A betont mint anyagot végtelenül szeretem. Nekem pont olyan letisztult, mint az üveg, nem véletlen, hisz mindketten a szilikátok családjába tartozik. Mondhatnám, rokonlelkek. Éppen ezért mindig kutatom a magyar dekorbetonosokat. Ismerjétek meg Ti is Mazsi Boglárkát, az OBAI concrete tulajdonosát!
Mi az amit életedbe először készítettél és a mai napig emlékszel rá vagy éppen meghatározó volt?
Valójában nincs igazán meghatározó első tárgy élményem. Ugyanakkor a mai napig elkísérnek és az otthon élményét jelentik számomra azok a kis korongozott csészék, amiket először mázforma testnek használtunk. – Ezeken gyakoroltuk és kísérleteztük ki a saját magunk által összeállított mázakat. – Valójában semmi különleges nincs bennük, egy-két darabon a máz sem lett kifejezetten szép, ám egy számomra nagyon kedves és fontos időszakot idéznek meg az életemből.
Tanultad ezt a szakmát vagy autodidaktaként vágtál bele?
Sokáig teljesen más utakon jártam. Csak sejtettem, hogy mi az amivel valójában szeretnék foglalkozni és hosszú idő kellett ahhoz, hogy egyáltalán merjek nyitni ebbe az irányba. Ha őszinte akarok lenni a művész és kreatív szakok nem kecsegtettek fenntartható jövőképpel. Négy év nemzetközi kapcsolatok szakon végzett tanulmány után aztán egyszer csak úgy döntöttem mégis adok egy esélyt magamnak. Ehhez persze hozzá tartozik azoknak a csodálatos embereknek a biztatása és támogatása, akik körülöttem voltak és vannak a mai napig. Meg persze a vám klauzulák akkoriban borzasztónak tűnő világa is segítette a döntésemet :).
Végül a mai nevén Metropolitan Egyetemen végeztem kerámia alapszakon, amiből fél évet Spanyolországban az ESDIR terméktervező szakán tölthettem. A mesterképzést már a MOME formatervező szakán végeztem el, ahol plusz egy évet Indonéziában tanultam az Indonéz Köztársaság Darmasiswa ösztöndíjának elnyerés keretében.
Van-e mestered? Ki Ő? Mesélj róla!
Nagyon szerencsés vagyok, mert rendkívüli művészektől és iparművészektől tanulhattam mind szakmailag, mind emberileg. Nagy Gábor – Munkácsy Díjas festőművész – és Nádas Alexandra – Barcsay Díjas képzőművész – tanodájában a NaN-art -ban készültem fel a felvételikre, és még éveken keresztül tanultam tovább a szárnyaik alatt. Személyük és munkáik a mai napig rendkívül meghatározóak az életemben. Azt, hogy a kerámiát választottam szakirányul Rejka Erika keramikus művész energikus és inspiratív lényének köszönhetem. Technológiailag és kerámia tervezés módszertanilag is rengeteget tanultam tőle, később a BA diploma munkám konzulense is ő volt. Később, Siklódi Zsolt (1966-2017) képzőművész szellemisége és támogatása nélkül talán sosem folytattam volna tovább tanulmányaimat, elvesztése hatalmas űrt hagyott maga után. Valamint a MOME-n töltött időszakból sokat köszönhetek Koós Pálnak, Cosovan Attilának és Vető Péternek – későbbi diploma konzulensemnek is.
Honnan inspirálódsz?
Jellemzően az építészet, azon belül is főleg a brutalista és a Japán metabolista munkák azok, amik már hosszú ideje inspirációs forrásként szolgálnak számomra. Szinte kimeríthetetlen tárház ez, de eddig jellemzően a Közép-Kelet Európai és a Japán épített környezet hatása mutatkozott meg tárgyaimban. Számomra fontos, hogy legyen “fizikai” kapcsolódási élményem is az inspirációhoz, így az utazás és az ahhoz tartozó felfedezés jelenti a hidat ezek között az épületek és a munkáim között.
Hogyan tervezel, alkotsz?
