A ZeBura lámpa kollekcióról Zelenai Eszter designerrel beszélgettünk.
Mi az amit életedbe először készítettél és a mai napig emlékszel rá vagy éppen meghatározó volt?
Egyik legmeghatározóbb fából készített termék egy bögrefa a lakásomban. Asztalos szemmel nem is mondanám bútornak, csupán egy félig háncsolt faág felületkezelve, amin a bögréim lógnak. A faágat Dobogókőről vittem haza, és azóta is minden reggel emlékeztet arra a nyugalomra és természetességre, amely az erdőkben a fák között érezhető.
Tanultad ezt a szakmát vagy autodidaktaként vágtál bele?
Egyetem után vágytam még arra, hogy továbbtanuljak, de valami teljesen újat szerettem volna kipróbálni, így belevágtam egy kétéves asztalos képzésbe, ami életem egyik legjobb döntése volt. Amikor elkezdtem az iskolát eszembe sem jutott, hogy én furnérokból fogok lámpákat készíteni, vagy hogy 24 évesen saját márkám és vállalkozásom lesz. Ez az ötlet a képzés második évében született meg bennem.
Az asztalosság mellett rendezvényszervezőként dolgozom, és amikor a covid miatt teljesen megváltozott a megszokott életem, akkor született meg a ZeBúra Design. Az első pár hónap nagyon nehéz időszak volt számomra, azok a hetek leginkább a kísérletezésről, próbálkozásról, kétségbeesésről, újrakezdésről, önmotiválásról szólt, de aztán szép lassan elkezdett minden furnér a helyére kerülni.
Van-e mestered? Ki Ő? Mesélj róla!
Minden szakmai kérdésben az asztalos mesteremhez fordultam, aki az egész szakma szépségét megmutatta nekem. Számára is új terület volt a furnérból készült lámpabúrák világa, de pont azt a szemléletmódot adta át nekem is, hogy ha van egy jó anyagismeretem, gyakorlati tudásom és némi kreativitásom, akkor minden felmerülő akadályra lehet megoldást találni egy kis faanyag, ragasztó, és szorító segítségével.
Hogyan tervezel, alkotsz?
Többször előfordult már velem, hogy megterveztem papíron valamit, az alapján aztán elkezdtem furnérból meghajtogatni, összeilleszteni, és végül egy teljesen más forma kelt életre a kezeim között. A rajzolás továbbra is megmaradt, mint ötletkifejezési eszköz, de az a gyakoribb eset, hogy a megmaradt anyagokból elkezdek valamit hajtogatni és a létrejövő formák inspirálnak tovább és tovább, míg valami kerek egész meg nem születik.
Hogy választasz anyagot?
Az első pár hónapban rengeteg anyaggal próbálkoztam, de mindegyik faanyag más tulajdonsággal rendelkezik. Valamelyiknek a mintázata gyönyörű, de nagyon törékeny, valamelyik nem elég rugalmas, valamelyik túl sötét vagy van olyan is, hogy egyszerűen csak nem tetszik.
Viszont rengeteg típusú fa létezik, így muszáj volt valami alapján leszűkíteni, a kínálatot. A mostani lámpák az alábbi anyagokból készültek: világos, letisztult juharból; „rózsaszínes” játékos bükkből; karakteres színátmenetes szatén dióból. De amennyiben konkrét anyagkéréssel érkezik hozzám valaki, mindig megpróbálok megfelelni az igényeknek.
Az alkotás melyik részét szereted a legjobban? Mesélj erről bővebben!
Nem tudnék megfogalmazni egy-egy részt, mert mindegyikben látok jót és nehézséget is. A kitalálási folyamat sok szempontból a legizgalmasabb, de egyben a legnehezebb is, ott kell a legtöbb kitartás. Utána amikor az anyagokat méretre vágom, akkor kell a legjobban koncentrálnom, mert ha egy picit is eltér a sniccer a vonalzótól, akkor azt már nem tudom visszacsinálni. A csiszolás és lakkozás már egyet jelent nálam azzal, hogy nemsokára elkészül a várva várt lámpabúra. A szállítást és az eladást is személyesen intézem és az is nagyon érdekes számomra, amikor látom a lámpabúra által kiváltott reakciót a vevőn, vagy esetleg a lámpát az új lakásában.
Melyik a kedvenc alkotásod? Volt már olyan, amit annyira szerettél, hogy megtartottad?
A lakásom (meg a családomé) lassan tele van ZeBúra lámpákkal, de nálam inkább a picit hibásak kerültek fel. Egy-egy jól sikerült lámpánál előfordul, hogy pár hétig világít nálam, de jobban tetszik a változatosság, így boldogan adom őket el és teszek fel egy másikat a helyükre.
Alkotáson kívül mit csinálsz?
Pár éve elkezdtem légtornázni és azóta elég gyakran a levegőben vagyok különböző forgásokban, pózokban, kötésekben egy hosszú selyemszálon. Tavaly megnyertem az országos bajnokságot, de alapvetően hobbiként és kikapcsolódási tevékenységként tekintek rá. A rendezvényszervezés és a lámpakészítés már önmagukban bőven megtöltik a napjaimat, de egyelőre még bírom, és alapból nem vagyok egy otthon ülő típus.
A ZeBura műhely titkai (15 órától)
Reinhardt Edit mondta
Nagyon tetszenek a lámpák.Gratulálok.