A kalapok nagy szerelmese vagyok és erről már sokszor írtam itt a blogon. Íme egy mai modern gondolkodású kalapos, Virág Anna!
Mi az amit életedben először készítettél és a mai napig emlékszel rá vagy éppen meghatározó volt?
Az alkotás örömét édesapámtól láttam, „tanultam”. Kisgyermekként együtt készítettünk ajándékokat a nagyszülőknek, rokonoknak karácsonyra és születésnapokra. Ami elsőre eszembe jut, az egy fenyő-toboz gipszöntvény. Olyan formájú volt, mint egy falra akasztható emlékplakett, amit drága nagyszüleim hosszú évtizedekig őriztek a szobájuk falán.
Tanultad ezt a szakmát vagy autodidaktaként vágtál bele?
Tanultam. Jó egy évig jártam el egy kalaptervező műhelyébe heti két alkalommal, hogy elsajátítsam az alapfogásokat. Gimnazistaként még ötvösnek készültem. Rajzolni jártam és drótokból, rézlemezekből készítettem karkötőt, gyűrűt, hajdíszt. Az akkori Iparművészeti Főiskola (ma MOME) formatervező szakára szerettem volna bejutni a fémművesek közé. Az első felvételim nem sikerül, és hogy ne fusson el tétlenül egy év, a bölcsészkaron kötöttem ki művészettörténet és német szakon. Az alkotás persze itt sem ért véget, bármilyen kreatív lehetőség jött velem szembe, abba mindig belevágtam.
Van-e mestered? Ki Ő? Mesélj róla!
Egy iparművészeti vásáron láttam meg Bara Mariannt jó tíz évvel ezelőtt. Azzal a céllal kerestem fel őt évekkel később, hogy vegyek magamnak egy klassz kalapot, és végül megkértem, tanítson meg arra is, ahogyan készül. Jó volt megismerkedni különböző alapanyagokkal és technikákkal, amiket a kalapkészítéshez használt. Több évtizedes tapasztalatával mutatta meg a mesterség alapfogásait. Ebben az időben még tanítottam, majd adománygyűjtő programszervezőként dolgoztam. Kellett hozzá néhány év, hogy összeszedjem a bátorságot és belevágjak egy saját kis vállalkozás kiépítésébe. Háromnegyed évvel a kezdés és a kételyek léküzdésé után azonban azt érzem, hogy a helyemen vagyok.
Honnan inspirálódsz?
Művészettörténész szemlélettel minden vizuális inger inspirál. A természet, a festmények, szobrok, az épületek és az emberek egyaránt megihletnek. Természetesen én is figyelem a divatot, a mai trendeket és amit magaménak érzek, azt beleépítem a munkáimba.
Hogyan tervezel, alkotsz?
A legtöbb ötletem először a fejemben születik meg, azután papíron és térben, anyagból vagy kartonból megpróbálom elkészíteni az első prototípust. Ezután készítem el az első verziót, amit még továbbfejlesztgetek, mire eljutok a megfelelő formához.
Melyik a kedvenc eszközöd?
A saját kezeim, azokban bízom a legjobban. A gépek olykor cserben hagynak.
Az alkotás melyik részét szereted a legjobban? Mesélj erről bővebben!
A tervezést. Amikor valami újat kezdek kitalálni. Spirituális szinten ez egyfajta teremtés, valami új létrehozása, nagyon izgalmas eljutni egy gondolattól a megvalósulásig.
Melyik a kedvenc alkotásod? Volt már olyan, amit annyira szerettél, hogy megtartottad?
Az a kalap, amit nagymamám régi fekete kalapjából készítettem magamnak, teljesen új formát és fazont kapott, de mégis megmaradt számomra a „nagyi kalapjának”. Ezt hordom télen.
Alkotáson kívül mit csinálsz?
Három gyermeket nevelünk, és a családom mellett próbálom nem túlvállalni magamat. Annyi minden van, amit szívesen csinálok, nehezen tudok bármire is nemet mondani. Örömmel olvasok, főzök, társasozok a gyerekekkel és segítek másoknak, ha megkérnek valamire. A végén pedig rájövök, hogy nekem az sem volna elég, ha a napok 48 órából állnának.
A Virág Anna kalap vagy fejdísz nyereményjátékon itt tudsz részt venni!
A Virág Anna műhelyének kulisszái mögé itt tudsz belesni! (15 órától elérhető)
Vélemény, hozzászólás?