Pörgős két héten vagyok túl. Nem is két hét volt, két hónap. Párhuzamosan ment a műhely építése, a két őszi kollekció tervezése, közben a gyerekeknek nyári szünet és múlt héten még egy külföldi konferencián voltam hat napig.
Ment a tányérpörgetés heteken át. A munkatársaim tartották bennem a lelket, hogy szét ne essek a nagy pörgésben. Így utólag azt érzem, hogy ha Eszter nem rakja elém a kávét a WAMP-on, Heléna nem kérdez rá naponta, hogy megrendeltem-e a szendvicseket a megnyitóra vagy Móni nem figyel oda a szállodaszobánk kulcskártyájára, akkor most valahol Berlinben lennék kialvatlanul, műhely nélkül.
Tegnap ezért vettem ki 4 év után először egy nap szabadságot. Semmit nem csináltam, ültem a kertben, néztem az eget. Ez a nap nagyon kellett. Úgy gondolom, hogy ma reggel teljes nyugalommal tudtam feljönni a padlásra. Rend volt a műhelyben, a fejemben, a lelkemben. A következő napokban az elmúlt hetek eseményeiről, a padlásról, az utazásról és a két új kollekcióról fogok írni.
Péntektől pedig jön a design hét rengeteg meglepetéssel: a műhelyem a design héten néhány alkalommal kitárja kapuit és szeretettel vár benneteket.
Vélemény, hozzászólás?