Mai nap egy slowfashion ruhamárkát és a megálmodóját Varga Annamáriát mutatom be nektek. A Spycraft márka legfőbb jellemzője, hogy olyan alapdarabokat készít, melyekben vagy egy kis csavar, egy kis különlegesség, ugyanakkor a darabjait kiválóan lehet kombinálni más darabokkal.
Mi az amit életedbe először készítettél és a mai napig emlékszel rá vagy éppen meghatározó volt?
Már fiatalon nyitott voltam a divattervezésre és szerencsémre mindig a szakmához sodort valahogy az élet. Mivel hat évig az első munkahelyemen közel harminc varrónő szorgoskodott, így a kiváncsiságom egyre csak nőtt… Ha volt egy kis szabadidőm mindig csodálattal figyeltem a varrónőket, hogyan készítik a ruhákat és bizonyos fogásoknál mennyire koncentrálnak a precizításra. Természetesen mondanom sem kell, nem telt el egy kis idő sem és folyamatosan nyaggatni kezdtem gyakorlatilag mindenkit, hogy tanítsanak meg varrni és szabni. Aztán két Excel tábla szerkesztés között rajzoltam egy kifejezetten női sportolóknak szóló leopárdmintás ejtőernyős overált, aminek elég remek fogadtatása volt a vásárlók körében. Így legnagyobb meglepetésemre azóta is Hongkongtól Mexikóig sportolnak és szeretettel viselik az első tervezésem. Nagyon szerencsésnek érzem magam, mert egy ilyen támogatói közösségben indultam el a saját slowfashion utamon.
Tanultad ezt a szakmát vagy autodidaktaként vágtál bele?
2016-ban döntöttem el véglegesen, hogy szeretnék egy saját slowfashion ruha márkát alapítani. Ehhez az előző munkahelyemnek köszönhetően már megvoltak a megfelelő gazdasági tapasztalataim, de a fundementális szabási és varrási alapismereteket még el kellett sajátítanom a Lucia Divatakadémián illetve későbbiekben még a Modartban is. Gyakorlatilag azóta szakadatlanul kísérletezem és alázattal gyakorolom a ruhakészítést.
Van-e mestered? Ki Ő? Mesélj róla!
Tanulmányaim során rengeteg hasznos tanáccsal látott el még a kezdetek kezdetén S. Hegyi Lucia. Abszolút inspiráló volt a divatházban eltölteni egy kis időt egyéni tanrend keretein belül. A Modartban pedig Benczik Judit végtelen türelme és aprólékos magyarázatai nélkül nyugodtan kijelenthetem, hogy biztos nem tanulok meg szabni és varrni precízen. Nem utolsó sorban pedig természetesen mindig örök hálával gondolok Fodor Nórára és Tóth Andrásné Jutkára, akik az előző munkahelyemen támogatták a szárnypróbálgatásaim és bátorítottak arra, hogy kezdjem el komolyan megtanulni a szakmát.
Honnan inspirálódsz?
Általában külföldi utazásaim során a világ minden tájáról igyekszem inspirálódni és különleges anyagmintákra bukkanni. A beszerzett exkluzív anyagokból limitált példányszámban készítem el személyre szabottan a ruhákat, ügyelve arra, hogy a végeredmény visszaadja az adott világrész kultúráját és hangulatát.
Így az inspirációm fő mozgatórugója, általában egzotikus különlegességek felkutatása, amelyből esztétikus és stílusos ruhát készítek egy picit reflektálva a hatvanas és hetvenes évek francia divatára. Ugyanakkor igyekszem egy kényelmes és hosszútávon is stílusos alternatívát nyújtani az egyedi igények maximális figyelembevétele mellett. Röviden úgy is mondhatnám, hogy hazahozom a szépet és hordhatóvá varázsolom sokaknak.
Hogyan tervezel, alkotsz?
Nálam minden az anyagokkal kezdődik és alapvetően nem szoktam rajzolni. Először fejben átgondolom, hogy milyen sziluettet tudok elképzelni a kiválasztott anyagból és ennek mentén lelkesen el is kezdek kísérletezni. Miután a szabásminta megfelelően kiforrott, utána már csak a dekoráláson jár egyfolytában az eszem. Állandóan kísérletezem és alkotok így természetesen előfordul olyan helyzet is, hogy elsőre még nem sikerül valami, de a későbbiekben újragondolva megfelelő tapasztalatszerzés után be tudom fejezni teljesen – bár egy kicsit más formában – az általam kigondolt ruhát.
