasztikus szellemiségű iskolába járhat! Tökéletes évnyitót választottam magamnak! Itt nem csak “leadtam” a gyereket, hanem én is egy nagy adag útravalót kaptam! Köszönöm!

Most úgy érzem nálunk minden gyerek a helyén van! Ezalatt nem azt kell érteni, hogy végre elkezdődött az iskola és nyugodtan tudok dolgozni (persze az is jó!), hanem azt, hogy amelyik gyerekemnek (értsd: nagyobbak) választási lehetősége van, választott és boldog ott ahol van, a céljai felé halad még akkor is, ha mi szülők nem pontosan ezt az utat képzeltük volna Neki! De nekik van céljuk, tervük és tesznek érte! Annyira jó látni!

Mindenki a helyén van! Éljen a szeptember!

Az iskolák nevét a nagyobb gyerekeim kifejezett kérésére, felnőtt szóhasználattal személyiségi jogaikra tekintettel, nem teszem közzé!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Megtaláltad, amit kerestél? Tetszett, amit olvastál? A Google +1 gomb megnyomásával barátaidnak, ismerőseidnek is jelezni tudod, hogy meg voltál elégedve ennek az oldalnak a tartalmával. Kérjük, használd bátran ezt a lehetőséget és ajánld az oldalt a Google keresőben: kattints az ikonra!