Manapság könnyen és könnyelműen aggatjuk a divatikon címkét évente több tucat híres nőre – elsősorban a figyelemfelkeltés és az eladhatóság miatt. Pedig valahol mindenki tudja, hogy nem mindenkiből lesz ikon, aki a nagy átlagnál inspirálóbban öltözködik, van elképzelése a világról és abban önmagáról, és letesz valamit az asztalra. Az ikonikussághoz több kell a megmagyarázhatónál és taníthatónál. Valami olyan plusz, ami figyelmet követel, lenyűgöz, ugyanakkor nem biztos, hogy egyértelműen a tetszést vált ki. Stílusikonokból többet ismerünk ötnél, de a következő öt nő vitathatatlanul tagja a nők ezen különleges csoportjának.
Hepburn
Hollywood aranykorából két Hepburn neve is fent maradt a 20. század legnagyobb stílusikonjai között. Az egyikük törékeny, fragil nő volt, aki ugyan teljesen eltért a Marilyn Monroe diktálta ideáltól, mégis képes volt vele egy időben elbűvölni a közönséget. Audrey. A másik 20 évvel korábban lépett színre, de még megérhette, hogy 1986-ban az Amerikai Divattervezők Szövetsége életműdíjjal tünteti ki a női divatra gyakorolt befolyásáért. Katharine Hepburnt nem az avatta stílusikonná, ahogy a vásznon öltöztették, hanem az, ahogyan a forgatások között öltözködött . A gyönyörű arcélű, kemény tekintetű színésznő hétköznapokon soha nem festette magát, bőszárú férfinadrágban járt annak ellenére, hogy akkoriban ez egyáltalán nem volt szokás. Ő viszont minden gúnyolódás ellenére is ragaszkodott a saját stílusához és megtanította az emberekkel, hogy semmi sem olyan elegáns és ellenállhatatlan, mint az önbizalom.
Monroe
Marilyn Monroe hétköznapi stílusa nagyon különbözött annak az ikonikus teremtménynek a stílusától, akit mindannyian ismerünk és szeretünk. Valójában jóval megelőzte a korát: abban az időben, amikor a nők a mindennapokban is kínosan ügyeltek a részletekre, nagyon egyszerűen öltözködött és elsősorban a kényelem vezérelte. – Ezt mesélte egy interjúban Jill Taylor, az Egy hetem Marilynnel című film jelmeztervezője minden idők egyik legnagyobb (divat)ikonjáról. A hollywoodi sztárgyár gyárthatta futószalagon, nagyon pontos receptúra alapján a kasszasikerek kulcsfiguráit – a szexi szőkét, a végzet vörös asszonyát, a harcias tekintetű fekete démont -, ikon csak az lett, aki nagyon különbözött vagy teljesen azonosult a rá szabott szereppel. Monroe az utóbbi kategóriába tartozott – végzetére. Marlene Dietrich Tiétek az életem című önéletrajzában sok év távlatából is furcsa ellenérzéssel ír arról, mennyire nem értette, miért kell Amerikába érkezvén szürke úti ruháját estélyire és bundára cserélnie, hogy igazi dívaként mutatkozzon be az új közönségének. A színésznő szerint a nála két évtizeddel később szupersztárrá váló Monroe-nak már nem voltak ezzel problémái. A szőkés vörösből hirdogén szőkére váltó, széles mosolyú nő és a hollywoodi szakemberek által kitalált image tökéletesen illettek egymáshoz. Monroe minden porcikájában maga volt a szexualitás, amelyet a legegyszerűbb ruhákkal sem tudott leplezni. Arthur Millerrel kötött házassága után például szívesen viselt férfiing és semmitmondó ceruzaszoknya kombinációt, amely rajta felért a csábítással, de a magas derekú farmernadrágot és a hason megkötött blúzt sem tudta senki olyan erotikusan viselni, mint ő. Ma már tudjuk, hogy a szinte csak erotikus kisugárzásán alapult sikere egy idő után súlyos teherként nehezedett rá. Jelzők nélküli színésznő akart lenni, de nem talált támogatókra. Legnagyobb tragédiája, hogy sokan ma is csak a szexikont látják benne.
