Édesanya vagyok, három 10 év alatti poronttyal, és otthon rendeztem be a Miaszösz műhelyét. Sokan tudjuk, hogy ez bizony kétélű dolog: egyrészt csodás, hogy nem kell elcaplatni máshová, másrészt nagyon nehéz különválasztani a munkát, a háztartást és a családi életet.
Folyton összegabalyodik ez a három. És még ki tudja, mi minden keveredik közéjük. Olyan szerencsés helyzetben vagyok azonban, hogy külön szobám van. A gyerekek megszokták és elfogadják, hogy nem mindig tudok ugrani hozzájuk, így mégiscsak halad a munka akkor is, ha otthon vannak.
A műhely berendezésénél nagy segítségem volt mérnöki praktikusságával a férjem. Kialakított számomra sok-sok polcot, hogy mindent el tudjak helyezni. Szeretem, ha szem előtt vannak az alapanyagok. Maga a látvány is inspirál.
Az apróságokat, mint például a gombokat, csipkéket, szalagokat, biztonsági szemeket dobozokban tárolom. Szeretem a rendet, de nem vagyok különösebben precíz. Az igazi nehézséget a túlságosan hajtós hetek okozzák: ha egymást érik a határidők, bizony, a káosz is elhatalmasodik a műhelyen. Január elején például mindig rendet rakok, és ezzel egyrészt megnyugszom a hajsza után, másrészt a letisztult környezetben tudok friss erőket éleszteni magamban az új feladatokhoz. Gyerekkoromban valahogy nem zavart a felfordulás, de ahogy korosodom, azt hiszem, egyre nagyobb igény van bennem az alapvető rendre az élet minden terén.
Amit bánok, hogy Budapest belvárosában nem szép, amit a műhelyablakon kinézve látok. Leghőbb vágyam jelenleg talán ennek a ténynek a megváltoztatása. Amíg erre nem nyílik lehetőség, addig pedig telepakolom az ablakot virágzó cserepesekkel télen-nyáron!
A Miaszösz nyereményjátékon itt tudsz részt venni!
Levente Dorkával, a Miaszösz designerével készült interjút itt olvashatod!
Vélemény, hozzászólás?