Ez sok esetben feladat függő, de jellemzően a kutatási – inspirálódási szakasz után rajzban, vázlatokban tervezek, amit nagyon gyorsan fizikailag is elkezdek modellezni. Ezt aztán több újratervezési és módosítási fázis követi, mielőtt megszületik az adott tárgy végleges formája. Ritkább, de előfordul az is, hogy csak a magam kedvére készítek egy-egy tárgyat, ezekben az esetekben szinte azonnal az anyaghoz nyúlok.
Hogy választasz anyagot/színt/formát?
Az anyaghasználat és a formai jegyek jönnek a legegyértelműbb módon, annak megfelelően, hogy a funkció és a forma mit kíván meg. A színek számomra mindig a legbonyolultabb kérdések, hiszen egy szín képes teljes lényegében átírni a tárgyat. A betonnal viszonylag szerencsésebb helyzetben vagyok, mivel a színezhetősége erősen korlátozott, jellemzően finom pasztell árnyalatokat lehet elérni vele. A kiegészítők esetében már komplikáltabb a feladat, hiszen amellett hogy színkombinációkat kell kialakítani, az aktuális trendeket is figyelembe kell venni egy bizonyos mértékig.
Melyik a kedvenc eszközöd/szerszámod?
:) azt hiszem a végletek embere vagyok. A kedvenc eszközöm a gipszesztergám, ami egy igen tekintélyes gép. Ám ehhez képest a kedvenc szerszámom három, bambusz evőpálcikából faragott formázó pálca/kés amit még a spanyolországi ERASMUS tanulmányok alatt kaptam Manuel Barrio Gómez (JD) gipszes mestertől.
Az alkotás melyik részét szereted a legjobban? Mesélj erről bővebben!
Van egy olyan szakasz a tárgykészítésben, különösen a beton tárgyaknál, amikor már mindennel elkészültél, de nem tudod, hogy valójában tökéletesen csináltál-e mindent, ameddig az első kész darabot ki nem veszed a formából. Ez az a pillanat amikor még kiderülhet, félrement valami és vissza kell lépned sok lépést, vagy sikerült, és kész a tárgy akár lehet szériát önteni belőle. Ez egy kicsit olyan mint amikor egy meglepetés ajándékot kapsz. Elképesztően izgalmas.
Melyik a kedvenc alkotásod? Volt már olyan OBAI concrete terméked, amit annyira szerettél, hogy megtartottad?
Ó hát az ékszerekből sajnos rendszeresen megtartok darabokat. Az OLINE kollekció szinte minden eleme olyan mintha nekem készült volna, csak épp párat hajlandó vagyok átadni másoknak is :)
Ezen túl azonban elég laza a tárgykötődésem, könnyen kiadom még a legkedvesebb darabokat is a kezemből, bízom abban, hogy születhet majd helyette egy másik, ami ugyanolyan fontos szerepet tölt majd be. Számomra inkább az a fontos, hogy amit alkotok, az mások számára is örömöt okozzon, használva legyen.
Van-e kedvenc történeted valamelyik alkotásod műhely életéről?
Néha, amikor az üzletben vagyok, ahol a tárgyaim ki vannak állítva nem minden esetben kommunikálom, hogy ezek az én munkáim. Ilyenkor az érdeklődők sokkal szabadabban beszélnek arról, hogy mi az amit szeretnek bennük, vagy sem. Ezek az őszinte pillanatok azok amik például engem sok örömmel töltenek el.
Alkotáson kívül mit csinálsz?
Amikor épp nem a saját márkának – OBAI Concrete – tervezek és alkotok, akkor projekt alapon más design kötődésű cégekkel is dolgozom, így viszonylag kevés a szabadidőm. Amikor azonban akad, akkor az aktív feltöltődést, a kirándulásokat, családi látogatásokat és az utazásokat részesítem előnyben amellett, hogy a saját kevésbé használati, projekt munkáimon is dolgozom. Legutóbbi munkámmal épp a Milano Design Week keretében volt egy csoportos, kortárs ékszer kiállítás amin részt vettem.
OBAI concrete beton tál pottyan
Virtuális látogatás az OBAI concrete műhelybe (15 órától elérhető)
Vélemény, hozzászólás?