Loren
„A jó női ruha olyan, mint a szögesdrót: megvéd, de engedi a belátást is” – nyilatkozta az olaszok Marilyn Monroe-ja egy alkalommal a Good Morning America című műsorban. Sophia Loren soha nem leplezte a sikeréhez jelentősen hozzájáruló nőies formáit, amely miatt a férfiak pillanatok alatt belészerettek, a nők pedig olyanok akartak lenni, mint ő. A színésznő sikerei kezdetén, az ötvenes évek közepén, is pontosan tudta, hogyan használja adottságait a filmeken. A vásznon is átütő, erős karaktere és rendszeres fehérneműs jelenetei miatt akkoriban sokaknak nem tetszett. Csupán üres szex szimbólumnak tartották. Loren azonban pontosan tudta, hogyan csábítson tetőtől talpig felöltözve is: a nőies sziluett, a karcsú derekát és gyönyörű dekoltázsát kiemelő ruhadarabok voltak a legfőbb fegyverei, de durcás arckifejezése és villogó tekintete azt üzente, hogy őt nem lehet csak úgy, félvállról kezelni. A szexszimbólumból hamarosan elismert sztár és olyan stílusikon lett, amely a mai napig inspirálóan hat azokra, akik a nőiesség esszenciáját keresik. Elég csak néhány fotót megnézni róla, hogy rájöjjünk: a lehengerlő stílus mellett a mesterien űzött testbeszéd, önmagunk ismerete és felvállalása is kellett ahhoz, hogy ikonná válhasson.
Jackie O
Jackie Kennedy Onassis volt az első First Lady, aki megmutatta Amerikának és a világnak, hogy egy First Lady számára nem degradáló a divattal foglalkozni, és egy ilyen magas beosztásba került nő is lehet divatos. Elnökfeleségként klasszikus eleganciájával, tokkalapjaival, hamis gyöngysoraival és visszafogott színű kosztümjeivel elbűvölte az embereket, akiknek sokáig kellett még egy ilyen stílusos első asszonyra várniuk, mint amilyen ő volt. Michelle Obama bátor stílusával nem is a Fehér Ház-beli Jackie-re emlékeztet, hanem arra a Mrs. Onassisra, aki már teljesen másként öltözködött, mint egykor a Fehér Házban tette. Második házassága után stílusa divatkövetőbb lett, merészebb színeket viselt – a sáfránysárgától a tengerkéken át a metálfényű aranyig -, nem idegenkedett a mintáktól sem, és rajongott a farmerért. Stílusérzékének köszönhetően ez az új, karakteresebb stílusú Jackie ugyanúgy követendő példa lett nők ezrei szemében, mint az a fiatalasszony, aki bájos megjelenésével belopta magát az emberek szívébe.
Ross
A Dreamgirls című film elején az akkor még Dreamettes néven futó, saját stílusát még csak kereső lánytrió egyik tagja azt tanácsolja a többieknek, viseljék megfordítva a parókát. A jelenetet az élet is írhatta volna. A hatvanas évek egyik legsikeresebb női zenekarának, a Supremesnek egyik tagja ugyanis nemcsak énekesnőként tevékenykedett a csapatban. Ruhatervező, stylist, sminkes és fodrász is volt egy személyben, aki nagy. Diana Rossnak hívták. Amikor 1970-ben kivált az együttesből, és szólókarrierbe kezdett, nemcsak a zenére volt óriási hatással, hanem a divatra is. A flitteres darabokat, hálós felsőket, óriási műszempillákat ő tette népszerűvé. A diszkó díváját a ma egyik legbefolyásosabb énekesnője, Beyoncé – aki egyébként a Dreamgirlsben a paróka megfordítására buzdító énekesnőt alakította – a legnagyobb példaképének tartja.
Ilyenek az IKON nők!
Péntek reggel az IKON ékszerkollekció tervezéséről, születéséről és saját IKON-os gondolataimról fogok írni!
Németh Erika mondta
Remek válogatás. Én nekem ide tartozik még Gina Lollobrigida, Brigitte Bardot,Liz Taylor,Claudia Cardinale,Catherine Deneuve
is. Érdekelne, hogy a férfiak közül ki tartozna egy ilyen listába szerintetek?