Az évindító blogbejegyzésemben még azt írtam, hogy nem találom 2020-hoz a megfelelő szót, a megfelelő kifejezést! Rá néhány napra kaptam az egyik olvasómtól, Gyöngyitől egy emailt, amiben ajánlott nekem egy mottót, az alábbi kísérőszöveggel:
Menj közelebb!
Szerintem ebben benne van a javítás, finomítás szándéka és az eddigi eredmények (nívó) megőrzése mellett az új szempontok keresése is. Ez az én újévi ajándékom viszonzásul az eddigiekért. – írta.
Ez nagyon megtetszett!
Capa-t, a magyar származású, dokumentarista fotóst már ismertem, sőt szeretem a képeit. Utánaolvastam kicsit és kiderült számomra, hogy amit rengetegszer ismételt az életében, így szól:
Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel!
Szerintem ez tökéletes lesz nekem 2020-ra, amit már most nagyon élvezek. Ez a szám már maga annyira különleges, hogy ez az év csak és kizárólag különleges lehet. Nem biztos, hogy minden évben nagy változások, feladatok és kihívások kellenek. Idén egészen biztosan nem akarom megváltani a világot, nem akarok más ember lenni és nagy babérokra törni, egyszerűen csak tenni, amit eddig is tettem, egy kicsit alaposabban, eredményesebben, szebben és jobban. Megélni, hálásnak lenni minden pillanatért és élvezni azokat. Egyszerű formálódás nekem ez az év, nagy csinnadratta nélkül, mindenféle teátrális fény és hangeffektus nélkül.
Egyszerűen lenni, jól lenni és még annál is egy picit jobban lenni!
Akik közelről ismernek vagy dolgoztak velem, tudják, hogy maximalista vagyok. El sem hiszitek, hány olyan ékszer van, amit nemhogy kollekcióba nem teszek be, de még a kifutó termékek között sem kapnak helyet, mert mondjuk nem elég párhuzamos két oldaluk. Ez persze minimális eltérés, amit rajtam kívül nem sokan vesznek észre, de nekem fontos. Minden egyes fotón egyesével beállítom az egyenes vonalakat, hogy teljesen párhozamosak legyenek a kép élével és egy instagram fotóra is legalább 3 variáció készül és csak a tökéletes mehet ki. Szóval szeretem, ha az én nézőpontomból rendben mennek a dolgok.
Az idegesítő számomra az, ha erre éppen nincs idő, energia, hiszen szeretem a legjobbat adni magamból és az ékszerekből is. A nem tökéletes pedig rettentően zavar, már-már frusztrál. Szóval idén nem nyitok új és nagy fejezeteket, hanem ezeket az apró tökéletlenségeket finomítom.
Ehhez pedig egyetlen dologra van szükség, egy kicsit közelebb menni. Megfigyelni és megvizsgálni mindazt, ami körbevesz és kicsit rendet rakni benne, meghúzni vagy éppen meglazítani néhány csavart.
Biztos vagyok benne, hogy amikor minden pici alkatrész a helyén van és olajozottan működik, akkor megnőnek a kreatív energiák és új kollekciók születnek belőle. Az elsőn már dolgozom!
Vélemény, hozzászólás?