Hogy választasz anyagot és színt?
Anyag és színválasztás terén abszolút az érzéseimre hagyatkozom. Amennyiben kivált belőlem egy ösztönös és határozott pozitív hangulatot természetesen azonnal viszek is belőle. Anyagválasztáskor megpróbálok minél nagyobb szabadteret adni magamnak sőt szinte a véletlenre bízni egy kicsit az egészet. Így gyakran találok olyan kellően érdekes anyagokat, amik biztosan nem fognak szembe jönni az utcán. A slowfashion műhelyemben pedig megpróbálom a lehető legjobban megérteni és átérezni a frissen beszerzett “kincsem”, de a végleges sziluettválasztásban gyakran nagy hatással vannak rám a vendégeim is.
Melyik a kedvenc eszközöd/szerszámod?
A kedvenc eszközöm az alkotáshoz szerintem mindig a Toyota típusú varrógépem lesz. Elég személyes a kapcsolatom vele, így el is neveztem Piroskának és még soha nem hagyott cserben. Rajta tanultam meg varrni is így az évek során elég megbizható társammá vált.
Az alkotás melyik részét szereted a legjobban? Mesélj erről bővebben!
Az alkotásban én a befejezés pillanatát szeretem a legjobban, amikor sikerül az elképzeléseim szerint elkészíteni a ruhát úgy, hogy maximálisan elégedett vagyok a megmunkálás részleteivel sőt még a viselője is teljesen el van tőle ragadtatva. Hiszen ez számomra azt jelenti, hogy a kezdeti nehézségek és kihívások ellenére nem adtam fel és sikerült ismét maradandót alkotnom. Az alkotásom fő mottója lehetne akár az is, hogy soha ne add fel és csináld végig, ha már elkezdted!
Melyik a kedvenc slowfashion alkotásod? Volt már olyan, amit annyira szerettél, hogy megtartottad?
Mindegyik alkotásomat nagyon szeretem és erős érzelmi szállakkal kötődöm hozzájuk, de nem szoktam megtartani az összes tervezésem, mert mindig valahogy úgy alakul, hogy találkozom egy olyan számomra inspiráló vendéggel, akinek sokkal jobban passzolna a jelleméhez. Így ennek fényében jobb szeretem másokon nézni a ruháimat és mindig nagy boldogsággal tölt el, amikor magabiztosnak és szépnek érzik magukat benne a megrendelői.
Természetesen mindentől függetlenül azért nekem is van Phoenix, Grace és számos Teo ruhám is.
Van-e kedvenc történeted valamelyik alkotásod műhely életéről?
Nemrég az a hatalmas megtiszteltetés ért, hogy meglátogatott a Tripolszky Anna és a Petőfi tv csapata. Az interjú forgatása közben Anna nem bírta megállni és pusztán kiváncsiságból megkérdezte tőlem, hogy neki vajon melyik tervezésem szánnám leginkább. Nem kellett sokat gondolkodnom és az ő legnagyobb meglepetésére egyből ösztönösen a Grace ruhám felé nyúltam, mert bizony mint utóbb kiderült neki is egyértelműen rá esett a választása. Két átállás között gyorsan felpróbálta és én pedig habozás nélkül rávágtam: “ ez a ruha Neked lett kitalálva nem távozhatsz nélküle…” Azóta Anna már a kedvencei sorolja ezt a ruhát, sőt még műsort is vezetett benne.
A Spyraft megtalálható a Facebookon és az Instán is!
Alkotáson kívül mit csinálsz?
Szabadidőmben igyekszem lelkileg feltöltődni így nagyon sok időt töltök a szabadban túrázással, kirándulással. Valamint egy hosszú hét után előszeretettel megyek el például úszni is, vagy sétáltatom meg a macskámat a parkban vagy a természetben, amit nagy örömmel fogadnak az éppen arranbjárók is. Ilyenkor nagyon érdekes beszélgetések szoktak kialakulni teljesen ismeretlen emberekkel is.
Less be a Spycraft műhelybe! (15 órától)
Icu mondta
különleges darabok, gratulálok