Építészet és ékszertervés

Sokan kérdezik, hogy hogyan jött az ékszertervezés azután, hogy építészként diplomáztam és mi a köze a kettőnek egymáshoz. Ahogy egyre több ékszert tervezek egyre inkább azt érzem, hogy nagyon is sok közös pont van e két szakmában. Egy ékszer megtervezése során, amiben óriási előny, hogy építész vagyok!

Rajzolás

Nem mondom, hogy én voltam az évfolyam legügyesebb rajzosa. Nem voltam az, és nem tudok aktot rajzolni sem. Azonban az a fajta látás- és ábrázolásmód, amit az építészkaron  megtanultam, most nagy segítségemre van. A tervezés során a vázlatkészítési technikákat, szabadkézi rajzolást és természeteseten a színdinamikát használom. (A színdinamikáról régebben itt írtam egy blogbejegyzést.) Szeretek vastag puha grafittal rajzolni, szeretem ahogy a csendes műhelyben lendületesen suhan a grafit a papíron. Halk hangot ad és nyomot hagy. Így alakulnak és formálódnak a papíron az új ékszerek. Egyre többet rajzolok így. Sokszor nem is lesz belőle ékszer, csak “kirajzolom” magamból mindazt ami bennem van. Csak  amit arra érdemesnek látok, azt alakítom fejlesztem tovább és csak azokból válik kollekció!

A színeket a saját gondolat- és érzés világom leképezésének tartom. Egy-egy ékszer, egy-egy érzésnek felel meg. Az ékszereimben a színeket egyáltalán nem tudományosan tervezem meg. Sokkal inkább érzésből.  A színdinamika teszi mindezt tudományossá.

És végül a műszaki rajzok. A panyizsuzsinál mostanra minden ékszer dokumentálva van. Fotóval és gyártmányrajzzal. A tervezést követően, mikor elkészül a végleges változat, akkor azonnal dokumentálom. Lerajzolom, méretekkel és színvariációkkal együtt az összes ékszert és melléírom, hogy mik azok a gyártási tudnivalók, amikre oda kell figyelni. Ezek lehetnek apró nüansznyi dolgok is. Több, mint 500 ékszernél ezeket már nagyon nehéz fejben tartani.

A pontos műszaki rajz elkészítése legutóbb a medálakasztók során volt nagy segítségemre. Megálmodtam egy ékszert és papyírra vetettem. Sokkal könnyebb egy gyártónak odaadni egy különböző nézetekből elkészült méretezett rajzot, mint elmagyarázni, hogy itt egy kicsit ilyen legyen, ott meg olyan. A medál akasztó második prototípusa tökéletes leképezése volt annak az álomnak, amit elképzeltem és lerajzoltam!

Statika

No, ebben nem hogy nem voltam a legjobb, hanem kifejezetten nem szerettem (és most nagyon finoman fejeztem ki magam) ezt a tantárgy sorozatot. Mégis a sok-sok éven át való tanulás során nagyon stabil alapokat kaptam. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy a medál esetében kiszámoltam a ragasztásnál a szakítószilárdságot, de van bennem egy belső ösztön, hogy tudom, hogy ez a felület kicsi lenne egy adott méretű medálnak, míg a másik már megfelel.

Az ékszer alkatrészek tervezése és gyártása éve eleje óta magával ragadott. Folyamatosan készülnek a minták és folyamatosan támadnak újabbnál újabb ötleteim. A medál akasztó csak kezdet volt, de nagyon jó választásnak tűnt, mert egyszerű. Vannak azonban olyan ékszerek, ahol stabilitási kérdések is felmerülnek az üveg esetében. Hiszen senki nem szereti, ha elfordul a gyűrű az ujján, a csuklója belső oldalát díszíti a karkötő vagy éppen a medálon lévő nyaklánc össze-vissza csavarodik és sohasem áll szépen. Ezek mind statikai kérdések.

Nagyon sokat gondolkozom az új ékszer alkatrészeken. Úton-útfélen eszembe jutnak. Legfőképpen autóvezetés vagy más csendben végzett monoton munka közben. Epedek a pillanatért, amikor le tudok ülni és megrajzolni. Több variáció készül rajzban, majd újra tovább futtatom a tervezést a gondolataimban. Alakul és formálódik. Újabb rajzolás, méretezés gyártás… Úgy érzem szárnyalok, termékeny időszakomat élem…

… és ennyi közös vonás van az építészetben és az ékszertervezésben!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...



Hozzászólok én is

Név: (kötelező)

Email: (kötelező)

Weboldal:

Hozzászólás: