Wanås szoborpark – 2. rész

Nemrég írtam egy blogbejegyzést a Wanås szoborparkról, azonban a park méretei miatt még a kedvenceim sem fértek el egyetlen írásban. (Aki nem olvasta az előzőt, itt találja: Wanås szoborpark – 1. rész!) Most folytatom és újabb alkotásokat mutatok be úgy, ahogy én láttam őket, majd egy kicsit idézek a Wanås Park hivatalos útikönyvéből.

Malin Holmberg, Will Stop Loving You

Az egyik kedvencem következik! Egy sárga kör az avarban. A kört néhány fa szegélyezi, melyek a kör felé eső oldala egészen a tetejéig sárgára van festve. Mintha egy titkos társaság tagjai beszélgetnének egymással. Csendben, sőt némán, mozdulatlan. Megfogatatlan véletlenszerűség. Hiszen ezek a fák itt nőttek. Ugyanakkor a kör mint a legszabályosabb mértani forma. A kettő közt nem érezni ellentmondást. Totális képtelenség, mégis totális összhang.

Holmberg 2009-ben részt vett a Wanås Alapítvány és a stockholmi Királyi Művészeti Intézet közös, Másik Út elnevezésű projektjében 16 diák és két tanár mindenféle üzemanyag nélkül Stockholmból Wanåsba utaztak. Sokan bicikliztek, néhányan lovon, mások vitorláson érkeztek. Holmberg 39 nap alatt gyalog tette meg az utat, miközben az őt körülvevő színeket tanulmányozta. Útja során minden nap készített egy festményt, hogy rögzítse a színekkel való pillanatnyi kapcsolatát. Az utazás eredményeként egy tökéletes körben elhelyezkedő 5 fát és az általuk határolt területet festette sárgára, létrehozva egy “szabadtéri  szobát”, mint egy kultikus teret és helyet.

malin_holmberg

Robert Wilson House for Edwin Denby

Az Edwin Denby ház a domboldalon áll a fák közt. Pasztell színek, vízszintes fa burkolat, keskeny ablakok. A házban csak egy szék, egy asztal és rajta egy nyitott könyv áll. A házból hangok szűrődnek ki: az alkotó, Wilson olvassa fel, ehhez a művéhez készült jegyzeteit. Érezhető a hiány. Különleges hely volt ez. Furcsán éreztem magam. Még furcsábban már csak akkor, mikor írni kezdtem erről az alkotásról. Nem jutott eszembe semmi. Üresség. Próbáltam újraélni az ott eltöltött időt. Ismét semmi. Megértettem: ez az alkotás a hiányról szól és ez az üresség valóban átjön…

Edwin Denby az 1900-as évek prominens amerikai költője és tánc kritikusa, aki saját kezével vetett véget az életének, míg Robert Wilson, az alkotó, az avant-garde opera és színház kiemelkedő alakja. robert_wilson_for_edwin_denby

Jacob Dahlgren, Primary Structure

Azt gondolom, nem kell magyaráznom a kötődésemet ehhez a szoborhoz. Meghatározó telt színek és néhány világos. Teljes összhangban, mértani precizitással létrehozott rendetlenségben.

10x10m-es alkotás egyforma méretű hasábokból áll. 18 színben pompázó hasábok, merőlegesen kapcsolódnak egymáshoz. Egyszerű és ugyanakkor mégis összetett forma.  Dahlgren minimalizmusa a test és tárgy közti kapcsolatát kutatja, oly módon, hogy az alkotásai nem az emberi testből táplálkoznak, hanem interakcióra hívják azt. Régebbi munkái közt találhatunk fürdőszobai mérlegekből álló padlót, amin átgyalogolva megmérettetik az ember vagy éppen darts falat, ami minden egyes dobás után más és más képet mutat. A szobor 2011 . májusi bemutatása során a művész továbbgondolta és közel 130 feketébe és fehérbe öltözött emberrel egészítette ki alkotását. jacob_dahlgren

Carl Fredrik Reuterswärd

Reuterswärd, író, költő és művész. A 80-as évek közepe óta foglalkoztatja a betűk és a képek közti összefüggés és kapcsolat. Ez az alkotása a betűk közti üres teret jeleníti meg. Azt a teret, amit észre sem veszünk mégis ez az értelmet az egésznek. A sorok közt olvasni! … vagy a betűk közt.  Nekem a sárga fák után ez volt a nagy kedvencem! Ki tudjátok találni, hogy melyik szobor melyik két betű/szám kapcsolatát jeleníti meg?

carl_fredrik_reuterswärd

Amikor a szoborparkról meséltek, nem hozott lázba a dolog. Én klasszikus szobrokra tudtam csak gondolni. Azonban a Wanås kortárs gyűjteménye óriási hatással volt rám. Egész napos túránk ellenére a parknak csak egy töredékét jártuk végig, mégis számos alkotás megérintett és hatással van rám. Köszönettel tartozom Julianenak ezért a csodás élményért!

“Wanås – where atz is not art, but ART.” Yoko Ono

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...



2 hozzászólás van eddig

  1. 1. Szilvi

    2014. szeptember 12. @ 09:13

    A karkötő is beleillik a kompozícióba. :)

  2. 2. panyizsuzsi

    2014. szeptember 12. @ 09:16

    Mikor előbukkant a fák közül, teljesen odavoltam a színeitől. A karkötő egyszerűen oda kívánkozott!

Komment RSS

Hozzászólok én is

Név: (kötelező)

Email: (kötelező)

Weboldal:

Hozzászólás: